2023. március 26. vasárnapEmánuel
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Új apartheid fenyeget a klímaváltozás miatt

B. D. T. összeállította:B. D. T. 2007. december 14. 18:55, utolsó frissítés: 18:13

Az Egyesült Államok #b#makacssága miatt#/b# a világ országai még nem jutottak közös nevezőre Balin az üvegház-hatású gázkibocsátás csökkentésének 2012 utáni menetrendjéről.





Az ENSZ által szervezett indonéziai klímakonferencia utolsó napján még mindig nem mutatkozott kompromisszum abban a kérdésben, hogy mi legyen a kibocsátás-csökkentési célszámokkal a kiotói egyezmény lejárta után. A tárgyalásokat ezért egy nappal meghosszabbították, a világ országainak képviselői éjszaka is folytatják az “ellenállók”, azaz az Egyesült Államok, India, Kína és Brazília meggyőzését.


A házigazda Indonézia kompromisszumos határozattervezetet nyújtott be. Az új szövegben nem szerepel utalás arra, hogy 2020-ig 20-45 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es adatokhoz képest. Ehelyett a tervezet megállapítja, hogy a gázkibocsátás várhatóan a következő 10-15 évben éri el tetőpontját, majd 2050-re a 2000-es szintnek



kevesebb, mint a felére kell csökkennie.

Az indonéziai házigazda ezzel párhuzamosan előterjesztett egy másik tervezetet is, amely tartalmazza a 2020-ra vonatkozó 20-45 százalékos célértéket. Mindkét szövegben szerepel az, hogy a fejlett országoknak vezető szerepet kell vállalniuk az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésében.

A patthelyzetet elsősorban az okozza, hogy az Egyesült Államok nem hajlandó elfogadni azt a dokumentumtervezetet, amely felszólítaná a fejlett ipari országokat, hogy 2020-ig 25-40 százalékkal csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Washington szerint korlátozná a jövőbeli tárgyalások mozgásterét, ha a szöveg konkrét számokat tartalmazna, emellett a szóban forgó értékeket nem látja elegendően alátámasztottnak.

Az Európai Unió küldöttsége részéről Sztavrosz Dimasz uniós környezetvédelmi biztos azt nyilatkozta a kompromisszumos javaslattal kapcsolatban:


az EU továbbra is ragaszkodik ahhoz,

hogy a végleges szövegben határozott utalás szerepeljen az iparilag fejlett országok gázkibocsátási értékének jelentős csökkentésére.

"Nagyon aggódom amiatt, amilyen ütemben a dolgok haladnak" – fogalmazott Yvo de Boer, az ENSZ Éghajlatváltozási Titkárságának vezetője még csütörtökön. "Holnap (pénteken) délben lejár az időnk. Ha nem jutunk gyorsan megállapodásra a jövőt illetően, az egész kártyavár össze fog omlani" – figyelmeztetett.

Mindezek ellenére az indonéziai konferencia nem jelent kudarcot – vélte Silviu Stoica román környezetvédelmi államtitkár. A Romániát képviselő Stoica a Green Report portálnak nyilatkozott.

A mintegy 190 ország részvételével Balin tartott értekezlet fő célja ugyanis, hogy megnyissa a kétéves tárgyalási folyamatot, amelynek végén valóban megszülethet a 2012-ben lejáró kiotói jegyzőkönyvet felváltó egyezség. A tárgyalások tehát így is, úgy is folytatódnak, az más kérdés, hogy nem egészen mindegy, milyen alapokról.

Az országok ugyanakkor számos elvi kérdésben megállapodtak: például a technológiák átadásának előmozdításában, a környezetkímélő, tiszta gazdasági fejlődés eléréséhez szükséges procedúrák további alkalmazásában – hangsúlyozta az államtitkár.

>> Bali: BBC kérdezz-felelek >>


A konferencián arról is megállapodtak, hogy sűrűbbé teszik a szakértői szintű egyezetéseket, ugyanakkor döntöttek az éghajlatváltozás káros következményeinek megfékezését finanszírozó, önálló alap létrehozásáról. Ez legfőképpen a szegény országok érdekét szolgálja. Az úgynevezett alkalmazkodási alapot az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai elleni intézkedések és programok anyagi hátterének előteremtéséhez lehet majd igénybe venni.

Az elsősorban a fejlődő országoknak szánt támogatási alapot, amelyről a kiotói jegyzőkönyv rendelkezik, 16 tagú igazgatótanács irányítja majd az ENSZ Globális Környezetvédelmi Alapján (GEF) belül. Az alapot a "tiszta fejlődés mechanizmus" (CDM) üzleti forgalmából származó – jelenleg kétszázalékos – illetékből finanszírozzák.

A kiotói mechanizmusok közül a leginnovatívabbnak tartott CDM keretében a fejlett ipari országok úgy teljesíthetik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vállalt kötelezettségeiket, hogy a környezetszennyezés mérséklését célzó intézkedéseket és klímabarát beruházásokat pénzelnek a fejlődő országokban.


A konferencián Kevin Watkins, a globális felmelegedésről készített ENSZ-jelentés fő szerzője kedden az iparosodott országok felelősségére figyelmeztette a részvevőket. Mint közölte, a tehetős államoknak legkésőbb 2015-től évente 86 milliárd dollárt kellene fordítani a klímaváltozás ártalmas következményeinek visszaszorítására.


Ellenkező esetben új apartheid alakul ki,

amikor a gazdag országok új, tisztább technológiákba ruháznak be, a szegény országokat – az éghajlatváltozás áldozatait – pedig sorsukra hagyják.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár még szerdán felszólította a nemzetközi közösséget, hogy 2009-ig fogadjon el átfogó megállapodást a klímaváltozásról. A főtitkár egyben


felszólította Washingtont, legyen sokkal rugalmasabb.

A Balin rendezett klímacsúcshoz hasonló tárgyalás 2008 végén a lengyelországi Poznanban, 2009 végén pedig Dániában lesz. S mivel a kiotói szerződés lejárta utáni időszak ütemterve a következő két év várható tárgyalásainak alapját kellene hogy képezze, ezért is fontos lenne elfogadni.

Nyilván annak is súlya van, ha a négy “renegáton” kívül a többi ország elfogadja azt – erre is gondolhatott Al Gore volt amerikai alelnök, amikor hazája klímapolitikáját élesen bírálva kijelentette: “ne vegyék figyelembe az USA mostani álláspontját, hanem az 1039 nappal későbbit”.

Tehát fogadják csak most el az Államok nélkül, a választások után pedig – amelyen várható a demokrata győzelem – a legnagyobb szennyező hivatalos politikája is megváltozik a klímaváltozás elleni intézkedések terén. Szombaton – hacsak éjszaka meg nem gondolja magát a Bush-kormány küldöttsége – az államok várhatóan úgy határoznak, az Egyesült Államok nélkül mennek tovább a globális klímapolitika útján.

Hogy egy ország klímapolitikája mennyire kormányfüggő, Ausztrália példája is illusztrálja: a John Howardot váltó Kevin Rudd első munkanapján alá is írta a kiotói egyezményt.




Forrás: AP, AFP, BBC, Green Report, MTI

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS