Best of magyarellenes törvények
Kiss Botond István 2008. február 04. 13:31, utolsó frissítés: 10:05Funar törvénycsomagja egycsapásra tisztázta volna a „magyar kérdést”, csak az alkotmányt kellett volna módosítani, megszegni egy sor nemzetközi egyezményt és kilépni az EU-ból. #b#Borzongj velünk.#/b#
Kétség nem fér hozzá, 2007-ben Ghorghe Funar nagy-románia párti szenátor és Dan Voiculescu konzervatív politikus végezték a munka nagyját, ami a magyar- és úgy általában kisebbségellenes törvényjavaslatok megfogalmazását illeti.
Funar olyan törvényjavaslat-csomagot nyújtott be a szenátus állandó bizottságához, amely egy csapásra tisztázná a magyar-kérdést Romániában. A kormány véleményezése szerint a csomag elfogadásához az alkotmányt alapjaiban kellene átírni, majd sorban a választási törvényt, a párttörvényt és a büntető törvénykönyv eljárásjogi részét – minek nyomán Románia nem jogállam, hanem például rendőrállam lenne.
A funari kitételek életbe léptetésével az ország búcsút vehetne például Európa Tanácsi (ET) és Európai Uniós tagságától, ugyanis azok nem csak a hazai törvénykezést és a jogállamiságot sértik, de az emberi jogokról és egyéni szabadságjogokról szóló nemzetközi egyezményeket vagy a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját is.
A nagy-romániás politikus 2007. október 19-én benyújtott „Törvény a románok és az ország békéjéért” című törvénycsomag három és fél oldalas „preambuluma”, vagyis indoklása tele van történelmi utalásokkal. Ebben a nagy-romániás szenátor a rendszerváltásból kiindulva levezeti, 1989 karácsonyának szent éjjelén, éppen
a Ceauşescu-házaspár meggyilkolásának napján
létrejön az RMDSZ. Az elkövetkező hetek-hónapok azzal telnek el, hogy a székelyföldi és szórványbeli magyarok rettegésben tartják a románokat, el akarván űzni őket hazájukból. A társadalmi folyamatábrában megjelenik egy több szálas összeesküvés-elmélet is: az RMDSZ budapesti segítséggel megkezdte Erdély területi elszakításának előkészítését.
Ennek – Funar szerint – első jele volt a színmagyar iskolák megjelenése, főként Hargita, Kovászna és Maros megyékben. Majd – ugyancsak a magyar kormány titkos irányításával – az RMDSZ Marosvásárhelyen 1990-ben kirobbantotta a „fekete márciusként” számontartott magyar-román összecsapást. A továbbiakban megjegyzi,
a románok zöme kifogásolta az etnikai alapú pártok működését,
„a probléma azonban mindvégig megoldatlan maradt”. Emellett Funar arra is figyelmeztet, az RMDSZ programjában szerepel Románia területi feldarabolása és Erdély Magyarországhoz csatolása.
A következőkben az indoklás az RMDSZ ’90-es évek eleji hőskorszakáról váratlanul 1996-ra ugrik. Ez a krízis éve a románok számára – állapítja meg indoklásban Gheorghe Funar –, ugyanis ekkor az RMDSZ-nek sikerül kormányzati pozíciót szerezni, majd az elkövetkező időszakban azt meg is tartani.
Miközben az RMDSZ elsősorban „az ország egyes hatóságainak habozása és döntésképtelensége miatt, valamint román politikai szereplők szövetségével” egy sikertörténetet jár be, addig a háttérben a kis lépések politikájával tulajdonképpen a magyar irredentizmust építi fel.
A nagy-romániás honatya másfél oldalon keresztül sorolja az RMDSZ „irredenta” megvalósításait. Eszerint az RMDSZ-nek sikerült „elűznie” a vegyes iskolákból a román nemzetiségű diákokat, színmagyar iskolákat hozva létre; magyar karokat, tagozatokat és egyetemeket létesített; elérte, hogy
„Magyarország nemzeti ünnepeit román földön ünnepeljék,
s lengethessék a magyar lobogót”. Továbbá visszaállította a „13 aradi terrorista tábornok szoborcsoportját, azokét, akik szám szerint 40.000 román haláláért felelnek”; a hazai televízió-és rádióadók műsorrácsait arra használta, hogy „ébren tartsa a Nagy-Magyarország és a határrevízió gondolatát”; sikerült hasonlóan a településeken magyar feliratokat kihelyeztetnie, ugyanúgy, mint a magyar megszállás alatt. Az RMDSZ-nek emellett
sikerült a magyar nyelvet hivatalos nyelvvé tenni
azokon a településeken, ahol a magyarság aránya meghaladja a 20 százalékot, fokozatosan asszimilálta az ottani románságot, kihelyeztette a Székelyföld-táblát, illegálisan visszaszolgáltatott „a magyar történelmi egyházaknak” több épületet, területet és erdőt” – sorolja a kolozsvári ex-polgármester.
Funar kiemeli még, az évek során számos magyar hivatalosság Románia területére lépett meghívásra vagy magánutazás alkalmával, emellett az RMDSZ törvénytelenül szerveztetett meg több román-magyar kormányülést. Ez utóbbi kapcsán azt állítja, a második Budapesten tartott román-magyar együttes kormányülésen az RMDSZ politikusai csúnyán megalázták Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnököt és a többi román kormánytagot azzal, hogy
nem akartak megszólalni románul.
A törvénycsomag preambulumának végén a PRM-szenátor bombasztikus kijelentést tesz: az RMDSZ elnöke, Markó Béla a tavalyi tusnádi szabadegyetemen hivatalosan is kijelentette, „vissza Erdélyt a magyaroknak”, Frunda György szenátor pedig az alakulat novemberi EP-kampányzáró rendezvényén elárulta magát, mondván, „mikor szavaztok, jusson eszetekbe, hogy az RMDSZ Székelyföld autonómiáját fogja követelni – zárja eszmefuttatását 2007 legaktívabb szenátora, nem mulasztva felhívni a figyelmet még arra is, hogy az RMDSZ és Magyarország támogatja Koszovó függetlenségét.
Funar egy esetleges polgárháború kirobbanásának megelőzése érdekében, főként pedig az alkotmányosság szellemében és a magyaroknak nyújtott eddigi előjogok megvonása céljából ajánlja a parlament figyelmébe törvénycsomagját. Ebben kéri
az etnikai alapon létrehozott pártok betiltását,
az RMDSZ-tagok kormányból való kizárását és azt, hogy azok semmilyen közjogi funkciót ne tölthessenek be.
A tervezetben Funar továbbá javasolja,az etnikai alapon működő iskolák betiltását a 2008-2009-es tanévtől. Alpontként szerepel a vonatkozó cikkely alatt, hogy minden iskolában és egyetemen kötelező módon vissza kell vezetni a román osztályokat és a teljesen román nyelven folyó oktatást. Javasolja emellett az RMDSZ vagy bármilyen más kisebbségi szervezet
állami támogatásból származó forrásainak megvonását
(nem világos, hogy erre miért van szükség, ha az összes magyar pártot és szervezetet egyébként is betiltanák – szerk. megj.) Betiltatná továbbá az összes állami tévécsatorna és rádióadó magyar nyelvű műsorát. Emellett a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) negyedévenként köteles lenne jelentést közölni a parlament illetékes bizottságaival,
az RMDSZ által irányított román-és Európa-ellenes akciókról,
programokról és a magyar irredentizmus állapotáról. Továbbá a törvénytervezetben javasolja a Horthy-rendszert idéző magyar feliratok elkobozását, az összes tábla vagy köztéren szereplő magyar név és felirat visszavonását.
A „Funar-csomag” következő cikkelye a magyar nemzetiségű román állampolgároknak eddig visszaszolgáltatott állami ingatlanok törvényes visszaszolgáltatásának ellenőrzésére vonatkozik. Javasolja például az igazságügyi tárcának, hogy félévenként tegyen közzé jelentést, melyben megindokolja, hogy miért jutottak jogtalanul magyar magántulajdonba a szóban forgó ingatlanok.
A magyar hivatalosságokat, az államfőtől kezdve bármely miniszterig vagy kormánytagig persona non-gratának, vagyis nemkívánatos személynek kell nyilvánítani – áll a következő bekezdésben.
Az állami közigazgatásban meghirdetett állásokat, melyek elfoglalására a magyar nyelv ismerete követelmény, egyszerűen
érvénytelennek kell nyilvánítani.
Minden olyan szimbólumot, jelvényt, zászlót, szobrot, emléktáblát, címert, amely „Nagy-Magyarországra emlékeztet”, el kell távolítani. A nagy-romániás honatya alpontként javasolja még 10-20 ezer lejes bírság kiszabását azokra az állampolgárokra, akik piros-fehér-zöld lobogót függesztenének ki vagy viselnének.
Akik nem beszélik vagy nem akarják használni az ország nyelvét, kizárólag hivatalos tolmácson keresztül fogalmazhatnak meg kérést a közigazgatás bármely szintjén. Ezt a szolgáltaást saját maguk kellene kifizessék. Továbbá Funar azt kéri,
tiltsák be a román-magyar kormányüléseket.
Nagy vonalakban így néz ki a Funar által kidolgozott és szenátusba tavaly októberben benyújtott törvénytervezet szövege.
Válaszában a miniszterelnöki hivatal 7 oldalon keresztül sorolja, hogy milyen jogi akadályokba ütközne a Funari törvények életbe léptetése. Ebből kiderül, a szenátor által javasolt
egyetlen jogszabály-kezdeményezés sem teljesíthető,
majd pontról-pontra következik az alkotmányos előírások, nemzetközi egyezmények, egyáltalán az alapvető emberi és egyéni szabadságjogok hosszú felsorolása, melyekkel a szóban forgó törvény csomag cikkelyei ellentétesek. A szöveg végén ez áll: „figyelembe véve a fentebbi megállapításokat, a kormány nem támogatja a törvénykezdeményezés elfogadását”, aláírás: Călin Popescu Tăriceanu kormányfő.
Funar magyarellenes kísérleteinél jóval rafináltabb a Konzervatív Párt (PC) három legújabb kisebbségellenes törvényjavaslata. A konzervatívok törvénykezdeményezéseinek életbe léptetéséhez a közvita szakaszában tartó oktatási törvénytervezetbe kellene beépíteni a Dan Voiculescu által javasolt két törvénymódosító jogszabályt. Ezeket a kormány és a parlament
reális eséllyel el is fogadhatja.
A PC törvénymódosító javaslatainak szövegezése is csiszoltabb, például sehol nem jelennek meg a Funar által használt “magyar”, “magyar kisebbség”, “romániai magyarság”, netán a “hunok leszármazottai” kifejezések, az asszimilációs intézkedések és szankciók az ország nemzeti kisebbségeire vonatkoznak.
Az első, Voiculescuék által benyújtott, román nyelvtudásra vonatkozó törvénymódosító javaslat már széles körben ismert, közfelháborodást váltott ki nem csak RMDSZ részről, de a magyarországi pártok sorában is. Eszerint mindazoktól a román állampolgároktól meg kellene vonni az állampolgárságot, akik nem ismerik a román nyelvet, illetve a törvény életbe lépésétől számított 12 hónapon belül nem hajlandóak megtanulni azt. Emellett kezdeményezik, hogy bárki feljelentheti az igazságügyi minisztérum illetékes bizottságánál azokat a személyeket, akikről úgy gyanítják, nem tudnak románul.
A konzervatívok román nyelvoktatásra vonatkozó másik törvénytervezete szerint az elemi iskola előtti felkészítő évet a kisebbségi gyerekek esetében román nyelvoktatásra kell felhasználni. Továbbá elemi és középiskolákban a román nyelvet a magyar kisebbségi tanulóknak
román anyanyelvűeknek kidolgozott tananyag alapján
kell tanulni – irányozza elő a PC. A második, szintén tanügyi törvénytervezetbe beépíthető módosító javaslat: azokban a megyékben, ahol a románság kisebbségként van jelen – ilyenek Hargita, Kovászna és Maros megye egyes települései – a román nyelvet és irodalmat oktató tanárok alapfizetését ki kell egészíteni egy országos átlagfizetésnek megfelelő összeggel, ezzel is serkentve a román nyelv hivatásszerű oktatását.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!