2022. január 28. péntekKároly, Karola
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Kelemen Hunor: Fontos a regionális identitás, de a népszámláláson a székelyek is vallják magyarnak magukat

T.H, H.-K. Sz. 2022. január 14. 17:46, utolsó frissítés: 2022. január 16. 16:06

Eléri-e az erdélyi magyarok száma az 1 milliót? Sok mindentől függ. Erről is szó esett a romániai népszámlálási kampány magyar verziójának első sajtótájékoztatóján.


Két hónappal a népszámlálás kezdete előtt, sajtóbeszélgetés keretében nyitotta meg az RMDSZ, a Közpolitikai Elemző Központ Egyesülettel közösen a 2022-es romániai népszámlálás magyar tájékoztató és támogató kampányát, melyet a szövetség Majális utcai székházában tartottak.

Kelemen Hunor szövetségi elnök szerint a 2022-es év legnagyobb kihívása Románia és ezen belül az erdélyi magyarok számára a népszámlálás lesz, amelyet az Európai Unióban általában tíz évente, Romániában, Magyarországon és Németországban és még pár helyen – a koronavírus következtében – az előzőhöz képest 11 évre tartanak meg.

Kelemen hatékony és korrekt népszámlálást szeretne, amin minden romániai magyart számba vesznek. Ezért ő mindenkit arra biztat, bátran vállalják az etnikai, nyelvi, vallási identitást, mert a legnagyobb társadalmi szintű statisztikai esemény fényében értékelik az elmúlt évtízed társadalmi változásait, illetve a népszámlálás megalapozza az elkövetkező évek tervezését is.

„Nekünk azt kell felmutatni, hogy egy életerős magyar közösség él Romániában, Erdélyben. Ehhez viszont szükséges, hogy mindenki aki magyarnak született, magyarul ért, magyarnak vallja magát, azt a népszámláláskor is fejezze ki” – mondta a politikus. Hozzátette, az RMDSZ mindenkit arra biztat, hogy ahol lehetséges, az online önkitöltéses változatot preferálják, ne várják meg, amíg a kérdezőbiztos bekopog. Ha pedig nem boldogulnak a digitális eszközökkel, akkor kérjenek segítséget.


A népszámlálásnak szerinte két tétje van

Pragmatikus tétként említette, hogy a kormányzati és az önkormányzati munka során olyan népszámlálási adatokból dolgozzanak, amely a magyar önkormányzatok költségvetési elosztása szempontjából pozitív. Ez alapján változnak ugyanis a lakhatással, egészségügyi szolgáltatással, oktatással, családdal kapcsolatos döntések. Szimbolikus tétként pedig azt határozta meg, hogy fontos érzékeltetni, hogy a romániai magyarok életképesek, akik képes az önszerveződésre és nemcsak meg tudják tervezni a jövőt, de céljaikat meg is valósítják.

Előfordulhat, hogy a magyarság száma nem fogja elérni az 1 milliót, miután a 2022-es cenzus adatait összesítik. Ezért arra az újságírói kérdésre, hogy az erdélyi magyarságot fenyegeti-e olyan veszély, hogy nem lesz megszámlálva mindenki, Kelemen azt válaszolta, amennyiben közömbösek maradnak az emberek, akkor előfordulhat, mert aki nem tölti ki az online kérdőívet és nem fogadja a kérdőbiztost, akkor a népszámlálást olyan adminisztratív adatbázisok összekapcsolásából véglegesítik, amelyek esetében az etnikai hovatartozás nem jelenik meg.

Fotó: Tőkés HunorFotó: Tőkés Hunor


A székelyek ápolják, vállalják, erősítsék az identitásukat, de ezt ne a népszámlálás alkalmával akarják demonstrálni

Egy másik kérdésre pedig, hogy a nemzetiségek esetében lesznek-e alkategóriák, azaz, hogy a magyar mellett megjelenik-e a székely is, Kelemen azt mondta:

„Én székely ember vagyok, apám, anyám székely, Székelyföldön születtem, de magyarnak vallom magam népszámláláskor és magyarnak tartom magam. Ezek regionális identitások. A népszámláláskor majd az fog megjelenni, hogy magyar. Nem lesznek ilyen alkategóriák. Ezért mindenkit arra kérünk, hogy a regionális identitását ápolja, vállalja, erősítse, de ezt nem a népszámláláskor kell demonstrálni” –. A 2011-es összesítéskor is akadtak néhányan, akik nem magyarnak vallották magukat: 1665 személy székelynek, és 1133 „ungur”-nak vallotta magát.

A szövetségi elnök megemlítette a sajtóbeszélgetés során azt is, hogy a természetes fogyás miatt (kevesebben születnek, mint meghalnak) 2011 óta fél millióval csökkent az ország lakossága. Az elvándorlás pedig több mint egy millió romániai polgárral csökkentette a lakosságszámot. Románia tehát évente egy Nagybánya vagy Szatmárnémeti méretű településnyivel (100-110 ezer ember) fogy. De évről évre a közoktatásban is 35 ezer diákkal lesz kevesebb. Ezeket az adatokat fogja pontosítani a népszámlálás.

Létrehozták az országos, megyei és helyi szintű munkacsoportokat, akiket vallási, civil és egyéb szervezetek is erősítenek

Horváth Anna, az RMDSZ országos népszámlálási munkacsoport vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a népszámláláson való részvétel nemcsak politikai, hanem közösségi érdek is. Ezért szeptemberben megalakult az országos munkacsoport, és ezzel párhuzamosan felkérték az egyházakat, pedagógusszervezeteket, oktatási intézmények képviselőit, hogy csatlakozzanak a kampányhoz. Bevonták az RMDSZ ifjúsági és nőszervezetét is, mert – az oltási regisztráció tapasztalatából kiindulva – úgy vélik, a nők és a fiatalok fontos szerepet játszhatnak majd az online kérdőív kitöltésének megsegítésében. Horváth Anna hangsúlyozta, az adatok birtokában, akár a szomszédoknak is segíthetünk a kitöltésben, hisz az egyéni hozzáállás a közösség érdekét szolgálja. Ugyanakkor az elmúlt hónapokban az országos munkacsoportok megyei szintű leképezésén dolgoztak, így a 20 megyei/területi szervezetből már 16-ot létrehoztak. 1239 olyan települést azonosítottak, ahol legalább 50 magyar ember él. Ezen belül 450 kiemelt település lesz. A romániai magyarok egyharmada él ugyanis olyan településen, ahol a polgármester nem magyar, ezekre jobban oda fognak figyelni.

Nem az a kérdés, hogy hány magyar van, hanem hány lesz megszámolva

A romániai magyar népszámlálási kampány lebonyolításával megbízott Közpolitikai Elemző Központ Egyesület elnöke, Barna Gergő szociológus, az eljárások technikai részleteit vázolta fel, kitérve arra, hogy melyek az újdonságok a 2011-es számláláshoz képest, és ezek milyen előnyöket és milyen veszélyeket jelentenek az etnikai kisebbség szempontjából.

Elsőként rögzítette, hogy a népszámlálás csúszott a világjárvány miatt, viszont az adatok referenciája 2021. december 1., annak ellenére, hogy 2022-ben történik meg az adatfelvétel és csak 2023 végén lesznek meg a végleges eredmények. Ez kissé megbonyolítja a helyzetet, mivel a 2021. dec. 1 után történő házasságkötés, nyugdíjazás, születés nem kerül be a népességszámlálásba, míg az a személy, aki ezt követően hal meg, az belekerül, mert tavaly decemberben még lakosa volt az országnak.

Kronológiailag a népességszámlálás több különböző idő-intervallumokra bontva fog megvalósulni, amelyet mi az áttekinthetőség kedvéért három csoportban ismertetünk.

1. Az első szakasz során a különböző adminisztratív adatbázisokból az adatátvitelre kerül sor, ekkor történik meg a különböző statisztikai adatokkal kapcsolatos feltételezések ellenőrzése. Ez február elejétől március 13-ig fog tartani. Ebben a szakaszban az állampolgároknak nincs semmilyen feladatuk.

2. Ezt követi a tényleges adatfelvétel, aminek két szakasza van. Egyrészt március 14. és május 15. lehet kitölteni a kérdőíveket – vagy otthon önkitöltéssel online, vagy a település összeíró pontján számlálóbiztos segítségével – majd ezt az időszakot követve, május 16. és július 17. között lesz a személyes lekérdezéses, a 2011-es cenzushoz hasonló hagyományos adatfelvétel. Akik már kitöltötték a kérdőívet, azokat a számlálóbiztos már nem fogja ekkor megkeresni. A szakértő megjegyezte, hogy „a papír el fog tűnni ebből a népszámlálásból”, ugyanis a számlálóbiztosok szintén online fogják bevezetni az adatokat a náluk lévő digitális eszközökkel.

3. A harmadik szakasz a hatóságok munkájára vonatkozik, amikor a digitálisan begyűjtött adatokat feldolgozzák, aminek eredményeképpen, már decemberben lesznek előzetes eredmények. 2023 májusától december végéig történik az adatok ellenőrzése, illetve a kérdőíves felmérésekből kimaradt személyek adatainak bevezetése a rendszerbe, amit „statisztikai imputálásnak” neveznek. A népességszámlálás végleges eredményei jövő év végére várhatóak.

Mint látszik a 2011-es népszámláláshoz képest jelentős újdonság, hogy nem két hét alatt zajlik az adatfelvétel, hanem négy hónapon keresztül, az adatok eleve online módon lesznek rögzítve, továbbá lehetőség van arra, hogy a polgárok maguk töltsék ki a kérdőívet. További újítás, hogy a kérdőívek a kisebbségek nyelvein is elérhetők lesznek, azaz magyarul is hozzáférhető lesz. Ehhez hozzárendeltek magyar nyelvű tájékoztató és módszertani útbaigazítót, amely elérhető a nepszamlalas.ro oldalon. Az idén zajló népességfelmérés egy további kisebbségeket érintő jellegzetessége, hogy az etnikai, anyanyelvi és vallási arányokat nem az összlakosságból fogják kikalkulálni a statisztikusok, hanem a tényleges válaszokból számítják ki.

Barna Gergő röviden ismertette a 2021-ben zajlott próbanépszámlálás néhány tapasztalatát is, amiből megállapítható, hogy nagyon alacsony a lakosságban a válaszadási hajlandóság, aminek az oka a nyitottság hiánya, a társadalom megosztottsága, illetve a hivatalos intézményekben való bizalom hiánya.

Amennyiben ezek az attitűdök az idén is meghatározóan jelen lesznek, akkor megtörténhet, hogy a 2011-es felmérés hatékonyságánál is rosszabb eredményre lehet számítani, amikor 1,2 millió lakóst kellett utólag „imputáljanak” a rendszerbe. A nyelvi, etnikai és vallási kisebbségek számára azért lehet fontos, hogy saját maguk, vagy a számlálóbiztosokkal együttműködve kitöltsék a kérdőíveket, mert az utólag „imputolt” adatok között ezek az adatok nem szerepelnek: azaz, ha valaki a március-július közötti időszakban nem adja meg, hogy mi az anyanyelve, milyen vallási-felekezet tagja, milyen etnikai identitása van, akkor csak egyszerűen mint romániai állampolgár kerül be a népszámlálási statisztikákba. Azaz nem az a kérdés, hogy például hány magyar van, hanem hogy hány magyar lesz megszámolva.

Fotó: Tőkés HunorFotó: Tőkés Hunor


A szociológus a kérdőívről elmondta, hogy bár a próbanépszámlálás során használthoz képest történt egyszerűsítés, rövidítés, így is elég bonyolult, a kitöltése megközelítőleg 20 percet vesz igénybe. Négy részből áll, elsőként a lakásra és a lakhatás körülményeire történik rákérdezés, majd az épületre is, harmadrészt a háztartásban élők kapcsolataira, viszonyaira, végül egy személyi kérdőív van, amelyet minden háztartásban élő személyre egyénileg vonatkozik. Ez azért fontos, mert itt történik rákérdezés a születési évre, a nemre, a családi állapotra, az állampolgárságra, az etnikumra, az anyanyelvre, a felekezeti hovatartozásra, az iskolázottságra, és a foglalkoztatottságra. Azaz, ha valaki nem tölti ki a végéig a kérdőívet, akkor ezek az adatok szintén nem kerülnek be nyilvántartásba.

Az önkitöltéses online kérdőív kapcsán elhangzott, hogy előzetes regisztrációhoz kötött, és minden háztartáshoz egyetlen regisztráció szükséges, amely során meg kell adni egy nevet, a szokásos tartózkodási lakhely címét, a háztartásban élők neveit, a személyi számaikat és egy e-mail címet, amire érkezik majd egy link, ezen lesz elérhető maga a kérdőív.

A szociológus felhívta a figyelmet arra, hogy az önkitöltés sokak számára könnyűnek tűnhet – főleg a városi, fiatalabb, képzettebb, aktívabb lakosság számára, vagy a külföldön tartózkodóknak is egy jó megoldás, ráadásul hivatalból egy fizetett szabadnap jár a kitöltésért – mégsem veszélytelen a dolog. Ugyanis nem elég hozzá az internetes hozzáférés, mert akár olyan digitális kompetenciát is igényelhet, mint az online banking használata, a vásárlások online lebonyolítása. Így – bár a Közpolitikai Elemző Központ Egyesület adatai szerint a magyar lakosság 36 százaléka lenne hajlandó önként kitölteni–, az ehhez szükséges internethasználati jártassággal csak 12 százalékuk rendelkezik.

A szakértő felhívta arra is a figyelmet, hogy nem tisztázott még néhány kérdés, például, hogy mi történik abban az esetben, ha csak részlegesen töltik ki a kérdőívet, vagy a háztartásbeli tagokat csak részlegesen regisztrálták. Erről és további gyakori kérdésekről készül egy kérdés-felelet lista, ami szintén elérhető lesz a nepszamlalas.ro oldalon.

Nyitókép: Gönczy Tamás

Hogyha tetszett a cikk és olvasnál még hasonlókat, légy te is a havi rendszeres támogatónk, és segíts abban, hogy a Transindex fenn tudjon fennmaradni és minőségi tartalmat nyújtson neked is! Köszönjük!

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS