2020. szeptember 26. szombatJusztina
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A csatlakozás láthatja kárát, ha CIA-börtön van Romániában

S. Z. 2005. november 04. 15:46, utolsó frissítés: 15:30

Lengyelország már tagország, így rajta nehezebb számonkérni bármit is.






Egy csütörtöki közleményben a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tagadta, hogy tudomása lenne arról, hogy az ország területén titkos CIA-fegyház – „feketetelep” – működne úgy, ahogyan azt a Human Rights Watch (HRW) állította.

Az emberi jogi szervezet többek közt egy, köztudottan CIA által használt Boeing 737-es repülési naplójának 2003-as bejegyzésére alapozta állítását – eszerint a repülőgép a konstancai Kogălniceanu repülőtéren is leszállt. Ion Iliescu volt elnök elmondta, hogy



ő nem hallott arról,

hogy 2003-ban a CIA egy repülőgépe belépett volna az ország légterébe, és a Kogălniceanu repülőtéren leszállt volna. Ugyanakkor Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök, Traian Băsescu államelnök és Gheorghe Fulga, a külföldi hírszerzés (SIE) feje is tagadták, hogy az ország területén amerikai fegyházak működnének.

A HRW egy, Premier Executive Transport Services nevű cég birtokában levő, N313P lajstrommal rendelkező Boeing 737-es naplóiban bukkant rá a Romániát inkrimináló bejegyzésre.

A Premier Executive Transport Services a Newsweek szerint a CIA egy kamu-cége. A CBS televízióadó forrásai közt szerepel Michael Scheuer, a CIA terror-ellenes központjának volt alkalmazottja, aki elmondta: a gyanúsítottak külföldön való fogvatartása


a Clinton-éra egyik projektje.

A vádlottak utaztatására létrehoztak egy repülőgép-flottát, melynek felhatalmazása van a világ összes amerikai katonai repülőterén való leszállásra.



A CBS birtokába került információk szerint az N313P jelzésű repülőgép több, mint 600 repülést hajtott végre és 40 országban fordult meg. A flotta tevékenysége egyébként 2001 szeptember 11.-e után látványosan megnőtt: főbb úticéljaik Jordánia (30 repülés), Afganisztán (19), Marokkó (17), Irak (16), ezenkívül Egyiptom, Líbia és Guantanamo.

A repülési naplók arról is árulkodnak, hogy a gépek gyakran megfordultak Üzbegisztán fővárosában, Taskentben – az ország arról hírhedt, hogy itt rendszeresen kínozzák a foglyokat. A HRF szerint a N313P lajstromú gép 2003 szeptemberében


Kabulból a lengyel Symany-ba repült –

ebben a Varsótól északra fekvő városkában a lengyel hírszerzés egy kiképzőtábora is működik. Symany-ból a repülőgép a konstancai Mihail Kogălniceanu bázisra repült – egyébként ekkor a bázison több, mint 3 500 amerikai katona tartózkodott.

Tom Malinowski HRW-igazgató szerint a kabuli transzport egybeesett azzal az időponttal, amikor a szervezet információi szerint több fantom-foglyot is utaztattak. A szervezet szerint a repülőgép ezután 2004-ben is többször megfordult a konstancai repülőtéren – a Newsweek egy temesvári leszállásról is ír.

A Washington Post napilap szerdai állításait – miszerint a CIA titkos fogolytáborokat tart fenn a világ különböző országaiban, többek közt Kelet-Európában is –


a Bush-kormányzat nem kommentálta.

A Fehér Ház szóvivője, Scott McClellan úgy nyilatkozott: konkrét hírszerzési tevékenységeket nem kíván megvitatni.

A Washington Post jelentését Dana Priest írta: "négy évvel ezelőtt a CIA fogságába került néhány igen fontos Al-Kaida tag, majd felmerült a kérdés, hogy mit kezdjenek velük. Teljes mértékben rendelkezni akartak felettük, ugyanakkor távol akarták tartani őket az amerikai bíróságoktól, és nem akarták, hogy a gyanúsítottaknak kijáró amerikai jogok kiterjedjenek rájuk.

Felismerték, hogy az egyetlen megoldás az, ha külföldre viszik őket. Egy sor burkolt börtönt hoztak létre. Ezek közül nyolcat azonosítottunk. Egy részük kelet-európai demokráciákban működött" – teszi hozzá a Washington Post újságírója.

A BBC washingtoni tudósítója szerint a hírszerző szolgálatokhoz közel álló források úgy vélik:


az amerikai kormány előnyösnek tartja,

ha egyes gyanúsítottakat külföldön tart. Robert Baer volt CIA-ügynök szerint Washingtonban egy ideje köztudott, hogy vannak külföldi börtönök, de épp az a baj, hogy semmilyen jogi felügyelet alatt nem állnak.

Baer szerint „a Fehér Ház áll a háttérben, és a CIA-ből sorra lépnek ki az emberek, annyira visszataszítónak találják a Fehér Ház utasításait. Szeptember 11-e óta többen léptek ki a szervezettől, mint annak egész korábbi története során".

A Washington Post cikke cáfolat-hullámot váltott ki a kelet-európai országok vezetői részéről. Érdekes azonban a cseh álláspont – ugyanis Prágában tudnak arról, hogy ők elutasították az amerikai börtönlétesítési kérést. A cseh aktualne.cz szerint más régiós államok eleget tettek a kérésnek.

Amennyiben bebizonyosodik, hogy a HRW állítása igaz és Romániában tényleg működik titkos CIA-fogolytábor, akkor annak


az EU-csatlakozás láthatja kárát.

Ugyanis az Európai Bizottság (EB) bejelentette, hogy a “feketetelepek” létezése nem áll összhangban a csatlakozás politikai kritériumaival.

Az EB szóvivője, Friso Roscam Abbing szerint informális vizsgálatot indítanak a HRW vádjainak kivizsgálására. Ugyanakkor hangúlyozta: nincsenek saját információik a titkos fogolytáborok létére vonatkozóan.

Hogyha azokról bebizonyosodik, hogy valóban léteznek, Románia kínosabb helyzetbe kerülhet, mint a már EU-tag Lengyelország. Ugyanis az alapvető emberi jogok Európai Uniós chartája nem törvényerejű, így a tagországokat nehéz felelősségre vonni annak megszegésekor.

Romániától viszont elvárják a csatlakozás politikai kritériumainak maradéktalan teljesítését – a charta pedig előírja a szabadsághoz, biztonsághoz és méltányos bírósági eljáráshoz való jogot, és tiltja a kínzást.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS