Bin Laden és az al-Kaida: 18 gyerek és egy terrorszervezet
szerk. 2006. szeptember 08. 16:42, utolsó frissítés: 16:26Szinte öt évvel 9/11 után az al-Kaida még #b#globális#/b# fenyegetést jelent, mindössze évi 36 millió dollárból – nem is rossz logisztikai teljesítmény.
Olyan archív felvételt mutatott be a szeptember 11-i merényletek évfordulója előtt az al-Dzsazíra arab hírtévé, melyen a támadás óta továbbra is szabadlábon levő Oszama bin Laden látható, amint a 9/11-es géprablókkal találkozik. A csatorna szerint a gyenge minőségű felvétel néhány nappal a merénylet előtt készült; a videón éppen a végrehajtásra edzenek. Az al-Dzsazíra nem közölte, milyen forrásból jutott hozzá a filmhez.
A támadás főstratégája, bin Laden
nyílt terepen, hegyvidéki környezetben sétálgatva látható. A felvétel azt is dokumentálja, hogy az al-Kaida vezetője Ramzi Binalszibbel és Mohammed Ateffel, a szervezet helyettes vezetőjével találkozik. Binalszibet 2002-ben fogták el, Atef 2001 végén, egy amerikai bombatámadásban halt meg Afganisztánban. Az al-Dzsazíra állítása szerint a mostani felvétel is az afgán hegyekben készült.
A hírtévén két olyan videó is látható volt, melyeket a World Trade Centerbe becsapódó gépek elrablói közül ketten, név szerint Vael al-Sziri és Hamza al-Ghamdi készített.
A hírtévé egy további felvételt is bemutatott: ezen az al-Kaida iraki vezetője, Abu Hamza al-Muhadzsir látható, amint a lázadók támogatására biztatja az irakiakat, mert "elérhető a biztos győzelem". Bin Laden legutóbb idén áprilisban hallatott magáról, mikor egy hangüzenetben az „iszlámellenes cionista hadjárat” bizonyítékaként írta le az iraki és darfúri helyzetet.
Pár nap híján öt évvel a merényletek előtt
bin Laden pontos tartózkodási helyéről még mindig nem tudni semmi közelebbit, sőt úgy tűnik, az amerikai hírszerzés és hadvezetés a síita-szunnita vallásháborúvá fajuló, egyre instabilabb iraki helyzet kezelésére koncentrál, nem a példa nélkül álló merényletsorozatot irányítójának fellelésére.
>> letölthető bin Laden-interjú 1998 májusából (kérdezett John Miller, az ABC riportere) >> >> Rettegjünk együtt – az al-Kaida csak egy agyrém >>
Oszama bin Laden 1957. június 28-án született a szaúd-arábiai Rijádban. Jemeni származású apja a királyi családhoz közelálló, rendkívül gazdag szaúdi építési nagyvállalkozó volt, Oszama (a tizenkettedik gyermek az 58 közül) apja halála után mintegy 300 millió dollárt örökölt.
Gyerekkorában nem kapott formális vallásos nevelést, ám a dzsiddai egyetemen, ahol mérnöki diplomát szerzett, már megmutatkozott vallási fanatizmusa, s 1973-ban tagja lett iszlám csoportoknak. 1979-ben, amikor Ronald Reagan az Egyesült Államok teljes anyagi támogatását felajánlotta a "gonosz birodalma", vagyis a Szovjetunió ellen harcoló Afganisztánnak, bin Laden az elsők között indult útnak.
Korabeli beszámolók szerint hősiesen harcolt,
afganisztáni tartózkodása alatt alapította meg a Maktab al-Kidimat (MAK) nevű csoportot, amely harcosokat toborzott és fegyverekkel látta el a szovjetek ellen küzdőket.
A Vörös Hadsereg kivonulása után bin Laden ellenséget váltott, s korábbi szövetségese, Amerika ellen fordult, amelyet Izrael támogatásáért és a közel-keleti olajvagyon kirablásáért kárhoztatott. 1988-ra tehető az al-Kaida (al-Qaida) megalakítása is.
Oszama közben hazatért Szaúd-Arábiába, ahol hősként köszöntötték, de 1991-ben – miután nyilvánosan fellépett a kormány ellen, amely az öbölháború idején amerikai csapatokat engedett a "szent földre" – száműzték, 1994-ben állampolgárságától is megfosztották. Először Szudánba menekült, ahol Haszan at-Turabi iszlámista vezető, egy puccs után parlamenti elnök segítségével hamis diplomata-útlevelet kapott, majd gyors ütemben 23 kiképzőtábort állított fel;
állítólag 200 millió dollárral segítette a szudáni költségvetést is.
Amerikai nyomásra 1996-ban Szudán is kénytelen volt bin Ladent kiutasítani, ekkor visszatért a szélsőséges tálibok uralta Afganisztánba. 1998 nyarán Pakisztánba hívta össze mintegy 150 iszlám fegyveres szervezet vezetőit, a találkozón hét szervezet szövetséget alapított
"A zsidók és keresztesek elleni szent háború iszlám nemzetközi frontja" néven. Ez jelentett fordulópontot az al-Kaida történetében: a feltételezések szerint a szervezet azóta is szervezi és finanszírozza a különböző külföldi – csecsen, bosnyák, Fülöp-szigeteki, kínai, kasmíri – iszlám militánsok kiképzését és felfegyverzését, valamint a merényleteket. Bin Laden – aki idővel a tálibok "tiszteletbeli vendége" lett – kiképzőtáboraiban állítólag minden dzsihádra jelentkező megfordult.
Követőinek számáról a legszélsőségesebb becslések keringtek: egyes források szerint 3000 harcosa volt, más források viszont azt állítják,
ez a szám elérte a 35 ezret.
Környezetében a legjobb amerikai és brit egyetemeken végzett diplomások, mérnökök, orvosok, sőt pilóták is megfordulnak. Vagyonának mértékéről nincsenek pontos és megbízható értesülések, ám annyit lehet tudni, hogy Szaúd-Arábiában nagy építési vállalkozások tulajdonosa, vannak érdekeltségei a bankvilágban és az élelmiszer-kereskedelemben is. Családja meglehetősen népes, négy feleségétől 16 vagy 18 gyermeke született.
Az Oszama bin Laden és az al-Kaidához kötődő merényletek száma a 2001. szeptember 11-i óta újabbakkal gyarapodott. Jelzésértékű: a 191 ember halálát okozó 2004. március 11-i madridi merényletsorozat értelmi szerzője, a Tunéziaiként emlegetett Szirhán bin Abdelmádzsid Farhád haláláig "lánglelkű" híve volt bin Ladennek, a végletekig fanatikus, "lefejező" Abu Muszab az-Zarkavi, az al-Kaida iraki vezetője pedig ugyancsak Oszama "köpönyegéből" bújt elő. Maga a vezér ez év januárjában azzal fenyegetett, hogy "új, nagy támadásokat készítenek elő" amerikai területen.
Egyébként a homályos hátterű, laza szervezeti összefonódáson alapuló,
de alapvetően az iszlámra, mint összetartó erőre és vezérfonalra épülő hálózat kemény magját a szovjetek ellen 1989-ig Afganisztánban harcolt mudzsáhidok alkotják. A szervezetet 1990 után a nyugati hírszerző szolgálatok már kapcsolatba hozták az amerikai erők ellen a Közel-Keleten és Szaúd-Arábiában elkövetett merényletekkel.
Az 1991-es Öböl-háború jelentett fordulópontot a vezér, bin Laden számára: az iraki-kuvaiti háború kapcsán ekkor vezényeltek tömegesen amerikai katonákat az Arab-félszigetre, Mohamed próféta szülőföldjére. A hálózat akkor vette fel jelenlegi formáját, amikor az ő vezetésével egyesültek az addig különböző országokban tevékenykedő szélsőséges, radikális iszlám csoportok. 1998 nyarán Bin Laden sajtóértekezleten be is jelentette: frontot hozott létre "a keresztesek és a zsidók elleni dzsihádra", hogy amerikaiakat,
civileket és katonákat gyilkoljon.
Ez az al-Kaida állt már abban az évben az Egyesült Államok kenyai és tanzániai nagykövetsége elleni, 248 emberéletet követelő merényletek hátterében, majd a terrorhálózatnak tulajdonították a Cole amerikai romboló ellen 2000 októberében, a jemeni Áden kikötőjében elkövetett támadást is, amelyben 17 tengerész halt meg.
Afganisztán 2001 októberéig az al-Kaida háttérbázisa volt, Pakisztánnal határos hegyvidéke feltételezések szerint máig búvóhelyül szolgál a terrorista számára. A nyúlványaival az egész világot behálózó al-Kaida létezésének egyetlen értelme létrejötte óta a dzsihád, a szent háború az Egyesült Államok és szövetségesei ellen.
A szervezet a 9/11-es támadássorozat óta világszerte megsokszorozta akcióit. A hírszerző szolgálatok becslése szerint az al-Kaida pénzel, képez ki és használ fel más csoportokat számos országban, egyebek között Csecsenföldön, Mianmarban (Burmában), Eritreában, Üzbegisztánban, Algériában, Boszniában, Pakisztánban, Indonéziában és Irakban, s a jelek szerint újabban az indiai Kasmírra is kiterjesztette működését.
A világban szétszórtan tevékenykedő sejtek létezéséről tanúskodnak a támadásokat vállaló különféle üzenetek, amelyeket a szervezettel összefüggésbe hozott
"brigádok" vagy "hadseregek" tesznek közzé.
Az Egyesült Államok által meghirdetett terrorizmusellenes kampánnyal az al-Kaida több vezetőjét sikerült őrizetbe venni vagy megölni (legutóbb az iraki szárny vezetőjét, az-Zarkávit), a hálózatot azonban nem tudták felmorzsolni, képes volt alkalmazkodni a felszámolására irányuló nemzetközi erőfeszítésekhez, s szakértők szerint még megfoghatatlanabb, még veszélyesebb lett.
A 2004. március 11-i, súlyos áldozatokkal járó madridi merénylet után az iszlámista szervezet kettős arcot mutat: egyrészt a tapasztalt terroristák, a Nyugat ellen vívott dzsihád évei alatt megedződött emberek kemény magjának, másrészt az Oszama bin Ladenhez közvetlenül kevésbé kötődő, így nehezebben fellelhető, de súlyos fenyegetést jelentő kis csoportoknak a képét.
Ez utóbbiak azért is rendkívül veszélyesek,
mivel akcióikat sokszor olyan, a nyugati társadalmakba jól integrált önkéntesek, ún. "alvó ügynökök" révén hajtják végre, akik nem járták végig az afganisztáni kiképzőtáborokat, s képesek lecsapni úgy, hogy előtte évekig nem kerülnek a biztonsági szervek látókörébe.
A 2001. szeptember 11. óta eltelt időszak az al-Kaida ideológiájának intenzív térhódítását mutatja. A szervezet tudatosan és hatékonyan használja céljai érdekében a médiát: bin Laden egy-egy, a televízió vagy a net felhasználásával közreadott üzenete – amelyek visszatérő motívumként vég nélküli szent háborúra biztatnak a sátánként lefestett ellenséggel szemben – rendkívüli mozgósító erővel bír, s képes arra, hogy a híveket rávegye önmaguk feláldozására.
A londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete becslése szerint ma több mint 60 országban legalább 18 ezer "dzsihádista" áll harcra készen. Mindennek anyagi fedezetét iszlám jótékonysági szervezetek gyűjtései, a hálózat ellenőrzése alatt álló vállalatok működése, pénzhamisítás és bankkártyacsalások teremtik meg, a hálózat évi költségvetését a US Army War College jelentése 36 millió dollárra becsüli.
Hírforrás: MTI-Sajtóadatbank, BBC
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!