2020. szeptember 26. szombatJusztina
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Törvényes: akár RMDSZ-esek is lehetnek MPP-tagok

Sipos Géza 2005. november 22. 17:35, utolsó frissítés: 17:32

Az MPSZ pártbejegyzése az örök kérdést veti fel: párt-e vagy civil szervezet az RMDSZ? Lehet-e mindkettő, és ha igen, fontos ez?





"Pontosítjuk, hogy az érvényben lévő párttörvény értelmében minden állampolgár csak egy politikai pártnak lehet tagja" – írja az MPSZ új aláírásgyűjtési akciójáról az RMDSZ ügyvezető elnöke. Mint ismeretes, az MPSZ Magyar Polgári Párt néven kívánja bejegyeztetni magát.

A szöveg arra hívta fel a figyelmet, hogy "az MPSZ vezetői nyilatkozataikban tévesen tájékoztatnak: nem egyszerű támogató aláírásokat gyűjtenek, hanem ezáltal az aláírók párttagságot is vállalnak. Felkérjük az RMDSZ-tagokat, hogy ne hagyják magukat megtéveszteni, és ne írják alá a listát" – áll Takács Csaba közleményében.



A hatályos párttörvény (2003/14) valóban tiltja, hogy egy román állampolgár két vagy több párt tagja legyen. Belépéskor a tagjelöltnek kötelezően nyilatkoznia is kell arról, hogy más pártnak tagja-e már vagy sem.


Azonban e tiltás megfogalmazása

után a jogszabály 8. paragrafusa a kisebbségi szervezetek tagjainak kifejezetten lehetőséget ad arra, hogy egy párt tagjai is legyenek. Ebből jogi értelemben az következik, hogy az RMDSZ, mint kisebbségi szervezet tagjai egyúttal beléphetnek a magát pártként elismertetni akaró MPSZ/MPP-be is.

A törvény szóban forgó cikkelyével Veress Emőd jogászt, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnökét kerestük meg.


"– Ehhez nincs mit hozzáfűzni –

nyilatkozta a szakértő. Elmondta: a párttörvény sok tekintetben kvázi politikai pártokként kezeli a kisebbségi szervezeteket. Veress arra is emlékeztetett, hogy a választási törvény (2004/373) kimondja, hogy a kisebbségek szervezeteire a pártokkal foglalkozó jogszabályok alkalmazhatók.

Az ügyvezető alelnök szerint a tagsági kérdést a különféle jogszabályok általában véve nem tisztázzák megfelelően. A fő kérdés: "hogyan lehet valaki egyidőben két, eltérő célokat kitűző politikai szervezet tagja?" – mondja a jogász, aki elismeri, hogy az RMDSZ nem köz-, hanem magánjogi keretek között működő, egyesületi formában bejegyzett szervezet.


"– Ami az aláírásgyűjtést

illeti, a választási törvény így is, úgy is értelmezhető. A jogszabály szövegében hol támogató aláírásokról, hol az alapító tagok aláírás-listájáról beszél. Ez a kétértelműség jellemző az egész román törvénykezésre" – hárítja el lapunknak nyilatkozva a Takács-nyilatkozat félrevezetéssel kapcsolatos vádját Gazda Zoltán, az MPSZ háromszéki elnöke.

"– Én úgy értelmezem a törvényt, hogy nem lesznek automatikusan a Magyar Polgári Párt tagjai azok, akik a listákat szignálják" – magyarázza Gazda, hozzátéve, ha mégsem lenne igaza, a politikai szervezet lehetőséget biztosít arra, hogy az aláíró akár egy napon belül kilépjen az MPP-ből.

"Látszik, hogy az RMDSZ aggodalommal követi a versenytárs megjelenését a politikai palettán" – kommentálja a helyzetet Gazda. Ebben lehetséges, hogy igaza van, az viszont biztos, hogy a politikus jogértelmezése ellentétben áll a párttörvény 18. cikkelyével.

Ez a törvényhely egyértelműen "alapító tagok támogató aláírásainak listájáról" beszél, és e kérdésben egyáltalán nem megtévesztő a megfogalmazás. A követelmények részletezéséből kiderül, új pártot még macerásabb bejegyezni, mint kisebbségi szervezetet: ehhez legalább 25 ezer alapító tag szignója szükséges.

További feltétel, hogy az alapítókat 18 megyéből és Bukarest fővárosból kell toborozni úgy, hogy létszámuk mindenütt minimum 700 legyen.


Párt-e vagy civil szervezet tulajdonképpen az RMDSZ?

E hosszú ideje tartó vitában Bakk Miklós politológust, a kolozsvári BBTE oktatóját kérdezzük.

"– Előbb várjuk meg a bejegyzési folyamat végét. Ha a Magyar Polgári Pártot valóban elismeri a bukaresti törvényszék, akkor ez a tény kétségtelenül változtatni fog a politikai status quon" – mondja az MPSZ/MPP mostani akciójáról a szakértő.

"– Az RMDSZ egyre nyilvánvalóbban rákényszerül pártidentitásának felvállalására: ezt látni lehetett például abban a tulajdonjogi perben is, melyben egy marosvásárhelyi család a Maros megyei szervezetnek irodát adó ingatlant követelte vissza. Akkor az RMDSZ azzal érvelt, hogy pártok nem kötelezhetők az épület visszaszolgáltatására.

Formailag valóban még egyesület a szövetség, de minden mérvadó politikai elemzés pártnak tekinti. A nyugat-európai szakirodalomban megjelenő, pártrendszereket összehasonlító tanulmányok is így beszélnek az RMDSZ-ről, mely különben meg is felel a pártokat definiáló politológiai szövegeknek" – magyarázza Bakk Miklós.

"– Ez a formaság az 1989-es fordulat sajátos történelmi állapotát tükrözi, melyet az RMDSZ ideológiai eszközként akkor használ fel, mikor arra van szüksége, hogy a pártoktól megkülönböztesse magát. A 'párt' és a 'pártosodás' fogalma az átmenet ideje alatt meglehetősen negatív konnotációkat ébresztett a választókban" – mondja Bakk.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS