Ráolvasással a korrupció ellen – ez az új országjelentés
szerk. 2008. február 04. 17:43, utolsó frissítés: 17:29Románia #b#nem kevésbé korrupt#/b#, a kormány nem kevésbé teszetosza, és Brüsszel nem kevésbé óvatos, derül ki az időszaki, igazságszolgáltatásról szóló jelentésből.
Nem keltett nagy meglepetést az Európai Bizottság időszaki országjelentése a romániai igazságszolgáltatás helyzetéről. Főleg azért, mert a lényegi megállapításokat már a múlt héten kiszivárogatták "névtelenséget kérő brüsszeli források" – valószínűleg némi pedagógiai célzattal.
A kelet-európai idő szerint 13 órakor megjelent jelentés megállapítja: a "a helyzet aggodalomra ad okot"; továbbá "olyan kulcsterületeken, mint a korrupció elleni harc, nincs bizonyíték még a meggyőző eredményekre". Az EB jelentése ezzel együtt hozzáteszi, hogy az előző jelentés kiadása óta eltelt hat hónap túl rövid idő ahhoz, hogy az ország a hiányosságokat kiküszöbölje. Az előre nem haladás másik oka, hogy a kormányzat akcióterve nem következetes és számos hiányossága van.
Névtelenséget kérő források
még a jelentés nyilvánosságra kerülése előtt kiemelték, hogy továbbra is a nagykorrupció a legkomolyabb gond – ez nem újkeletű megállapítás.
Románia – akárcsak a másik új EU-tagország, Bulgária – büntető intézkedésekkel számolhat, ha a helyzet nem változik, mert "a közbizalmat meg kell erősíteni" – kommentálta a jelentés nyilvánosságra hozatalát Mark Gray bizottsági szóvivő. Ilyen büntető intézkedés lehet, hogy felfüggesztik Románia részvételét a bel- és igazságügyi együttműködésben.
A Tăriceanu-kormány viszont megkönnyebbülten sóhajthat fel, mert a jelentés most sem utal a védzáradék alkalmazására. Ezzel együtt nem árt a továbbiakban legalább látszat-előrelépéseket tenni, mert a záradék jelentés nélkül is bevezethető a csatlakozás után követő három év alatt bármikor – ilyen a procedúra.
Ez egyszerűen azt jelentené, hogy a többi tagállamban sehol sem ismernék el érvényesnek a romániai bírósági döntéseket. Brüsszeli források szerint a mechanizmusnak nem önmagában van "elrettentő ereje", hanem annak, hogy a kormány hitelessége
erőteljesen megkérdőjeleződne a többi tagállamban.
Az előre kiszivárogtatott következtetések igaznak bizonyultak: az EB illetékesei a jelentésben a szinte mindenik országjelentésben szereplő, mantraszerű megfogalmazások mellett reflektáltak az utóbbi hónapok igazságszolgáltatási eseményeire is.
"Hogyha részleteiben nézzük a problémát, az az érdekes, hogy egyfelől van egy intézmény, a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA), mely a mi véleményünk szerint bebizonyította, hogy jó hatékonysággal tárja fel a különféle eseteket.
Másfelől viszont ha arra a tíz nagykorrupciós esetet nézzük – noha a Bizottság egyedi ügyeket nem kommentál – azt látjuk, hogy az igazságszolgáltatás intézményei labdáznak egymás közt az ügyekkel, ami azt jelenti, hogy továbbra is késnek a tárgyalások perrendtartási problémák miatt" – nyilatkozta az EB egyik illetékese pénteken a Newsin hírügynökségnek.
2007 őszén az összes politikusi korrupciós ügy dossziéit visszaküldték az illetékes bíróságok a DNA-nak, illetve a főügyészség szervezett bűnözés elleni osztályára (DIICOT), azzal a felkéréssel, hogy állítsák újra össze a nyomozati anyagot. A perek egy része az Alkotmánybíróság előtt landolt, miután az ügyvédek
sorra perrendartási hibákat azonosítottak.
A jelentés egyértelműen pozitívnak látja a DNA munkáját, és megemlíti, hogy a hatóság 2007 októberéig nyolc volt és jelenlegi miniszter ellen kérvényezte bűnvádi eljárás indítását, mely eljárásonak januárban a maga részéről az államfő zöld utat adott. A szöveg kiemeli, hogy élénk vita zajlott a közéletben annak nyomán, hogy Băsescu úgy döntött: a minisztereket nem védheti ezekben az ügyekben az a tény, hogy a kormány tagjai voltak.
De mi a helyzet a hétköznapi korrupcióval? A jelentés felrója, hogy a kormány lemaradásban van az erről szóló nemzeti stratégia kidolgozásával, melynek elvileg 2008 márciusáig el kell készülnie. A terv jelenlegi változata több ponton ellentétben áll egyes aktuális törvénytervezetekkel. A jelentés felrója, hogy a terv nem részletezi kellő mélységben azt, hogy miként lehet hatékonyabban
felszámolni a hétköznapi korrupciót.
A jelentés arra hívja fel a figyelmet, hogy a CSM által szervezett állásinterjúkon 275 bírói állásból 240-et töltöttek be, viszont 572 ügyészi állás továbbra is üres.
Ennek egyik valószínű oka az lehet, hogy az ügyészi állásra kiírt pályázat többször is kudarcba fulladt amiatt, hogy a vizsgatételeket legfelsőbb szinten, előre kiszivárogtatták – megfelelő összeg ellenében. Emiatt a korrektül vizsgázni szándékozó érdekeltek már nem is indulnak a pályázaton. Az jelentés konkrétan azt említi, hogy a DNA 2007 őszén eljárást indított a megyei ügyészségek vezető állásainak betöltése körüli anomáliák miatt.
Szintén az igazságszolgáltatás egészének működését érinti a bűnvádi perrendendtartási eljárás tavaly ősszel kezdeményezett módosítása, melyet a parlament elfogadott ugyan, de Băsescu államfő megfontolásra visszaküldte a törvényhozásnak.
A jelentés szerint a rendtartás módosítana határozottan negatívan befolyásolná bűnvádi eljárások keretében a nyomozás folyamatát. A szöveg külön kiemeli azt a módosítást, melynek értelmében a gyanúsított bármilyen fajta kommunikációját csak az ő hivatali értesítése után lehetne lehallgatni, és szintén
előre kéne jelezni a házkutatást is.
A brüsszeli illetékesek azt is lehézményezik, hogy a 9 millió euró alatti károkozás kevésbé szigorú besorolásba kerülne, s csak maximum öt év szabadságvesztéssel lenne büntethető. További korlátozás, hogy bűnügyekben legtöbb hat hónapig folyhat nyomozás.
A jelentés leszögezi: amennyiben ezek a módosítások bennemaradnak a perrendartás végleges szövegében, akkor nemcsak a hazai bűnüldözés hatékonyságát érintenék érzékenyen, hanem megnehezítenék a romániai hatóságok együttműködését a többi tagállammal a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés megfékezésében.
A perrendtartás tervezett módosítását amúgy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Hollandia romániai nagykövete is nehézményezte. Bogdan Oltenanu, a képviselőház liberális elnöke a szokatlanul éles hangú kritikára azzal vágott vissza az USA-követnek, Nicholas F. Taubmannek, hogy nehezen tekinthető makulátlan jogállamnak az az ország, mely a guantanamói fogolytelepet működteti.
A bizottsági jelentés nehézményezi, hogy az országos vagyonellenőrző hatóság, az ANI – mely az állami méltóságok vagyongyarapodását vizsgálná – még mindig nem működik, noha hosszas vita után 2007 májusában véglegesítették az új intézményről szóló törvényt.
Nem hagyja szó nélkül a jelentés azt sem, hogy az illetékesek csak az ANI alelnökének megválasztásáig jutottak el, de még mindig folyik a hatóság működését fedező pénzkeret elkülönítése, a munkatársak kiválasztása, a közbeszerzési eljárás az irodák felszerelésére. Jelenleg az ANI-nak székháza sincs.
A legközelebbi helyzetértékelés júliusban várható.