Az erdélyi magyarok zöldek és liberálisak?
B. D. T. 2007. december 03. 10:38, utolsó frissítés: 2007. december 01. 10:34Egy EP-választás előtt készült felmérés szerint legalábbis #b#közel érzik magukat ezen ideológiákhoz#/b#. Ez azért is fura, mert a „liberalizmust” tájainkon főképp az általános antipátiának örvendő SZDSZ-szel társítják.
Magyari Nándor László szociológus, a kolozsvári Desiré Alapítvány vezetője utólag közzétette egy októberben készült felmérés eredményeit, amelyben számos kérdés firtatta az erdélyi magyarok politikai szimpátiáját és ideológiai irányultságát. A Babeş-Bolyai Tudományegyetem oktatója és az általa vezetett műhely Magyarország Miniszterelnöki Hivatalának megrendelésére, október 12-20. között, 1188 fős mintán végezte a kutatást.
A 60 oldalas gyorsjelentésből kiderül, az általuk kapott eredmények számos esetben, pl. az európai parlamenti választásokon való részvétel és szavazási preferenciák tekintetében beigazolódtak.
Az RMDSZ, ha a magyar jelöltekre leadott szavazatok számát nézzük, 61,57%-ot kapott, Tőkés 38,43%-at. A Desiré műhelye a megkérdezettek választási preferenciáit mérve le az RMDSZ-nek 52%-ot jósolt, Tőkésnek 29%-ot; a felmérés pillanatában nem döntött 9%, érvénytelen választ adott vagy nem nyilatkozott 6%, a román pártok összesen 4%-ot értek el.
Ha a Tőkésnek és az RMDSZ-nek jósolt szavazatok arányát az eredményekkel összevetjük, roppant közeli értéket kapunk. A biztos szavazók körében a Desiré még pontosabb értékeket jósolt: eszerint 65%-uk az RMDSZ-re és 35%-uk a független jelöltre adta volna szavazatát a kérdőív kitöltésekor.
A szociológus, mint azt Az erdélyi magyarság politikai vélekedései 2007 őszén című írásában kifejtette, mivel adataik érvényességét a választási eredmények visszaigazolták, „a mért további politikai szavazatarányok, választói attitűdök, bizalmi indexek stb. is helyesek, illetve érvényesek lehetnek”. Magyari egyúttal közvitára bocsátotta a gyorsjelentést.
A mintavételi alapot a 2002-es népszámlálási adatok szolgáltatták. Négy régió települései a nekik megfelelő arányokban szerepelnek a mintában: Dél-Erdély (Brassó, Hunyad megye), Közép-Erdély (Kolozs, Fehér, Szilágy, Beszterce-Naszód megye), Székelyföld (Hargita, Kovászna, Maros megye), valamint a Partium-Bánság (Bihar, Máramaros, Szatmár, Temes és Arad megye) régió. A minta reprezentatív az esetek 95%-ra, a megengedett hibaszázalék +/-3%.
>> A gyorsjelentés .pdf-ben letölthető A Hét honlapjáról >>
Szemelvények az eredményekből
A romániai magyarok ideológiai irányultságára vonatkozó kérdés kiértékelése meglepő eredményeket szült: eszerint a zöld ideológia és a liberalizmus magasan vezet mint hozzájuk közel álló eszmerendszerek.
Az RMDSZ-platformok iránti szimpátia is nagy mértékben megnyilvánulni látszik a felmérés alapján: eszerint a megkérdezettek 6,2%-a a szabadelvű, 21,2%-a a kereszténydemokrata platformmal, 3,2% a szocdem platformmal érez ideológiai közösséget, és egyharmadnál is kevesebben nyilatkozták azt, hogy nem ismerik a platformokat.
Egy majdani belső választáson pedig a megkérdezettek 9,3%-a szavazna a szabadelvűekre, 25,7% a kereszténydemokratákra, 4,1% a szociáldemokrata platformra. (Az RMDSZ -nek egyébként 2006-ban 10 platformja volt.)
Az “ideológiamentesnek” titulált vállalkozói és női platformmal szembeni megítélés többnyire semleges, illetve az illető tömörülés távol áll a válaszadók nagy részétől; 22,2 százalék nyilatkozta azt, hogy közel áll hozzá a vállalkozói platform, illetve 16,5% érzi közelinek a női platformot.
Kiss Tamás, az RMDSZ demográfiai munkacsoportjának szociológusa a Desiré-felmérés platformokra, illetve ideológiákra vonatkozó eredményeivel kapcsolatos aggályairól beszélt a Transindexnek.
„Nem akarom kétségbe vonni Magyari Nándor mérésének hitelességét, és gratulálok neki, hogy a Tőkés/RMDSZ arányt helyesen mérte be. A fent ismertetett eredmények azonban több ponton ellentmondanak annak, amit az erdélyi magyar választók politikai orientációiról gondolok, illetve tudok.
Hihetetlennek tűnik számomra, hogy az erdélyi magyarok kevesebb mint egyharmada nyilatkozott úgy, hogy nem ismeri a platformokat, vagyis hogy több mint kétharmada ismeri azokat. E szerveződések, bár formálisan továbbra is léteznek az RMDSZ-ben, legkésőbb a Reform Tömörülés felbomlásával minden politikai jelentőségüket elveszítették. Ma a politikai különbségek nem a platformok mentén artikulálódnak.
Ami miatt nem hiszem, hogy a platformokat (vagy akár azok valamelyikét) a magyarok kétharmada ismeri, az, hogy az utóbbi tíz évben azok gyakorlatilag nem szerepeltek a nyilvánosságban. Amellett, hogy a mérés eredményét nem hiszem, aggályosnak találom a kérdezés módját és az eredmények tálalását, mivel azt a benyomást kelti, mintha a platformoknak a választók politikai orientálódásában valóban lenne jelentőségük. Holott nincs.
Az ideológiákkal is hasonló a helyzet. Egyrészt úgy vélem, hogy az erdélyi magyar politika – és választói magtartás – törésvonalai nem írhatók le a politológia tankönyvekben szereplő áramlatok mentén. Másrészt nem hiszem, hogy az erdélyi magyar választók körében a „zöld”, illetve a „liberális” hívószavak lennének a leghatásosabbak.
Minden eddigi tudásom szerint, az erdélyi magyarok – kisebbségi helyzetükből és társadalomszerkezeti jellemzőikből adódóan – a többségi és a magyarországi választóknál konzervatívabb beállítottságúak, amit a társadalmi szolidaritás iránti igény és némi egalitarizmus fűszerez. A „liberalizmust”, mint hívószót, ideológiai brandet ha társítják valamivel, a Szabad Demokraták Szövetségével társítják, amely alakulat az erdélyi magyarok általános antipátiájának örvend.
A zöldek vonatkozásában lehet, hogy a helyzet a távolabbi jövőben változni fog, de jelenleg a mozgalmaknak és az ideológiáknak a társadalmi beágyazottsága Erdélyben minimális, miként Romániában és a volt szocialista blokkban általában az” - zárta kommentárját a szociológus.
Elégedetlenek az országos vezetéssel
36% szerint az RMDSZ kormányzati tevékenysége pozitív változásokat hozott, 30,3% nem tudja megítélni, 29% azonban ellenkező véleményen volt. A szövetség országos vezetésével 10,5% elégedetlen, 37% inkább elégedetlen, csupán 6,7% kifejezetten elégedett.
A kutatás a korrupció-percepcióra is kiterjedt, eszerint a megkérdezettek túlnyomó többségének véleménye, hogy a hazai és magyarországi pénzek elosztásában létezik romániai magyar korrupció.
A szekus múlt megítélésével kapcsolatban 58% teljesen, 21,8% részben egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy Minden volt szekus besúgót le kell leplezni és kizárni a közéletből. 48,5% teljesen, illetve 27,1% részben egyetért azzal is, hogy A volt szekusok és besúgók tevékenységének mai napig káros következményei vannak, ezért kellene példásan felelősségre vonni őket. Hasonló arányban értenek egyet azzal is, hogy Erkölcsi megújulásunk miatt van szükség a volt szekusok és besúgók leleplezésére.
A hazai közélet egyik kényes témája a nők egyenjogúsítása a politikában – mint ismeretes, az RMDSZ-ben sem örvendett támogatásnak a női kvóta bevezetése (a témáról bővebben lásd a Transindex tematikus kampányblogját). Ezért is érdekes adalék, hogy a választók nagy többsége, a felmérés alapján legalábbis, igenis szívesen szavazna női jelöltekre: polgármesternek 71,2%, városi tanácsosnak 80,5%, megyei tanácsosnak 79,8, szenátornak 71,3, “parlamenternek” (képviselőnek) 73,5, EP-képviselőnek 69% választana meg egy nő jelöltet. Mi több, 63% nem helyesli, hogy egyetlen romániai magyar nő sincs Románia parlamentjében.