Börtöntől és a csillagászati bírságtól is mentesül a sajtó
Szin Péter 2005. szeptember 07. 18:51, utolsó frissítés: 18:27Kikerül a büntetőtörvénykönyből a rágalmazás, nem bűntett csavarogni és megcsalni a házastársunk sem.
Első körben nem aratott osztatlan sikert a civil szférából érkező igazságügy-miniszter, Monica Macovei módosító javaslata a büntetőtörvénykönyv átfogalmazására, annak ellenére, hogy szinte minden büntetési tétel mértéke csökken, és a tervek szerint a peres eljárások is gyorsabban folynak majd le.
Az illeték maradt volna
A tárcavezető – aki korábban olyan állampolgárokat védett, akik az Európai Emberjogi Bíróságon perelték Romániát – támogatta, hogy kikerüljön a törvénykönyvből a szólásszabadságot korlátozó rágalmazás tétel (a 206-os paragrafus), de javasolta eltörölni a hitelrontás címén indított perek előtt befizetendő illetéket is.
A kormány által elfogadott tervezet szerint rágalmazásért továbbra is el lehet marasztalni bárkit, de tette csak kihágásnak, nem pedig börtönbüntetéssel sújtható bűncselekménynek minősül.
A mostani gyakorlat szerint, ha valaki erkölcsi kártérítést akar peres úton behajtani, a követelt összeg 10%-át kell illeték gyanánt befizetnie. Az intézkedés célja némiképp gátat vetni annak, hogy valaki csillagászati összeget követeljen a vele kapcsolatban nem pozitívan megnyilatkozó újságírókon, illetve kiadókon.
Beadta a derekát a miniszter
Macovei és a Román Újságíróklub (CRP) közti első egyeztetés elég hűvös légkörben zajlott: a CRP attól tart, hogy eddig a börtöntől, ezután pedig a nagyösszegű kártérítéstől való félelem sarkallna öncenzúrára.
A miniszter asszony viszont úgy érvelt, hogy mivel a szólás- és véleményszabadság, illetve a korrekt igazságszolgáltatáshoz való szabad hozzáférés elve a tét, ezért indokolt az illetékfizetési gyakorlatot megszüntetni.
Az újságíró-szakma viszont úgy látszik, egy nap alatt meggyőzte Macoveit: maradjon a mostani állapot. Így a miniszter már a tegnapi kormányülés után azt jelentette be a Victoria-palotában, hogy a bíróságoknak szükségük van meggyőződni arról, hogy a rágalmazás miatt pert indító személy szándékát valóban komolyan gondolja. Így erkölcsi kárért perelni továbbra is a polgári perrendtartás általános gyakorlata szerint lehet.
Álhírterjesztés kihúzva
A Btk.-ból továbbá még három olyan bűncselekmény is kikerül, melyek kapcsán újságírókat, illetve kiadókat lehetett kellemetlen helyzetbe hozni. Ezután álhírek terjesztése (168-as cikkely), ország- és nemzetgyalázás (236-os) címén sem lehet bűnpert indítani.
Macovei szerint az lenne a helyes, ha az újságíró és a lap kiadója együttesen, polgári perben felelne egyes kijelentések miatt. A tárcavezető szerint a régebbi jogkörnyezet nem segítette elő a sajtó önszabályzó folyamatát: a kiadók rendszerint nem vállaltak szolidaritást a rágalmazás miatt elmarasztalt újságírókkal, hanem egyszerűen kirúgták.
Az új Btk. továbbá azt is tisztázza, hogy erőszakos bűncselekmény esetén az állampolgár ne részesüljön sokkal súlyosabb elmarasztalásban, mint egy ugyanolyan jellegű és súlyú tettért elmarasztalt hatósági személy. Így például ha valaki megüt egy rendőrt, az ugyanolyan elmarasztalásra számíthat, mintha a rendőr ütné meg őt.
Trükkös próba
A köztisztviselőket érinti, hogy a törvénykönyv egy büntetőperben bizonyítékként felhasználhatónak mondja ki az ún. erkölcsi próbát.
Ennek lényege, hogyha az ügyészségre elegendő mennyiségű adat fut be arról, hogy egy köztisztviselő korrupt, az ügyész elrendelheti, hogy a rendőrség egy civil ruhás nyomozója megpróbálja lefizetni. Az igazságügy-miniszter közölte: ilyen próbát eddig a rendőrség belső elhárítása már alkalmazott, de per még nem lett egyikből sem.
Szintén kikerül a bűncselekmények köréből a diktatúra Btk.-jából visszamaradt két cselekmény: a házasságtörés és a csavargás. Az igazságügyi tárca – 15 évvel a rendszerváltozás után – azzal érvel, hogy ezek a paragrafusok már nem felelnek meg a társadalmi és gazdasági körülményeknek.
Cégek is büntethetők
Szintén fontos változás, hogy az új törvény szerint a jogi személy is elítélhető büntetőeljárás révén: a módosítás az EU elvárása. Az elmarasztalás itt elsősorban pénzbírság révén történik, de a cégek, egyesületek működését fel lehet függeszteni egytől három évig történő időtartamra, el lehet tiltani a közbeszerzési eljárásoktól, illetve bizonyos pénzforrások igénybevételétől.
Szintén jogi személyt sújtó büntetési tétel, hogy az ítéletet ki kell függesztenie vagy nyilvánosságra kell hoznia a Hivatalos Közlönyben. A legsúlyosabb esetekben el lehet rendelni akár a jogi személy felszámolását is.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!