2023. december 6. szerdaMiklós
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Frunda kényes helyzetét dossziéja publikálása oldhatná meg

K. A. 2006. augusztus 16. 16:17, utolsó frissítés: 16:07

Frunda György körül tegnap gyorsultak fel az események, amikor a CNSAS-ból kijövet nyilatkozott dossziéi tartalmáról.


Frunda azt nyilatkozta, mint korábban is: nem működött együtt a Securitatéval, nincs kódneve, nem volt sem kollaboráns, sem tiszt. A szenátor többszöri próbálkozásunk ellenére sem válaszolt hívásunkra. Irodavezetője azt javasolta, jövő hét csütörtökön próbálkozzunk. A szenátor hiányában a válaszai nélkül tesszük fel kérdéseinket.

A CNSAS augusztus 22-től hívja be a levéltárba az ún. 29-es csoportot. A testület szavazással dönti el, hogy dossziéik tartalma értelmezhető-e bizonyítékként arra vonatkozóan, hogy együttműködtek-e a titkosrendörséggel vagy sem.

1.

Frunda György hivatalos életrajza szűkszavú az 1989 előtti életútját illetően. Benne nem említi meg sem amerikai útját, sem a 80-as években történő más nyugati útjait. A Transindex úgy tudja, nyugaton magyar emigráns körökkel érintkezett. Hogy ez véletlen volt, tudatos, vagy politikai feladat, nem kérdezhettük meg a szenátort. Annyit tudhatunk, amennyit a Krónikának mondott, vagyis: az ENSZ hivatalából közvetítettek annak érdekében, hogy a diktatúra utolsó évtizedében az Amerikai Egyesült Államokba utazhasson. Kétszer is elutasították az útlevélkérését, amikor az amerikai meghívó fél az ENSZ-nél dolgozó egyik ismerőse segítségét kérte. “Nem telt el egy hét, és megkaptam az útlevelet” idézte fel a történteket a szenátor. “Amikor visszajöttem, az akkori szabályoknak megfelelően nyilatkozatot kellett adnom arról, hogy kikkel találkoztam, és beszéltek-e Románia ellen. Én azt írtam, hogy a jelenlétemben Romániáról egyáltalán nem esett szó”.



2.

1970-től 1974-ig Frunda a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Jogtudományi Fakultására jár, ahova az elsők közt veszik fel a hatalmas túljelentkezés és a többnyire bevett politikai lekáderezések ellenére. Frunda apját, Frunda Károlyt 1956-ban a Faliboga csoport tagjaként letartóztatták és halálra ítélték. Forrásaink azt igazolják, hogy a család különválása után Frunda Györgynek nem volt semmilyen kapcsolata az édesapjával. Ha ez valóban így van, Frunda nem hozhatja fel önfényezési célból családja kommunistaellenes múltját, nem mintha nem tette volna meg. Viszont amennyiben annak szabadulása után mégis szoros kapcsolatban állt édesapjával, nehéz elképzelni, hogy akadálymentes lett volna a jogra való felvételije.


3.

A legfontosabb kérdés persze az, mi áll Frunda két hálózati dossziéjában. A hálózati dossziék szólhatnak a beszervezés meghiúsulásáról is, de ennek ellenkezőjéről is. Tegnapi, láthatóan és érthetően feszülten tett nyilatkozatában a szenátor nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy áttanulmányozásuk után közzétegye a dossziék tartalmát, miközben azzal hárított, hogy a dossziék intim elemeket is tartalmazhatnak.

Fontos adalék viszont, hogy a kikért dossziék kézhezkapott másolataiban a neveket letakarják. Ha ennek ellenére a szenátor úgy érzi, a dossziék tisztázzák, de nyilvánosságra hozataluk mások privacy-ját sértené, megkérhet egy vagy több független közvetítőt, hogy referáljon az ebben a pillanatban legfontosabb kérdésről: tartalmaznak-e a dossziék indíciumot arra, hogy Frunda együttműködött a Securitatéval, vagy nem tartalmaznak.

Ezek a közvetítők azok közül a történészek közül kerülhetnek ki, akik a bukaresti levéltárakban kutattak, szakmailag és politikailag elfogulatlanok, és a sajtó hiteles forrásnak tekintheti őket. Úgy tudjuk, néhány hete volt egy találkozó Markó és a levéltárban dolgozó kutatók egy csoportja között, és felkérés esetén a kutatók vállalkoznának erre a “társadalmi szerepre”.

Egy másik ok, ami miatt Frundának jó lenne a közzétételt választania, az az, hogy a román szerkesztőségekben jelenleg elfogadott tényként kezelik azt, hogy Frunda kollaboráns volt. Ezt a tegnapi és a mai körbetelefonálásunk egyértelműen igazolja. Frunda leszekusozása lehet egy tömegpszichózis eredménye is, amit viszont a dossziék internetes közzététele helyre tudna tenni.

Tény, hogy a román sajtó időnként meglehetős nagyvonalúsággal követi a Frunda-témát. A România Liberă tegnapi száma olyan címmel számol be a reformer-csoport sajtótájékoztatójáról, mintha azok Frunda visszavonulását követelték volna, holott Frunda neve el sem hangzott a sajtótájékoztatón. Az is tény, hogy Frunda sem szóban, sem jogi elégtétel-követeléssel nem reagált Guşă bejelentésére, amelyben az mindenféle csomagolás és visszavonulási pálya nélkül bejelentette: Frunda szekus volt, slussz-passz.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS