2020. aug. 12. szerdaKlára
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Országértékelők: a nemzeti felelősség és a hantaméter

összeállította: Kerekes Tamás 2005. február 18. 14:53, utolsó frissítés: 14:40

Gyurcsány Ferenc kormányfő és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke évértékelése. Egy transznacionális médiakonszern #b#roadshow#/b#jának elemeit sem nélkülöző belpolitikai beszámolók követték egymást a héten Magyarországon.







Ismeretes, hogy az elmúlt évben kicserélődött a miniszterelnök személye, Gyurcsány Ferenc lett a magyar kormány miniszterelnöke. Offenzív politikai kommunikációja révén egy időre úgy tűnt, az ellenzék elbizonytalanodott. A mostani évértékelő beszéd lett az alkalom arra, hogy a kormánypárt és az ellenzék összemérhesse erejét.

A miniszterelnök beszéde az alkotmányosságot reprezentáló Országházban történt, Orbán Viktor beszédének a hatalmas Sportcsarnok adott helyt, az adjutánsaként felvonuló, a pártelnöknek egy kamaszlány




csillapíthatatlan kíváncsiságával alákérdező,

ma már inkább csak a hatvanasok-hetvenesek üdvöskéjének számító Kudlik Júliával. A miniszterelnök beszédét a magyar közszolgálati televízió, a pártelnökét a Hír Tv közvetítette élőben.

Gyurcsány Ferenc "szabályos" évértékelést nyújtott, Orbán Viktor viszont csak beszédének első részét szentelte ennek, a második részében a lakosság kérdéseire válaszolt. Mindkét beszéd központi kérdése azonban az volt, hogy felmérjék, jó irányba halad-e az ország.



Könnyen kitalálható, hogy ilyenkor a kormánypárt felmondja az eredményeit, az ellenzék pedig keveselli azt, a megtett utat szembesíti a választási ígéretekkel. A mérce a mihez képest standardja lett, mire a populizmustól se mentes Orbán Viktor egy új, ám a politikai kommunikációban ismeretlen mértékegységet talált ki: a


hantamétert, amely pregnánsan jelzi,

hogy az ellenzék tényszerűen is vitatja a hatalmon lévő kormány számszaki eredményeit. A verbális politikai harc alaptörvénye, hogy az első megszólaló van hátrányban, a második már könnyebben talál "fogást" és talál réseket a felvázolt politikai jövőképen. Tavaly azonban fordítva volt... A miniszterelnök szerint egy megújult baloldal áll szembe a kádári rendszert visszasíró politikai jobboldallal.

Az már csak hab a tortán, hogy a miniszterelnök bázisát alkotó MSZP csak deklaráltan szocialista, markánsan a nagytőke pártja, újbaloldali frázisokkal, míg a jobboldalon a számos politikai piruettet kecsesen, sportosan bemutató Orbán Viktor áll, folyamatosan a növekvő szavazótábor igényeit kielégítendő, most éppen baloldalira átfestett szociális programjával.


Gyurcsány Ferenc beszédének központjában négypontos programja állt. Beszéde szerint öt éve, az Orbán-kormány óta tart a politika mélyrepülése, a baloldal azonban megújult, látszanak a változás jelei. Helyzetértékelése szerint a jobboldal visszasírja a Kádár-korszakot, és kerékkötője a fejlődésnek.


A miniszterelnök az adó- és felsőoktatási

reformot, a nemzeti felelősséget és a nemzeti fejlesztési tervet tartotta elsőrangúnak. A miniszterelnök önnön beszédét egy új Magyarország új politikájaként deklarálta. Megszólításában szerepelt a "határainkon innen és túl kitétel" is.

Leszögezte, hogy a parlamentben ülő, különböző pártállású honatyák egyformán demokraták és hazafiak is. Ez nem gátolta meg azonban, hogy politikai ellenfeleit "hamis adatokkal házaló politikai kereskedőknek" minősítse.


Trianon problémájával

kapcsolatban megjegyezte, hogy azt közjogi rendelkezéssel kell megoldani, természetesen a kormány szülőföld programját tartva megoldásnak. Továbbá igyekezett megvédeni vatikáni látogatását is.

Majd a kormány eredményeinek felsorolása következett: nőtt a családi támogatás mértéke, csökkentek az adók, bővült a lakástámogatás rendszere, és azt is hangsúlyozta, hogy maga a támogatás rendszere is igazságosabbá vált, mint elődje korában volt. Az ezután következő politikai oratio lényege az a felsorolás, hogy a mostani kormány mit adott Magyarországnak, illetve a különböző társadalmi rétegeknek.


A felvett hitelekről szólva elmondta, hogy az a megépült autópályák révén a lakosság zsebében van és. Két területen, az egészségügy és a gázáremelés kapcsán védekezett. Irány- és sebességváltást jósolt, kicserélendő politikusokat: a folyamat célja egy új, megújult Magyarország.


Orbán Viktor sportcsarnoki beszéde

két nappal később hangzott el. A pártelnök elsősorban az eredményeket vitatta, ellenvetésében számszerű adatokat használt. Elsősorban azt hangsúlyozta, hogy az Orbán-kormány alatt az emberek jobban éltek. Jobb volt a bérszínvonal, a jövedelmek, nyugdíjak vásárlóértéke. Firtatta az államadósság növekvő mértékét, a kórházprivatizációt stb.

Évértékelő beszédnek a bevezetése rövid volt, de a lakossági kérdésekre adott válaszok felölelték az ország gondjait és azt is, hogy mennyiben és miként képzeli el a Fidesz vezető politikusa a problémákra adott válaszokat.


Természetesen a problémák megoldásának egyik lehetőségeként a gyors, zökkenőmentes, azonnali kormányváltást említette, mely még a tapasztalt politikai kurzusközönség soraiban is derültséget keltett. Egyébként is igyekezett régi formájában tündökölni, a schlágfertig, a vidám, friss, fiatalos rendszer-és kormányváltó portréját felmutatni.


Beszédének nóvumai

közé tartozik, ahogy a falu problémáját – összhangban a mezőgazdasági termelőkével – megoldhatónak tartja. Érdekesen és elgondolkodtatóan látta másképp a közlekedés, a vasútfejlesztés, az infrastruktúra és e megújítandó Budapest problémáját, mint ahogy az adóelképzelések is pregnánsan újszerűek voltak.

Orbán a családi adózás továbbfejlesztését szorgalmazta, abban látta az állami bevételek rendbetételének lehetőségét: elgondolása szerint a több gyereket vállaló családok a jövőben kevesebb adót fizetnének.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS