Halad vagy marad? Szerdán szavazás Románia EU-csatlakozásáról
S. G. 2005. április 12. 17:26, utolsó frissítés: 17:26Holnap dönt az Európai Parlament (EP): hozzájárul vagy sem Románia csatlakozásához. A válasz valószínűleg igen – de az eurohonatyák továbbra is joggal kételkednek. Korrupció, elmaradottság; ráadásul Bukarest #b#túlvállalta#/b# magát.
Az EP ma vitatja meg Pierre Moscovici szocialista képviselő Romániáról szóló országjelentését. A dokumentum és a vita alapján az eurohonatyák holnap szavaznak arról, hozzájárulnak vagy sem Románia csatlakozásához. A döntéshez egyszerű többségre van szükség.
Az aggodalmak érthetők: a Moscovici-jelentés (mely magyar nyelven is letölthető) is nyíltan figyelmeztet arra, mindeddig elmaradt a közigazgatási és igazságszolgáltatási reform, "különösen a magas szintű korrupció tekintetében folytatni kell a korrupció elleni küzdelmet",
"meg kell előzni az emberkereskedelmet
és a csempészetet", továbbá "biztosítani kell a média teljes függetlenségét és a véleményszabadság maradéktalan érvényesülését".
Az EU testületeinek minden eddigi csatlakozási történethez képest erősebb fenntartásait az jelzi, hogy első ízben építettek be olyan védzáradékot a csatlakozási szerződés tervezetébe, amelynek nincs kifejezett jogalapja az unió alkotmányában.
Ezt a politikai kötelezettségvállalást viszont a tagországok érvényesíteni fogják, ha a két ország a szerződés április végi aláírása és a tényleges csatlakozási dátum (2007. január 1.) között nem mutat fel jelentős eredményeket. A záradék egy évvel halasztaná a tényleges csatlakozást.
Uniós tisztségviselők – diszkréciót kérve –
arról nyilatkoznak a BBC-nek, hogy a kellő felkészültség nélkül Románia valószínűleg az ír helyett inkább a görög példát fogja követni, ami az EU-pénzalapok korrekt és hatékony elköltését illeti.
"Romániában a görög jelenség százszorosára erősödhet" – hangoztatják – azaz az EU nemzetközi bíróságát például eláraszthatják az állami szubvencionálással, vagy az egészségügyi előírásoknak meg nem felelő termékek betiltását követelő beadványokkal.
A védzáradék többek közt e szituációk elkerülését szolgálná, de egyes EU-diplomaták szerint az egyéves halasztásnak nincs túl sok értelme. Ha Románia eddig nem készítette el házifeladatát, akkor egy év alatt mit tehet? Másfelől egyes tagállamok – mint például Németország – a védzáradékolás kapcsán támogatná Olli Rehn bővítési biztost. A másik megoldás valamiféle
"másodosztályú csatlakozás",
amit viszont muszáj elkerülni – mondják az eurokraták. Mindenesetre vesztegetni való idő már nem maradt: az országnak muszáj meggyőző változásokat végrehajtania a 2007-ig hátralevő 18 hónapban, sőt már idén őszre. "– Minden nap, minden hét, minden hónap számít Románia esetében" – hangoztatja Olli Rehn.
Sok minden függ az EU közvéleményének általános hangulatától. Hogyha a francia választók népszavazáson utasítják el az unió alkotmányát, akkor felerősödhet a szegény és rosszabbul felkészült tagjelöltekkel szembeni ellenállás. (Befolyásoló tényező Bulgáriában a júniusi parlamenti és Romániában az esetleges előrehozott választás – ez utóbbitól Rehn finoman, de határozottan óv.)
Gál Kingától, a Fidesz EP-képviselőjétől ennek kapcsán azt kérdeztük, milyen a hangulat az Európai Parlament folyosóin, vagyis a politikusok kávézás közben, informálisan hogyan vélekednek Románia helyzetéről.
Gál Kinga: Óriási változások történtek az országban ahhoz képest, ahonnan indult Románia: most a leginkább kívülálló emberek véleményét mondom, akik nem biztos, hogy naprakészek az itteni információkkal. Azt is látják, hogy egyértelműen helye van az unióban Romániának.
Ami ezeknek a képviselőknek a szemében sok esetben kétséges, az az, hogy miért kell ennyi idővel a csatlakozás előtt a Parlamentnek döntenie a csatlakozási szerződésre való felhatalmazásról.
Miért nem tűzték későbbre ezt a döntést – kérdezik, azt hangoztatva, hogy semmi többet nem kívánnak, nem várnak el más feltételek teljesítését Romániától, mint amelyeket a tavaly május 1-én csatlakozó államok elértek. Körülbelül ez a közhangulat: az időkérdés mellett az a kérdés, hogy a Parlamentnek hol lehet még ráhatása, miben lehet véleménynyilvánítási joga a csatlakozás tényleges bekövetkeztéig.
Transindex: Ha valaki akár csak egy-két hetet tölt el Romániában utazva, bizonyára meglehetősen hihetetlennek tűnik akár a 2008-as dátum is a belépésre.
G. K.: – Igen, de általában együttesen azok a feltételek számítanak, amelyek a pénzügyi körök véleményéből, a statisztikai adatokból és a vállalásokból tevődnek össze.
Egyértelmű: nagyon sokat vállalt Románia. Azt a kormány is minden egyes alkalommal elmondja, hogy rengeteg a tennivalója, vagyis tisztában van a feladat nagyságával. Mi elhisszük – és feltételezzük, hogy valószínűleg az új kormány működése erre még inkább alapot ad –, hogy ezeket a megfelelő időpontra teljesítik. Ebben a folyamatban az Európai Parlamentnek szerepe lesz és kell, hogy legyen azért, hogy a tényleges csatlakozás napjára megnyugodhassunk kétségeink felől, amelyek most bennünk maradtak.
"– A bíróság még nem hirdetett
végleges ítéletet, tehát mindkét ország esetében élnünk kell az ártatlanság vélelmével" – mondja jogászhasonlattal Olli Rehn, arra célozva, hogy mindkét ország fontos kérdésekben lépett. (Például Monica Macovei miniszter a március végi határidőre benyújtott igazságügyi reformcsomag-tervezetét pozitív üzenetként ismerik el az EU diplomatái.)
Rehn – noha összehasonlító politikatudományok a szakterülete – láthatólag kerüli a két ország helyzetének összevetését a csatlakozási versenyben. A biztos "abban reménykedik", hogy a jól felkészült, de olcsó munkaerő és a látványos gazdasági növekedés adu ászát felhasználva Románia és Bulgária egyaránt meg tudja változtatni a róluk kialakult negatív képet.
A következő hetekben Rehn hivatala minden EU-tagállamnak megküldi az új jelöltek minden egyes vállalásának monitorizálásához használható, összefoglaló táblázatot. A teljes országjelentés november elejére készül el. "– Az lesz a mindent eldöntő teszt" – hangoztatja a biztos.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!