Irán és Szíria is beleszólhat az izraeli-libanoni konfliktusba
S. Z. 2006. július 13. 19:09, utolsó frissítés: 18:31Elemzők szerint Izraelnek #b#nem lesz olyan könnyű#/b# dolga a Hezbollah-fegyveresekkel, mint a palesztin radikálisokkal.
Légi és tengeri blokád alatt áll Libanon: izraeli hadihajók elszigetelték a libanoni kikötőket, a bejrúti nemzetközi repülőterének a kifutópályáit pedig rakétákkal tette használhatatlanná Izrael. Lebombázták a Hezbollah (Isten Pártja) al Manar nevű tévéadóját is, a legutóbbi célpont a libanoni hadsereg két fő légi támaszpontja volt. Ezzel a csak helikopterekkel rendelkező libanoni légierő gyakorlatilag megbénult.
A radikális szervezet fegyveresei bosszúból tucatjával lövik a Katyusa rakétákat észak-izraeli városokra, a támadásban két nő meghalt, és 42 személy megsérült.
Az izraeli hadműveleteknek legkevesebb 52 libanoni halálos áldozata van eddig (közöttük 15 gyermek). Az izraeli offenzíva útjába eső libanoniak helyszíni jelentések szerint néhány dolgot összekapkodnak, majd menekülnek. Mivel az ország büszkeségének számító, frissen újjáépített nemzetközi repülőteret bezárták,
az országban rekedt turisták Szíria fele menekülnek.
Kiderült, hogy a Hezbollah által foglyul ejtett izraeli katonák határőrök voltak és épp járőröztek, amikor a síita radikális szervezet fegyveresei csapdájba sétáltak. Az összecsapás során négy (más források szerint nyolc) további izraeli katona vesztette életét.
Bár a libanoni kormány – melynek egyébként a Hezbollah is tagja – elhatárolódott a radikális síita szervezet támadó gesztusától, Izrael mindezt nem veszi figyelembe és a libanoni kormányt teszi felelőssé a történtekért.
A Hezbollah 1982-ben jött létre, miután Izrael bevonult Libanonba. A mozgalom közel állt ahhoz a 2000 iráni fegyvereshez, akik a libanoni ellenállást segítendő érkeztek az országba, sőt,
Irán hosszú ideig pénzelte
és fegyverekkel is ellátta a Hezbollahot. A mozgalom fő célja akkoriban az izraeli megszállás elleni küzdelem volt; hosszabb távon egy Iránhoz hasonló iszlám állam létrehozásáról álmodoztak, de gyorsan letettek erről, mivel ez a több, mint 20 évig tartó polgárháború által porig rombolt, muzulmánok mellett keresztények és drúzok által lakott Libanonban lehetetlen feladat.
Az Egyesült Államok és Izrael által terrorszervezetként nyilvántartott Hezbollah nem ismeri el Izrael létjogosultságát, és a zsidó állam elpusztítását sürgeti. A mozgalom mára fontos libanoni parlamenti párttá nőtte ki magát, mely főleg a szociális és egészségügyi kezdeményezéseinek köszönhetően nagy népszerűségnek örvend.
Azonban még mindig működik a szervezet fegyveres szárnya, melyet Izrael 2000-es kivonulása után sem oszlatott fel, illetve olvasztott be a libanoni reguláris hadseregbe. A hadsereg különben eddig kívül maradt az konfliktusból.
Az Iszlám Ellenállás jelenleg is aktív az izraeli-libanoni határ mentén; vitatják Izrael jogát a Shebaa-farmok nevű területhez, továbbá sérelmezik hogy Izrael nem hajlandó szabadon bocsátani libanoni foglyokat. A Hezbollah a mostani túszejtéssel is
azt reméli, hogy sikerül elérni
néhány libanoni fogoly kiszabadítását. Bár Izrael ettől mereven elzárkózik (mondván, hogy terroristákkal sosem bocsátkozik tárgyalásokba) hasonló túszcserére már volt példa: 2004-ben például több, mint 400 arab foglyot engedtek szabadon egy civil túszért, illetve három izraeli katona holttestéért.
Az izraeli hadművelet célja dél-libanon megtisztítása az ott akciózó Hezbollah-fegyveresektől. Egyes jelentések szerint az izraeli kormány arra is felszólította Libanont, hogy ürítsék ki Bejrútnak azt a negyedét, ahol a Hezbollah főhadiszállása van, illetve ahol Szajjid Haszan Naszrallah terrorista-vezér lakik. Más források a támadásra figyelmeztető szórólapokról tesznek említést, amiket az illető negyedben szórtak szét.
A Hezbollah válaszként azzal fenyegetőzik, hogy egy Bejrútot érő támadás esetén rakétatámadást indít a 300 ezres izraeli Haifa ellen. Libanon eközben
mindenre kiterjedő tűzszünetet
illetve az izraeli támadás leállítását kéri. Fuád Szinjóra libanoni kormányfő szerda este Kofi Annan ENSZ-főtitkárral, Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel, Amr Muszával, az Arab Liga főtitkárával, Szaúd el-Fejszál herceg szaúdi és Condoleezza Rice amerikai külügyminiszterrel, Javier Solanával, az Európai Unió külpolitikai főképviselőjével, Romano Prodi olasz kormányfővel és Miguel Ángel Moratinos spanyol külügyminiszterrel tárgyalt.
A mostani konfliktusban, mely a gázai hadműveletekkel együtt kétfrontos háborúvá nőheti ki magát, Irán és Szíria is szerepet játszhat: hiszen a Hezbollah iráni-szír támogatásnak örvend, és nem mellékes az a tény sem, hogy Salit tizedes elrablását a palesztin Hamász radikális szárnya rendelte el, mely Szíria fővárosában, Damaszkuszban székel.
Elemzők szerint a kettős túszejtés még a meglehetősen mozgalmasnak számító
Közel-Keleten is váratlan fordulat.
Nem valószínű ugyanakkor, hogy a Hamász és a Hezbollah akciója összehangolt lenne, bár szinte biztos, hogy a két szervezet állandó kapcsolatban áll egymással.
Várhatóan Izraelnek távolról sem lesz olyan könnyű dolga az ütőképes és gyakorlott Hezbollah-fegyveresekkel, mint a rosszul felfegyverzett, szervezetlen és meglehetősen kevés harci tapasztalattal rendelkező palesztin radikálisokkal. Bár semmi nem utal arra, hogy az izraeli hadműveletek rövid időn belül véget érnének, elemzők szerint Libanon újbóli megszállása nem valószínű.
Forrás: bbc/cnn/index/mti/reuters