2022. május 23. hétfőDezső
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Korszerűbb ellátás igen, de az életminőség ténylegesen javulása nem várható el a rákellenes tervtől

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2022. január 27. 18:25, utolsó frissítés: 20:43

Számos jól hangzó megoldást kínál Románia rákellenes terve. Pénz is van rá. A kérdés már csak az, hogy a politikusok megfogadják-e a szakemberek tanácsait egy jó ügy érdekében.


Régi adósságát törlesztette Románia azzal, hogy az Európai Unió feltételének eleget téve, január 19-én megjelent az Egészségügyi Minisztérium honlapján az az országos rákellenes terv, amely ha a gyakorlatban is megvalósulna – 2023 és 2026 között – alapjaiban formálná át a rákellenes törekvéseinket. 11 célkitűzésében ugyanis olyan fontos hiányosságok jelennek meg, mint:
+ a korszerű kezelések bevezetése (2023 - 2026);
+ a lelki támasz biztosítása (2023);
+ a személyre szabott kezelés (2023 - 2024);
+ a szűrési programok elindítása (2023);
+ feltételek biztosítása az örökletes daganatok szűrésének anyagi támogatásához (2023);
+ és a mindeddig hiányzó országos rákregisztert is pótolnák végre (2023 - 2024).


A hirtelen jött nagy lelkesedésnek azonban, mint Romániában oly sokszor, lehet, hogy híg a leve, mint az olcsó húsnak. S amíg politikusaink ódákat zengenek a mesterműről, addig a terv megvalósítása, de inkább a valódi haszna attól függ, hogy a felmerülő kritikák mentén az orvosokból és politikusokból álló kezdeményezők változtatnak-e a jelenleg közvitán lévő tervezeten.

Egyesek ugyanis a bemutatott tervtől nem voltak túlságosan elragadtatva, s bár az érintett szakmák képviselői közül sokan dicsérettel fogadták Románia rákellenes koncepcióját, azért számos javaslattal álltak elő, amelyeket érdemes volna megfogadni, mielőtt még a kormány és a törvényhozók törvényt alkotnának róla, nehogy a mostani rákellenes terv is a 2016-os koncepció sorsára jusson. Hat évvel ezelőtt ugyanis Dr. Patriciu Achimas-Cadariu, a rákellenes terv kidolgozását koordináló parlamenti képviselő már egyszer kezdeményezte egy hasonló projektet, amit a bemutatást követően el is felejthettünk.

A mostani bemutató múlt szerdán Klaus Johannis államfő és Alexandru Rafila egészségügyi miniszter jelenlétében történt.


Patriciu Achimas-Cadariu az eseményen hangsúlyozta, a tervre azért van szükség, mert az EU országai közül Romániában a legmagasabb azoknak a haláleseteknek az aránya, amelyek a betegség időben észlelése és kezelése esetében elkerülhető lett volna, ha az egészségügyi szakemberek időben és hatékonyan észlelik és kezelik a betegséget a rendelkezésre álló innovatív orvosi technológiák felhasználásával. A probléma minden második romániait érinti.

A rákellenes tervből pedig kiderül, hogy ugyanebben az évben 98 886 új rákos esetet regisztráltak, ebből közel 53 ezer férfi és 45 ezer nő volt. A leggyakoribb daganat mindkét nemben (csökkenő sorrendben): a vastagbél-, a tüdő-, a mell-, a prosztata-, a hólyagrák volt. A nők esetében a mell-, a vastagbél-, a nyak-, a tüdő-, a méhrák volt. A férfiaknál a leggyakoribb: a tüdő-, a prosztata-, a vastagbél-, a hólyag-, a gyomorrák.

Johannis a sajtó kizárásával történő rendezvényen úgy értékelte, hogy a terv reális és mérhető célokat fogalmaz meg, és az Európai Unió által megfogalmazott európai rákellenes tervhez kapcsolódik. Továbbá nagy hangsúlyt fektet a betegség korai felfedezését célzó egészségügyi vizsgálatok finanszírozására, a hatékony gyógykezelések meghonosítására.

A terv egyik előzménye volt ugyanis, hogy az EU-ban 2,7 millió új rákos megbetegedést észleltek 2020-ban és 1,3 millió haláleset történt. Az Európai Bizottság 2021-ben ennek visszaszorítása érdekében pedig megalkotta a rák elleni küzdelem európai tervét, amely négy fő cselekvési területre épül (megelőzés, korai felismerés, diagnózis és kezelés, az életminőség javítása), körülbelül 4 milliárd eurós finanszírozással.

A rákellenes terv kidolgozói között volt Dr. László Attila egészségügyi szakpolitikus is, aki szerint 2016-ban a technokrata kormány költségesnek tartották a rákos betegek kezelését, ezért maradt el a terv megvalósítása, pedig volt olyan év is, ahol 40-60 ezer halálozás elkerülhető lett volna szűrési program, diagnosztikai hálózat, minden szükséges ellátást finanszírozása, utókezelés. A terv gyakorlatba ültetéséhez a kormánypárti szenátor szerint 2022 tavaszára kormányhatározatot, őszre pedig parlament által elfogadott törvényt hoznak.

Mit mond az EU és a nemzetközi szakemberek erről a tervről?

A terv január 19.-i bemutatása utáni héten, a nemzetközi gyógyszergyártók romániai szövetsége is bemutatta saját tervét, amelyet az elnöki hivatal az utolsó percekben előzött meg saját tervének bemutatásával. Ennek ellenére a szakemberek is megtartották saját tervüket, amelyben a pszichoszociális elképzelés nagyobb hangsúlyt kapott, illetve javaslatokat fogalmaztak meg, hogy mindezekkel kiegészítsék Románia rákellenes tervét, ami jelenleg közvitán van.

Az online beszélgetésen Stella Kyriakides, az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosa videóüzenetében gratulált és kiemelte, 4 milliárd eurós költségvetés áll rendelkezésükre a rákellenes harchoz, amelyből Románia is részesül azáltal, hogy kidolgozta a rák elleni tervét, és ehhez átlátható ütemtervet biztosít. Ebben az évben pedig Uniós szinten még sok más intézkedést fogunk látni, különösen a megelőzés és a diagnózis, valamint az egyenlőtlenségek csökkentése terén, ami a rák elleni küzdelem európai tervének egyik fő célkitűzése.

„A cél az, hogy konkrét változásokat hozzunk létre a polgárok számára, és életeket mentsünk. Ez segít nekünk például abban, hogy javítsuk a román állampolgárok és betegek hozzáférését a szűrésekhez, valamint az innovatív gyógyszerekhez és kezelésekhez. Ami nagyrészt kollektív erőfeszítés. Valamennyi érintett erőteljes bevonására van szükségünk, mivel a tagállamok és a közegészségügyi hatóságok önmagukban nem tudják csökkenteni a rák előfordulását és az emberek halálozását. A politikusok és a döntéshozók, a vezető onkológiai szakemberek és a betegek képviselői közötti szoros együttműködés kulcsfontosságú. Az Európai Rákterv első évfordulójával és a romániai rákterv elindításával még csak ennek az útnak az elején járunk” – szögezte le az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosa.

A rákellenes terv bemutatóján, illetve a kedden a nemzetközi gyógyszergyártók romániai szövetsége által szervezett szakmai és szakpolitikai beszélgetésen Dégi L. Csaba, az Európai Rákszervezet igazgatója is meghívott volt. Vele a terv megjelenése előtt részletesen átbeszéltük a daganat kialakulását és a rák kockázatát vizsgáló kutatásokat, illetve a WHO a február 4.-i rákellenes világnapon megjelent múlt évi ijesztő előrejelzését.

Az Európai Rákszervezet igazgatója Stella Kyriakidesnél sokkal élesen fogalmazott:



Azt mondta, Románia rákellenes terve nem a valóságot tükrözi, önmagában csak egy dokumentum lesz, amíg többet nem teszünk a túlélésért, a pszichológiai ellátásért, a betegek munkába való visszatérésért és visszailleszkedésért, a szolgáltatások pénzügyi hozzáféréséért, a védelemért és a társadalmi befogadásért. A rák ugyanis nemcsak egy betegségről szól, hanem mindannyiunkról, a rákban érintett emberekről. A fizikai, pszichológiai és szociális szükségletekről. A rák ellen pedig az életminőség javítása által tehetünk, amihez többre van szükség, mint a papírra.

Elmondása szerint ugyanis már a sajtó kizárása sem volt jó üzenet a rákellenes terv bemutatójának szervezői részéről, de déjà vu érzést keltett benne az is, hogy 2016-ban is Patriciu Achimas-Cadariu volt az, aki ismertetett egy hasonló tervet, amelyet végül nem valósítottak meg. Ugyanakkor szerinte sokat elárult az a gesztus is, hogy a bemutatón a politikusokon és orvosokon kívül nem igazán voltak jelen már érintett szakmák képviselői, de daganatos betegek és hozzátartozóik sem, és az a politikus is, aki rákos túlélőként felszólalt, csak utolsónak kapott szót.

Az EU-s rákellenes tervhez méltó dokumentumnak viszont úgy vélte ponthogy a daganatos betegek túlélőiről kellett volna szólnia, amibe nemcsak az orvosoknak, mindazoknak a szakmáknak helye van, amelyek érintettek. A terv azonban összemossa a pszichológiát a dietetikával, és figyelmen kívül hagyja a munkába való visszatérés és a társadalomba való visszailleszkedés támogatásának fontosságát. Az európai rákellenes terv értelmében viszont minden európai politikában és stratégiában megjelenik a daganatos téma. A rákot már nem kizárólag orvosi kérdésként, hanem közösségi kérdésként kezelik.

Jelenlegi formájában tehát a terv nem tesz eleget a betegek életminőségének javítása érdekében, Ezért szerinte a terv csak szándékában közelít az európai koncepcióhoz, és főleg a pszichoszociális részeket illetően egyenesen rossz a fordítás. Ezek pedig Dégi szerint arra utaltak, hogy a kezdeményezők valójában csak Románia országos helyreállítási tervéhez szerették volna kipipálni az Európai Bizottság által kért feltételeket, hogy a regionális programból és szociális alapból lehívott összegeket egészségügyi célokra el tudjuk költeni.

Van tehát egy sokak által dicsért és élesen bírált rákellenes terv, ami a semmihez képest azért mégis csak előrelépést jelent. De miről szól ez egészen pontosan? Részletezzük!

1. Innovatív terápiák bevezetése (2023-2026)

A romániai onkológiai betegeknek lényegesen kevesebb lehetősége korszerű és alternatív terápiás kezeléshez, mint a más európai országokban élőknek. Romániában a legkorszerűbb gyógyszerek 26 százaléka áll a lakosság rendelkezésére (állami és magán szektorban), míg máshol ez az arány 74 százalékos.


Az Európai Gyógyszergyártók és Egyesületek Szövetségének (EFPIA) éves tanulmánya szerint 2020-ban Románia az utolsó helyen állt a betegek számára a legkorszerűbb gyógyszerekhez való hozzáférés várakozási idejét tekintve. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által engedélyezett új gyógyszerek csak 29 hónap (883 nap) után kerülhetnek forgalomba az országba, míg más európaiak azonnal vagy néhány hónapon belül hozzáférhetnek (Németország 120 nap, Olaszország 418 nap, Bulgária 692 nap).

A késedelmek fő oka a bürokrácia, a kis költségvetésből adódó humánerőforrás hiány. Ennek feloldására, külföldi példára létrehoznának egy Egészségügyi Innovációs Alapot, amelynek költségvetését a kiszámíthatóság érdekében 4 évre állapítják meg. Egy központot, amely az EU-s és más országok onkológiai adatait összesítené. Az alap hozzáférést biztosíthat a betegek számára a legújabb terápiákhoz, amíg azokat az EMA után Románia is meghonosítja. Egyes gyógyszereket így akár 50 százalékos kedvezménnyel is hozzáférhetővé tennék.

2. Pszicho-onkológia és életminőség javítása, túlélés (2023)

Jelenleg nincs szabvány az onkológiai betegek számára nyújtott speciális tanácsadás tekintetében mind az érzelmi állapot, mind a táplálkozási stratégia szempontjából. Jól ismert, hogy bizonyos típusú élelmiszerek vagy étrendek nem ajánlottak az onkológiai betegek számára (a prognózis romlásának és a túlélési idő csökkenésének kockázata miatt).

Az onkológiai beteg számára így speciális tanácsadást biztosítanának, amely magába foglal egy általános étkezési tervet, mind pedig pszichológiai szempontokat is rögzítenének. Ezek ugyanis megkönnyíthetik a beteg megbélyegzés nélküli, a szokásos napi tevékenységekbe való visszailleszkedését.

A betegek anyagi lehetőségeihez és preferenciához mérten akkreditált táplálkozási szakemberekkel együttműködve, az onkológiai kezelés minden egyes szakaszát végig követnék. Fejlesztenék a pszichoonkológiai tanfolyamokat, illetve növelnék az együttműködést az orvostudományi és pszichológiai egyetemekkel, pszichológusokkal az együttműködést.

3. Megelőzési lehetőségek előmozdítása (2023-2024)

Romániának nincs stratégiája a krónikus nem fertőző betegségek megelőzésének előmozdítására, pedig a legtöbb ráktípus kockázata csökkenthető lenne előzőleges beavatkozással (pl. a méhnyakrák (100%), a tüdő -, orális és nyelőcsőrák (90%), majd a gyomorrák (75%) és a vastagbélrák (55%). Ennek ellensúlyozása érdekében különböző stratégiák kidolgozását szorgalmazzák országos, regionális és helyi szinten, amely során a betegeket és az érintetteket tájékoztatnák (közösségi médiás eszközökön is).

4. Összehangolt adatbázis országos és EU-s szinten (2023 - 2024)

Hálózatokat építenének ki, amelyek segítik az egészségügyi rendszer központjai közötti együttműködést. Ezáltal integrálnák az országos rákközpontokat az Európai hálózatba. Az EU tagállamaival növelnék a kommunikációt, a kapcsolattartást és elősegítenék a tapasztalatcserét.

5. A rák előfordulásával kapcsolatos kockázati tényezők mérése (2023)

Jelenleg a kockázati tényezők szempontjából a fő hangsúly a táplálkozás, a szorongás, illetve a stressz jelenlétén van, de számos kockázati tényező van még, amelyek elősegítik a rákos sejtek megjelenését, mint például: az ultraibolya sugárzás, a városfejlesztés, amely közvetlenül meghatározza a szennyezés mértékét, az alkoholfogyasztás, a dohányosok számának növekedése, a benzol, a radon. Ezek okozhatják vagy ronthatják az onkológiai betegek prognózisát és csökkenthetik a túlélést. Ezért ezekkel szemben tájékoztató kampányokat indítanának. Ugyanakkor számszerűsítenék a rákos megbetegedések előfordulásával kapcsolatos leggyakoribb kockázati és előnyben részesítő tényezőket.

6. Rákregiszterek (2023 - 2024)

Mindössze két rák nyilvántartó központ van, Kolozs és Temes megyében. A regionálisok mellett országosat szeretnének létrehozni, ehhez pedig kötelezettségeket és ennek megszegésének ellensúlyozása érdekében „kényszerítő” mechanizmusokat is megfogalmaznának.

7. Palliáció (2023 - 2024)


A palliatív ellátás mind az onkológiai beteg, mind rokonai számára ellátás az életminőség javításának egyik módja. Románia azonban jelenleg jelentős hiányosság néz szembe mind a palliációs szolgáltatások, mind a szakemberek terén. Ezt jól érzékelteti, hogy a palliatív ellátás járóbetegei először 2018-2019-es évekre érvényes keretszerződésben jelentek meg.

A tervezet célja most, hogy növelje az onkológiai betegek hozzáférési lehetőségeit a palliatív ellátási szolgáltatásaihoz. Illetve, hogy tájékoztassák a lakosságot a palliatív szolgáltatások szükségességéről. Az Egészségügyi Minisztérium fontolóra veszi legalább 2000 palliatív ellátási ágy létrehozását az állami kórházakban, míg az Egészségbiztosító Pénztár legfeljebb 4000 palliatív ellátási ágyat finanszíroz.

8. Az orvosi gyakorlati irányelvek és terápiás protokollok rendszeres frissítése (2023)

Nem frissítik a nemzeti iránymutatásokat, eltérő szintű ellátással és költségalapú döntéseken alapuló juttatási nyilvántartással. Az európai és nemzetközi szabványoknak megfelelő nemzeti iránymutatások kidolgozásának minőségi színvonalának meghatározása

Országos iránymutatások készítése a rákos betegek szűrésére, diagnosztizálására, kezelésére, közzétételük az egészségügyi minisztérium honlapján, szükség esetén frissítve őket. Célzott képzések és tanfolyamok kidolgozása az iránymutatások és protokollok rendszeres frissítésének ésszerűsítése érdekében.

9. Onkológiai betegút 2023

Az onkológiai betegek kezelésére egyelőre nincs szabályos előírás, ahogyan a diagnosztizálásra sincsenek meghatározott határidők.

Az Egészségügyi Minisztérium ezért ki szeretne dolgozni egy általános szabályt a rák elleni küzdelem nemzeti tervének jóváhagyásától számított 90 napon belül. Ebben a gyanútól a kezelés megkezdéséig, 60 napot rögzítene (az időszak, amely alatt a beteget számba veszik, azaz a stádium és a biológiai állapot értékelése).

10. Tumor tábla

Egyértelműsítenék azoknak az orvosokra vonatkozó szabályokat, akik egy bizottságba multidiszciplináris orvosi bizottságba mérnék fel a beteg állapotát. A vizsgálatok befejezésétől a tanács üléséig eltelt időintervallumnak 7-10 nap között kell történnie. Ez történhet fizikai vagy virtuális jelenléttel.

11. Személyre szabott orvoslás (2023-2024)

2020 októberében elindult az európai személyre szabott egészségügyi felmérés, amely 34 ország, köztük Románia jelenlegi helyzetét mutatja be. A felmérés az egészségügyi rendszerek független szakértői által végzett elemzésének eredményét mutatja be, amelynek célja, hogy megkönnyítse az Európai Közegészségügyi rendszerek felkészítéséhez szükséges megbeszéléseket és projekteket a személyre szabott orvoslás kihívásaira.

A rákellenes terv célkitűzáse tehát ezen javítani azzal, hogy növeli a személyre szabott orvoslás alkalmazhatóságát a rák megelőzésére, szűrésére, diagnosztizálására és kezelésére. Ezt az európai rákellenes terv és a rákkutatási misszió, az innovatív egészségügyi kezelésekre alapoznák.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS