2020. aug. 9. vasárnapEmőd
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Visszafordíthat a kétkedő határőr

összeállítottaSzin Péter 2001. december 14. 17:38, utolsó frissítés: 17:38

Vízum nélkül egy félévben a román állampolgárok legtöbb 90 napig tartózkodhatnak az Schengen-országok területén. Ha valaki többet marad, a hatóságok kiutasítják, sőt ki is tilthatják.





A vízummentesség 2002 január 1-én lép életbe. Az Európai Unió bel- és külügyminisztereinek döntése december 12-én jelent meg az EU hivatalos közlönyében. Most az Unió belga elnöksége az Európai Bizottság bukaresti képviselete útján közleményben ismerteti a vízummentes utazás konkrét feltételeit -- írja a Mediafax. A közlemény szerint a román állampolgárok vízum nélkül egy félév alatt maximum 90 napig tartózkodhatnak a schengeni országok területén.

A vízummentesség attól függetlenül igénybe vehető, hogy üzleti, szakmai, tudományos, kulturális, sport vagy turisztikai célból utazik valaki a Schengen-övezetbe, vagy egyszerűen rokonokat vagy barátokat kíván meglátogatni. Viszont ha valaki Schengen-tagállam területén kíván dolgozni, munkavállalási engedélyt kell szerezzen az utazás időtartamától függetlenül. Egyes országokban a kamionsofőröktől vízumot kérhetnek; ilyen esetben az illető ország nagykövetségéhez kell fordulni. Fontos még utazási biztosítást kötni, egyes tagországok ezt kötelezővé is tették.



További feltétel az, hogy a Schengen-övezetbe belépő útlevele az utazás végétől számítva még legalább három hónapig érvényes legyen. A schengeni országok határain az utazóknak a határőrség kérésére be kell bizonyítaniuk, van elég pénzük az ottartózkodáshoz és a hazatéréshez. Egyes országok konkrétan határozzák meg, egy napi ellátáshoz mennyi pénzt kérnek a beutazóktól.

A határőrök kérésére a beutazónak el kell tudnia magyarázni, mi is utazása célja. További feltétel, hogy az illető ne szerepeljen a kiutasítottak és kitiltottak listáján. A határőrségnek joga van visszafordítani az utazót, ha kételyei támadnak az utazás céljait illetően. A tartózkodási és a munkavállalási engedélyek nem tartoznak a schengeni együttműködési szerződés hatálya alá, ezeket minden ország saját hatáskörben bocsátja ki. Megszerzésükért a nagykövetségekhez érdemes fordulni.

Ha valaki 90 napnál hosszabb ideig tartózkodik a Schengen-övezetben, akkor az illetőt kiutasíthatják, és megtilthatják számára a további beutazást.


A Schengeni Egyezmény tízévi huzavona után lett hatályos

A személyek belső határellenőrzésének megszüntetéséről Németország, Franciaország, Belgium, Hollandia és Luxemburg 1985-ben a luxemburgi Schengen városában írta alá az ún. Schengeni Egyezményt, amely szerint a szerződő államok állampolgárai a belső határokat ellenőrzés nélkül léphetik át. Később csatlakozott az egyezményhez Spanyolország, Portugália, Olaszország és Görögország. Az egyezmény azonban belső viták miatt csak 1995. március 26-án lépett hatályba a Benelux államok, Németország, Franciaország, Spanyolország és Portugália között.

A belső határellenőrzés megszüntetése maga után vonta a külső határellenőrzés megerősítését, hiszen ezután mindenki, aki bármely "schengeni állam" területére belépett, akadálytalanul és ellenőrzés nélkül utazhat tovább az egyezményhez csatlakozott összes államba. Az ellenőrzés hatékonyságát egy közös rendőrségi, bírósági és vízumügyi információs rendszer, a Schengeni Információs Rendszer (angol rövidítéssel: SIS) hivatott biztosítani.

A Schengeni Egyezmény jelenlegi tagállamai: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Izland, Luxemburg, Németország, Norvégia, Portugália, Spanyolország és Svédország.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS