2022. május 23. hétfőDezső
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Kelemen Hunor: „A speciális nyugdíjakhoz senki nem mer hozzányúlni”

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2022. január 17. 18:23, utolsó frissítés: 18:23

Mély csend van a koalícióban a speciális nyugdíjakról, mi több, 2021 decemberében az igazságügyi miniszter rendelete nyomán nem kis összeggel emelkedett a magisztrátusok juttatása. Rákérdeztünk, hogy mi történik.


„Nem a kormány részéről született az a döntés, hogy 20 százalékkal megemeljék a bírák, az ügyészek és a katonák fizetését és különleges nyugdíját” – szögezte le Kelemen Hunor szövetségi elnök, a Transindex kérdésére, amelyet a pénteki népszámlálásról szóló sajtóbeszélgetés alkalmával tettünk fel.

Legutóbb ugyanis azért került szóba a speciális nyugdíjak kérdése, mert 2022-től érvénybe lépett egy 10 százalékos adó, amelyről rögtön kiderült, hogy gyakorlatilag semmit sem ér. Ugyanis a Cătălin Predoiu igazságügyi miniszter által még 2021-ben aláírt rendeletet miatt a bírák és ügyészek nyugdíját még a múlt év végén +4.000 lejjel megemelték. Végeredményben így több is lett a nyugdíjuk, mint volt.

A különleges nyugdíjak kérdése viszont már régóta borzolja kedélyeket Romániában. A sajtó azonban hiába tematizálja rendszeresen az ezzel kapcsolatos problémát. A speciális nyugdíjak megadóztatásában és eltörlésében mindeddig nem történt érdemi előrelépés. Eddig mindössze a törvényhozók különleges nyugdíját sikerült eltörölni, azonban ezek a speciális nyugdíjaknak mindössze az 1,38 százalékát teszik ki, szemben például a bírák és ügyészek különnyugdíjával, ami ekkor 74,09 százalék volt.

Az igazságügyi miniszter az Adevărul által ismertetett közleményben azzal védekezett, hogy nem az Igazságügyi Minisztérium növelte a fizetéseket és a nyugdíjakat. Azt az elmúlt 10 évben elfogadott, egymással nem összeegyeztethető törvény okozta, amely miatt több bírósági eljárás is zajlik. Az egyik ilyen jogerős döntés esetében a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék (ÎCCJ) írta elő azt a kormány számára, hogy 20 százalékkal kell emelni a magisztrátusok különleges nyugdíját.



A kivételezést olyan intézmények alkalmazottai is élvezik, amelyekre lényegében az államhatalom támaszkodik: a titkosszolgák, katonák, rendőrök stb. A bíráknak és az ügyészeknek pedig azért is ajánlhatták fel az extranyugdíjat, hogy – politikai érdekektől sem mentesen – azok mihamarabb nyugdíjba vonulhassanak.

Ezek miatt a politikai pártoknak pedig valójában nem áll érdekében megoldást találni a speciális nyugdíjak kérdésére, ellenben azt melegen tartani, annál inkább. Ezzel ugyanis el lehet terelni a közvélemény figyelmét az igazságszolgáltatás, a gazdaság és a járványkezelés reális problémáiról. Ezért is lehet az, hogy a parlamentben sorra buknak el a törvényhozók próbálkozásai, mert azok mellett nem alakul ki megfelelő politikai támogatottság. Vagy a nép ügyvédjének szúrnak szemet a formai hibák, amelyeket a politikusok ejtettek, mint az a speciális nyugdíjak megadóztatását lehetővé tévő jogszabálynál is történt.

„Elfogadhatatlannak tartom, amit először az ügyészek csináltak, majd őket követve a bírák is. Ugyanis az történt, hogy az ügyészek egy része egyénileg megtámadta a különböző határozatokat, és a főügyész tavaly novemberben, főügyészi rendelettel elrendelte, hogy a törvény által előírt növekedést meg kell kapniuk. Utána ehhez kapcsolódtak a bírók fizetésben, nyugdíjban, mindenben” – fejtette ki Kelemen Hunor, Románia miniszterelnökhelyettese.

Az RMDSZ elnöke szerint ez azért sem elfogadható a bírák és ügyészek esetében, mert náluk van egyedül az, hogy a nyugdíjuk nagyobb, mint az utolsó fizetésük. „Mert ők maguknak kialakították” – emelte ki. Elmondása szerint ennél pedig sokkal fontosabb, hogy a parlamenti pártok egyike sem akarja elfogadni az RMDSZ speciális nyugdíjakra tett javaslatát, amely egy olyan elvet tisztázna, amit „normális” országokban már rendeztek. Az elv szerint, különleges nyugdíjjal azokat a közszolgálati munkát végző embereket látnák el, akikkel szemben az állam, munkavégzésük ideje alatt – a törvény által – tiltásokat vezet be. És a nyugdíj által azt kompenzálnák, hogy ezalatt az időszak alatt nem végezhettek bizonyos tevékenységet, mert különben összeférhetetlenség állna fenn.

„Ha ebből az elvi hozzáállásból indulnánk ki, akkor nyugvópontra lehetne helyezni a szolgálati nyugdíjak kérdését. (...) És el lehetne jutni oda, hogy ne legyenek olyan különbségek, mint amik most vannak. Ehelyett azt csinálták - és mi egyébként nem támogattuk -, hogy gyorsan eltörölték a volt parlamenti képviselők szolgálati nyugdíját, mert ott nem ütköztek ellenállásba, és azóta semmi egyébhez nem mertek hozzányúlni a kollégák. Mindegy, hogy melyik padban ülnek (kormánypártról avagy ellenzékről van-e szó - szerk. megj.), csak a szájukat járatják, de sem az ügyészekhez, sem a katonákhoz, sem a bírákhoz nem mernek hozzányúlni” – mondta, hozzátéve, hogy a legtöbb EU-s államban az általuk javasolt elvrendszert használják.

Kelemen Hunor megjegyezte, egy éve annak, hogy a parlamenti pártok még megvitatni se hajlandók az általuk javasolt elvet. „Én havonta egyszer visszatérek erre a kormánykoalícióban. Föllángol a speciális nyugdíjak kérdése, mindenki benne van. Volt, hogy bizottságot is létrehoztunk, volt 2-3 ülése, de ennél tovább nem haladtunk. Pedig ezt csak így lehetne rendezni” – mutatott rá.

A másik dolog, ami az elnök szerint a közfeladatot ellátó alkalmazottak esetében elfogadhatatlan, az a korai nyugdíjaztatás, ami után nyugdíj és bér együtt jár. Ezt azzal indokolta, hogy nem tartja korrektnek, hogy egy rendőr 48 évesen nyugdíjba vonuljon, a bíró 51-52 évesen. Nagyobb nyugdíjat kap, mint amennyi volt az utolsó hat hónapban a fizetése. Utána pedig még alkalmaztatja is magát valahol az állami szektorban, és még egy jó fizetést felvesz, például tanácsadóként. „Ezért én az elvi tisztázásból indulnék ki, mert minden más halálra van ítélve” – tette hozzá.

Érdeklődésünkre, hogy egy kétharmados kormánynak nem éppen az ilyen kérdések rendezése lenne a feladata, Kelemen hozzátette, hogy többek között ez lenne a feladata, később derül ki, hogy ebből mi valósul meg. Ez a kétharmados kormány november végén tette le az esküt, másfél hónap alatt, amelyben az ünnepek is helyet kaptak, nem jutott idejük megoldani ezeket a kérdéseket, amelyek között Kelemen az alkotmánymódosítást is szívesen látná.

Nyitókép: RMDSZ Facebook-oldal

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS