„Ha én magyar lennék, én is sokat akarnék – de csak egy bizonyos pontig”
K.A., S.Z. 2005. július 13. 17:14, utolsó frissítés: 17:09Nincs különbség magyarok, románok közt: létrejött egy „erdélyi” keverék – állítja a Mediafax tudósítója.
Mit gondolsz, kik a legbefolyásosabb magyarok mind Romániában, mind a magyar közösségen belül?
Vasile Măgrădean: – Mindenképp Markó Béla a legbefolyásosabb. Ő RMDSZ-elnökként a magyarság érdekeinek képviselője, és ő határozza meg a szövetség politikáját.
Nem szabad ugyanakkor figyelmen kívül hagyni Tőkést, aki még mindig népszerű, és aki körül még mindig van egy erős partiumi mag. Az ún. „radikálisok” közt neki még mindig fontos a szava. Diskurzusával hatni tud egy bizonyos rétegre, bár úgy hiszem, hogy ma már nem tudja befolyásolni a romániai magyarok politizálást.
A helyi kiskirályok közt Verestóyt kell megemlíteni, akinek neve a faüzletek szinonimájává vált Hargita megyében. Törvényhozásban nagy tapasztalattal rendelkező RMDSZ-szenátorként fontos szerepe van a parlamenti kulisszajátékokban.
Ott van még Eckstein-Kovács Péter. Ő kiváló ügyvédként és a szenátus jogi bizottságának alelnökeként szintén befolyásos személyiség az RMDSZ-ben, de román körökben is. Jellemző rá, hogy nem szokása kettős játékot játszani – markáns véleménye szokott lenni.
Frunda György háttérbe szorult szerintem. Egy adott pillanatban nagyon ismert volt, de valamiért már nem az: az utóbbi időben nem hallottam részéről határozott állásfoglalásokat, és nem is igazán jelent meg a nyilvánosság előtt.
És a jelenlegi magyar miniszterek?
– Hármójuk közül Borbély László szerepel a legtöbbet médiában. Neki a szakterületén tapasztalata is van, minisztériuma pedig nagy és fontos: Borbélytól függ például a lakásépítés. Emiatt nagyon gyakran szólítják meg, általában konkrét szakproblémák kapcsán.
Nagy Zsolt minisztériuma „könnyebb”, így róla keveset is tudni azon kívül, hogy találkozott néhányszor magyar kollégájával és van pár közös projektjük. De nem tudok arról, hogy eddig valami nagy horderejű döntést hozott volna. Winkler Gyuláról azonban még ennyit sem tudni: fel vagyok iratkozva az RMDSZ-hírlevélre, onnan tudom, hogy mit csinál. A médiában azonban szinte semmit nem lehet róla olvasni.
Vannak-e román pártokban döntéshozói pozíciókban magyarok?
– Nem, nem tudok róla, talán a Iuliu Furo Nagy-Romániás politikus kivételével, akiről az a hír járja, hogy magyar származású. A magyarok általában egyszerű párttagok a román pártokban, akiket a vezetőség az előtérbe állít. De vezetői pozícióban nincsenek magyarok, legalábbis nem ismerem őket.
Milyen magyar üzletemberek ismertek román körökben is?
– Országos szinten nem igazán vannak jelen magyar üzletemberek. Helyi – kolozsvári – szinten ott van Nagy Zoltán a Telezimextől, László Attila, aki gyógyszerforgalmzó cége mellett politikai pályára lépett, Irsay Miklós, a Kopiernicus társtulajdonosa, meg Pászkány Árpád, az épülő Pólus Center egyik részvényese és a CFR Ecomax focicsapat tulajdonosa.
A magyarok nagy vágya egy, a román állam által finanszírozott magyar egyetem. Mi a véleményed, kivitelezhető az az elképzelés, hogy a Sapientia finanszírozásába a magyar állam mellett szálljon be a román állam is, és így valósuljon meg végül a magyar állami egyetem?
– Többször megpróbáltam beleélni magam a Romániában élő magyarok helyzetébe: ha magyar lennék, én is szeretnék korlátlan anyanyelvhasználatot, televíziót, akár magyar nyelvű líceumi oktatást is. Azonban tudom, hogy mennyire nehéz boldogulni akkor, ha valaki nem ismeri szakmájának román szakkifejezéseit. Azt hiszem, a Babes-Bolyai jelenlegi magyar szakjai elegendőek azok számára, akik magyarul akarnak tanulni.
Ami a teljesen magyar nyelvű egyetemet illeti, ahol csak magyarul tanulnak a magyarok... ki számára készülnek fel azok a fiatalok? Például egy technikai diplomával rendelkező, frissen végzett csak olyan helyeken dolgozhat majd, ahol magyar nyelven beszélnek, mivel nem ismeri a román szakkifejezéseket.
Úgy gondolom, hogy a jelenlegi romániai politikai kontextusban jó pár év telik még el, míg a politikusok eldöntik, hogy kell-e állami pénzekből finanszírozott magyar egyetem vagy sem. Nem hiszem, hogy a hatalmon levők részéről bárki felvállalná ezt a gesztust. Ami pedig a Sapientia társ-finanszírozását illeti, nem hiszem, hogy ez kivitelezhető, mivel az magánegyetem.
Milyen a magyarok képe a románok körében?
– Az osztrák-magyar monarchiának köszönhető valószínűleg az, hogy úgy tartják: a magyarok fegyelmezettebbek, rendezettebbek. A magyar falvakon látszik, hogy jobban vigyáznak a rendre, az udvar fel van seperve, a kerítés rendbe van téve. A román falvak nem annyira rendezettek, talán minden lepusztultabb egy kicsit.
A magyarok összetartóak. Saját céljaikat követik és a kis lépések politikájával próbálják azokat elérni. Az RMDSZ például ‘90 óta szeretne magyar egyetemet, és azóta évről évre elér valami keveset ezen a téren. Emiatt alakult ki az a kép, hogy a magyarok kitartóak, kihasználják a politikai konjunktúrákat.
Ami a magyar politikusokat illeti, szerintem semmi különbség nincsen a magyarok és román kollégáik között: ugyanúgy taktikáznak, ugyanúgy készek a kompromisszumos megoldásokra.
Ami a negatív sztereotípiákat illeti, az elterjedt nézet a románság körében, hogy túl sokat akarnak. Ami érthető – ha én magyar lennék, én is sok mindent akarnék, de csak egy bizonyos pontig. Egyszer csak megtelik a pohár, mert nem szabad elfelejteniük, hogy Romániában élnek, és elsősorban román állampolgárok.
Milyen Erdély képe Romániában és külföldön?
Az erdélyieket jó szemmel nézik az ország más vidékein: ide valósinak lenni azt jelenti, hogy komoly vagy, pontosan fizetsz és nem vered át üzleti partnereidet. Magyarok és románok közt nincsen különbség – létrejött egy „erdélyi” keverék, ahol már nem lényeges, hogy ki kit befolyásolt.
A pozitív imidzshez hozzájárult az is, hogy a gazdaságilag fejlett megyék közül több Erdély nyugati részén van. Valamiért azonban Erdélyt sem a PSD-kormányzat, és meglepő módon a D.A.-kormány nem szimpatizálja, pedig az erdélyiek sokkal liberálisabbak az országos átlagnál, és így potenciális szavazóik.
Külföldön azt tapasztaltam, ismerik Erdélyt, és sztereotípiák szintjén különbséget tudnak tenni Erdély, illetve a többi román régió közt: az erdélyieknek a külföldiek szemében pozitívabb az imidzsük.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!