2020. aug. 4. keddDomonkos
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Magyar antiszemiták egy legionárius kiadó szemével

S. G. 2005. szeptember 12. 19:12, utolsó frissítés: 18:46

Fajgyűlöletért 6 évi börtön is kiszabható, de az Obiectiv Legionarnak valamiért nincs félnivalója.





Feltehetően nem alaptalanul hivalkodik az Obiectiv Legionar c. vasgárdista folyóirat lapigazgatója azzal, hogy 1990 óta sokan jelentették fel, de a főügyészség nem indított eljárást ellene. Serban Suru lapjának április-májusi, összevont számában a vezércikk után közli Frunda György feljelentését, amelyet még március elején intézett az ügyvéd-szenátor


a rasszista szövegeket közlő lap ellen.

A feljelentést kiváltó lapszám arról cikkezett, hogy a zsidókat munkatáborba kell terelni, ki kell utasítani az országból a magyarokat és kasztrálni kell a romákat. Frunda átiratában a büntető törvénykönyv 166. paragrafusára hivatkozott, mely tiltja a "totalitárius államberendezkedés érdekében végzett propagandát".

A másik hivatkozott cikkely a 317-es, mely a nacionalista-sovén propagandát, a fajgyűlöletet tiltja. Mindkét bűntett 6 hónaptól 5 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható.

Mint Suru áprilisi szövegéből kiderül, a főügyészség nem indított hivatalból eljárást ellene, noha Frunda a szenátus emberjogi, vallási és kisebbségi szakbizottságának elnökeként fordult a nyomozó hatósághoz.


Suru és ötfős kiadói csapata

pedig nem rejtőzködik a nyilvánosság és a hatóság elől: a lap Bukarest belvárosában, az Északi Pályaudvar közelében, a Negruzzi utcában működtet irodát (a gyengébbek kedvéért a hátsó borítón keretes tájékoztatóban még azt is leírják, melyik sarkon kell befordulni).

A megadott címek alapján a kiadványt sokszorosító nyomda is ugyanabban az utcában működik. A szerkesztőség címén legionárius könyvtár érhető el – az intézmény szombaton is nyitva tart. A tájékoztató szöveg azt hirdeti: a 20. századi romániai történelem egyik legsötétetebb fejezetét idéző Legionárius Mozgalom "alkotmányosan" működik.


A mozgalom lapja

szintén legálisan elérhető: egyrészt hivatalos nemzetközi azonosítót, ISSN-számot kért és kapott a bukaresti Nemzeti Könyvtártól, másrészt az állami lapterjesztő nagyvállalat, a Rodipet terjeszti, mely országszerte újságosstandok százait működteti. A folyóiratra egy másik állami érdekeltség, a Posta összes hivatalában is elő lehet fizetni: egy lapszám ára 3 új lej (mintegy egy dollár).



A Transindex Kolozsváron, szabadárusításban jutott hozzá az Obiectiv Legionar 22-23. számához – annak ellenére, hogy Emil Boc polgármester tavaly júniusi megválasztása után azt jelentette be, hogy az Antonescu-utcanév mellett a Vasgárda lapjának terjesztését is betiltja.

Hogy érdemben nem történt semmi, annak oka az lehet, hogy sajtójelentések szerint a városházán tavaly még a mozgalomhoz kötődő alkalmazottak dolgoztak; Gheorghe Funar hivatali ideje alatt a Vasgárda rendezvényeket is szervezett a hivatalban. Az A5-ös méretben készült, formai jegyek alapján egy


sima szövegszerkesztőben összekompilált

lapot valószínűleg nem a friss tudósítások miatt olvassák. A Magyar szélsőségesség c. tematikus összeállítás ugyanis egy 1999 júliusában szignált elemzéssel indít George Duma, a Román-Amerikai Nemzeti Kongresszus elnöke tollából.

A 21 oldalas értekezés apropója az RMDSZ csíkszeredai (sorrendben a 4.) kongresszusán kelt nyílt levél Bill Clinton akkori amerikai elnöknek, melyet "az RMDSZ horthysta-sovén frakciója, Toro Tibor, Laszlo Tokes és Szilágyi Zsold" (sic!) állított össze.


A szöveg időrendi sorrend,

különösebb logikai szervező elv és semmiféle hivatkozás nélkül idéz a 13. századtól el egészen 1947-ig terjedő időszakból példákat a levél cáfolatául, azt próbálva bizonyítani, hogy Erdély területén románok és magyarok soha nem voltak képesek a békés együttélésre, természetesen az utóbbiak hibájából. A cikket az 1940-es évekből származó fotók illusztrálják, melyek a 2. bécsi döntés utáni, az erdélyi románságot ért sérelmeket ábrázolják (a felvételek forrása szintén nincs feltüntetve).

Érdekes vonulat, hogy a lap egyfelől tagadja, hogy Romániának bármi köze lett volna a Holokauszthoz (értsd: Magyarországnak annál inkább), másfelől antirasszista szellemben minősíti a magyarországi skinhead-mozgalmakat.


Az ideológiai üzenet világos:

ha a szélsőségesek Magyarországon "üldözik a romákat, az idegen diákokat, a vendégmunkásokat, az arabokat, a kubaiakat, a homoszexuálisokat, a liberálisokat és a szegényeket, a hajláktalanokat és természetesen a zsidókat", akkor nem lehet mást várni "erdélyi testvéreiktől" sem, akik a lap szerint 1990-91 között 4000 románt űztek el Hargita és Kovászna megyéből, továbbá nem hagyják megtelepedni a görög-katolikus apácákat Székelyudvarhelyen.

Ügyes retorikával az 1940-es felkelés során zsidóellenes pogromokat folytató Vasgárda lapja folyamatosan az emberi jogokra hivatkozik: a magyar tematikájú összeállításban a Csurka-féle MIÉP ellen is az antiszemitizmus a legfőbb vád.




A folyóirat közli a Stephen Roth antiszemitizmus-kutató intézet, illetve az USA külügyminisztériumának 2003-04-es jelentéseit a magyarországi szélsőséges mozgalmakról. A legionárius lap elítélőleg említi a Barangó-ügyet, azaz, hogy a botrány miatti tüntetésen elégettek egy izraeli zászlót Budapesten.

Az összeállítás 35 oldalt tesz ki a 80 oldalas kiadványból. A láthatóan több forrásból, copy-paste módszerrel összekompilált lap második fele egy angolból fordított cikket közöl egy antiszemitizmus ellen küzdő amerikai zsidó szervezetről, az 1913-ban alapított Anti Defamation League-ről (Rágalmazásellenes Liga, ADL).


Az alcím: a nemzetközi kommunizmus

elterjesztésében milyen szerepet játszott az ADL. A vád a szokásos, eszerint a kommunista diktatúrák egyértelműen a zsidó bűnlajtsrom részei – magyarázza a cikkíró. Az Obiectiv Legionar szerkesztőinek logikai tévedése abban áll, hogy egyrészt az antiszemitizmus vádjával küzdenek ellenfeleik ellen; másrészt kifogásolják, hogy az ADL kezében "a zsidóellenesség bélyege a leghatékonyabb politikai fegyver".

A lap hátsó borítóján, a belső oldalon Corneliu Zelea Codreanu, a mozgalom "Kapitányáról" készült fotó látható. Codreanut 1938-ban fogta el az Antonescu-rezsim, majd 1939-ben meggyilkolták. A "vasgárdista mártír" a fotón éppen első világháborús hősök csonthalmai között látható.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS