2020. szeptember 26. szombatJusztina
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Kerekes és Funar a legaktívabb honatyák

szerk. 2005. szeptember 16. 14:13, utolsó frissítés: 14:13

Szakbizottsági átláthatatlanság: nem tudni, egy-egy törvénymódosítás kinek lehet előnyös.





A honatyák kevesebb mint fele kezdeményezett valamilyen törvényt vagy jogszabály-módosítást a parlament tavaszi ülésszaka, azaz február és június között – derül ki az Academia de Advocacy (AA) tegnap bemutatott jelentéséből.


A felső- és alsóház ugyanúgy inaktív


A megszokott trendnek megfelelően a legtöbb törvényt a kormány nyújtja be: a parlament elé került tervezetek 72,1%-a kabinettől származik. Ami az inaktivitást illeti, nincs számottevő különbség alsó- és felsőház között: a szenátorok 48,%-a, a képviselők 41%-a élt a törvénykezdeményezés jogával.

Az összesített statisztika szerint a legtöbb tervezetet az RMDSZ honatyái nyújtják be (az összes, a parlamentben kezdeményezett jogszabály 30%-át), őket a Nagy-Románia Párt (PRM) politikusai követik 25,7%-kal. A koalíciós pártok, vagyis a liberális, a demokrata és a konzervatív párt összesen a tervezetek 31,8%-ért felel – míg a volt kormánypárt honatyái 7,3%-kal a legkevésbé aktívak.


Kerekes és Funar az élen

A benyújtók szerinti toplistát a képviselőházban Kerekes Károly RMDSZ-honatya vezeti a legtöbb önálló kezdeményezésként benyújtott tervezetért. A szenátusban a pálma Gheorghe Funarnak, Kolozsvár expolgármesterének jutott. Az AA ide kapcsolódó megjegyzése: nem föltétlenül a legismertebb politikusok egyszersmind a legaktívabb törvényhozók is.


Az erdélyi honatyák inkább igyekeznek

Az AA párttagság, az kormányoldal-ellenzék törésvonal mellett a regionális megoszlást is figyelembe vette a statisztikák elkészítésekor – vagyis az is szempont volt, hogy melyik választókerület szavazta meg az illető politikust. Az aktivitás mérésekor a törvénykezdeményezések mellett a törvényhozási munka összes számszerűsíthető adatát, vagyis az interpellációk és felszólalások számát is figyelembe vették.

Eszerint az erdélyi (a Bánságot is beleértve) honatyák a legaktívabbak – viszont a rendelkezésükre álló eszközökkel a Havasalföldön és Dobrudzsában megszavazott politikusok élnek a legkevésbé. Ők Dolj, Gorj, Mehedinţi, Olt, Vâlcea, Argeş, Cãlãraşi, Dâmboviţa, Giurgiu, Ialomiţa, Prahova, Teleorman, Brãila, Buzãu, Constanţa, Galaţi, Tulcea és Vrancea megyéket képviselik a törvényhozásban.


A konzervatívok saját kormányukat interpellálgatják

Az interpelláció eszközét természetesen az ellenzék veti be sűrűbben: leggyakrabban a PRM (43%) és a PSD (17) vonja a parlament előtt felelősségre a kormány tagjait. A koalíció tagjai közül a konzervatívok interpellálták saját kormányukat viszonylag gyakran: az összes kérdés 8%-a származott tőlük. Viszonylag sűrűbben interpellálnak a kisebbségi honatyák is.

Ami a régiók szerinti összesítést illeti, szintén az Erdélyben megválasztott politikusok interpellálnak gyakrabban, mint az ország más vidékéről megválasztott politikusok.


Kusza a bizottsági munka

A tanulmány elkészítése során az AA a parlamenti bizottságok munkáját is figyelte. A testületek többsége gazdasági jellegű ügyekket foglalkozott. Nyolc felső és tíz alsóházi bizottság testületi munkájának vizsgálatából a civil szervezet azt szűrte le, hogy számos esetben nem lehet kideríteni, ki a kezdeményezője egy-egy törvénymódosításnak, mert a bizottságok nem vezetik pontosan saját jegyzőkönyveiket.

Ezekben az iratokban sokszor nem tüntetik fel az ülésen résztvevő valamennyi képviselő nevét, nem tudni, hogy pontosan ki milyen változatra szavazott. A civil szervezet megállapítása szerint az átláthatóság hiánya azért is káros, mert az utóbbi időben egyre több szó esik a politikusokat befolyásoló érdekkörök tevékenységéről.


Hiányoznak a szakértők

A kutatás másik konklúziója, hogy a parlament tagjai alig-alig veszik igénybe szakértők segítségét, noha egy-egy speciális kérdésben meglehetősen rászorulnának a konzultációra. Az is meglepő – írja az Academia de Advocacy –, hogy a honatyák az ingyenes szakértői segítséget nyújtó civil szervezetek szolgáltatásaival sem élnek.

A civil szervezet tervei szerint a jelenlegi elemzésnél átfogóbb tanulmányban foglalkozik majd a Tăriceanu-kormány eddigi pályafutásával; továbbá a parlament bizottsági szakértőinek felkészültsége hasonlóan izgalmas kutatási téma lenne.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS