2020. aug. 6. csütörtökBerta
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Népszavazás az egykamarás parlamentről?

Szin Péter 2005. szeptember 19. 17:24, utolsó frissítés: 16:56

Băsescut azzal vádolják, hogy új témájával is az előrehozott választásokhoz akar kilyukadni.





"Meg vagyok győződve róla, hogy a választók számos okból inkább egykamarás parlamentet szeretnének.

Egyes politikusok ugyan idegesek lettek az egyesült államokbeli kijelentéseim miatt, de megpróbálom a pártokkal egyetértésben népszavazásra bocsátani a kérdést" – mondta Băsescu elnök a hétvégén a törvényhozás reformjáról. A meggyőzés érdekében az elnök hétvégére konzultációt hirdetett a pártokkal.


Önállóbb parlament?

Az elnök újabb érvet talált az egykamarás parlament mellett. Az USA-beli román emigráció újságíróival beszélgetve azt emlegette, hogy a 2007-es csatlakozással román képviselők is teljes jogú tagjai lesznek az Európai Parlamentnek, s ez fölöslegessé teszi itthon a kétszintű törvényhozást.



Az újabb érv az, hogy az elnök szerint a parlament 1992 – az alkotmány életbe lépése óta – gyakorlatilag a kormány meghosszabbításaként működött, sorra törvénnyé alakítva a kabinet sürgősségi rendeleteit. A harmadik ok: az egykamarás parlament olcsóbb.

Ez az, amivel valószínűleg meg lehet győzni a választókat: emlékezetes például a Népek Háza, vagyis a törvényhozás alagsorában létrehozott luxusmedence története. A parlamentnek összesen 332 képviselővel és 137 szenátorral 469 tagja van.


Olcsóbb törvényhozás?

A parlament működtetése évről-évre többe kerül: a T. Ház rendszeresen cseréli autóparkját, a bútorzatot, a számítógép-hálózatot és a tévéket. Idén a szenátus 818 milliárd lejből (tavaly 680 milliárdból) gazdálkodik, a képviselőház költségvetése 1754 milliárd (2004-ben 1446 milliárd volt).

A hazai törvényhozás érdekessége – valószínűleg a politikusi hiúság miatt – egyik ház sem a másik alárendeltje. Mindkét törvényt mindkét háznak el kell fogadnia, ráadásul a két testület hatáskörét a 2003-as alkotmánymódosításig nem különítették el.

Azóta a szenátus hatásköre az államközi szerződésekről, a kormány összetételéről, a kisebbségek helyzetéről, a helyi önkormányzatokról stb. dönteni. A képviselőház hatásköre többek között a választási rendszerre, az oktatási ügyekre, a munka törvénykönyvére stb. terjed ki.

Politológiai közhelyszámba megy viszont, hogy önmagában az ilyen vagy olyan alkotmányos berendezkedés, vagy a választási rendszer nem jár együtt automatikusan demokrácia-többlettel.


Hamvába holt kezdeményezés?

A pártok - a Demokrata Pártot (PD) leszámítva - érthető módon nem lelkesednek az elnök által felkarolt elképzelések iránt. Emil Boc –Băsescu utódja a pártelnöki székben – gyakorlatilag megismételve a pártelnök érveit, azt nyilatkozta, "hogyha a pártok nem jutnak egyetértésre, egyetlen megoldásként a véleménynyilvánító népszavazás marad".

Boc elképzelése szerint az egykamarás törvényhozásnak 300 tagja kéne legyen, mert a jelenlegi 469 a külföldi parlamentek lakosságszám-arányaihoz képest túl nagy létszám. Kolozsvár polgármestere szerint a parlament fontos ügyekben, például a kormány megszavazása vagy bizalmatlansági indítványok esetén, amúgy is egykamarásként működik a parlament.

Szintén pártolja az elnöki javaslatot a PSD, amely ellenzékből a "politikum reformja" mellett érvel. A liberális párt állandó bizottsága holnap dönt az ügyben. Úgy tudni, a testület többsége Băsescu ellenében inkább Tăriceanu kormányfő mellett áll, aki nem híve az egykamarás parlamentnek.

Ebből kifolyólag a kormányzó DA-koalíció nem lesz képes egységes álláspontot kialakítani a hétvégi egyeztetésre.


Parlamenti vagy elnöki köztársaság?

A miniszterelnök – és tőle függetlenül Năstase exkormányfő – egyaránt amellett érvelt, hogyha már alkotmánymódosításról van szó, akkor át kéne tekinteni az államelnök jogköreit is. Năstase szerint el kéne dönteni, hogy erős miniszterelnöki jogköröket biztosító parlamentáris köztársaság, vagy inkább elnöki rendszer legyen Románia. Tăriceanu a múlt héten nyilatkozta azt, hogy átfedés van a két palota, azaz a Victoria és Cotroceni befolyása közt.

Az RMDSZ inkább a jelenlegi parlament működésének hatékonyabbá tétele mellett érvel, a magyar párt szerint amúgy sem ez az ország legnagyobb baja. A PD és a PSD másik reformötletével, az egyéni választókerületes rendszer bevezetésével az RMDSZ egyértelműen mandátumokat veszítené, így az ötletet már korábban is elutasította.

A Nagy-Románia Párt is azt közölte, ellenzi az elnöki javaslatokat, és nem is lesz jelen az egyeztetésen. Ellenben a koalíciós tag Konzervatív Párt üdvözli az ötletet.


Kiírható-e a népszavazás?

Véleménynyilvánító népszavazást "országos fontosságú kérdésben" akkor is kiírhat saját hatáskörben az elnök, ha a parlament nem támogatja egyértelműen – magyarázza Ioan Staoni alkotmányjogi szakértő. Ha a referendumon a döntő többség az egykamarás parlament mellett dönt, az elnök a választói akarattal szembesítve alkotmánymódosításra szoríthatja a pártokat.

Alkotmánymódosítást a parlament tagjainak negyede kezdeményezhet, a demokratáknak egyedül viszont nincs 117 mandátuma. Ha ennek eléréséhez a PSD szavazatait használnák fel, az egyfelől rontaná az elnök PSD-ellenes imázsát, másrészt még tovább mélyítené a koalíciós válságot.

Az alaptörvényt módosító javaslatokat a képviselőháznak és a szenátusnak egyaránt kétharmados többséggel kell elfogadnia, majd a végső döntés népszavazással születik meg. Még ha a pártvezetők meggyőzhetők is lennének, bonyolult lenne megnyerni a frakciók tagjait, akik kvázi saját jövendőbeli mandátumukról mondanak le.


Mik lehetnek a célok?

A PSD elnöke eközben azzal vádolja Băsescut, hogy a kérdés erőltetésével előrehozott választásokat eredményező, újabb belpolitikai válságot akar kirobbantani. Politikai elemzők – Cristian Pârvulescu és Cristian Preda – szerint viszont most nem ez az elnök célja: inkább arra kíváncsi, el merik-e utasítani a népszavazást ilyen kényes kérdésben a parlament tagjai.

Preda azzal érvel, az elnök egyszerűen azért dobta be ezt a kérdést, mert nem akarta, hogy a politikai elit reformja kizárólag a PSD vesszőparipája legyen.

Hírforrás: BBC, Cotidianul, Mediafax

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS