Teflongyermekek: akikre nem ragad rá semmi?
S. G. 2008. február 19. 09:48, utolsó frissítés: 2008. február 18. 17:29#b#Mindenki a szívéhez kapott#/b# Magyarországon, mikor kiderült, a diákok legalább 1/5-e olvasni ugyan tud, de szöveget érteni képtelen. Romániában nem kizárt, hogy a 15 évesek fele funkcionális analfabéta. #b#[kommentekkel]#/b#
A fenti idézet egy Szegeden tanító történelem szakos tanár blogjából származik. Nemzetközi oktatással kapcsolatos vizsgálatokról szóló sorozatunk második részében a 2006-os PISA-felmérések szövegértéssel és matematikával kapcsolatos eredményeit foglaljuk össze, az adatok egyszerű felsorolása helyett inkább az OECD által szervezett kutatás grafikonjait felhasználva.
A szövegértéssel
mélységében az első, 2000-ben lebonyolított PISA-kutatás foglalkozott, de az erre vonatkozó feladatsorok nem maradtak el sem 2003-ban, sem tavalyelőtt. A 60 országban elvégzett mérés eredményei azért hasznosíthatók közvetlenül az oktatásban, mert a PISA-kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy miként boldogulnak világszerte a 15 éves diákok a való életben eléjük kerülő szövegek értelmezésével. A mérés tehát a használható tudásra összpontosít.
Attól függően, hogy a tanulók milyen bonyolultságú feladatokat voltak képesek megoldani, egytől ötig terjedő kategóriákba sorolták be őket. Világszerte a tanulók mindössze egytizede – 8,6%-uk – teljesített csak az 5. szinten, vagyis ők képesek igazán szofisztikáltan és kritikusan gondolkozni.
A legkiválóbbak közé a dél-koreai diákok tartoznak: 22%-uk 5. szintű eredményt ért el a felmérésben. A toplistán Koreát Finnország és Új-Zéland követi, ahol a legkiválóbb szinten szöveget értő diákok aránya meghaladja a 15%-ot. A kiválók aránya Kanadában 14; Belgiumban, Hongkongban, Írországban 11%. Egyetlen volt szocialista ország tartozik a "11%-osok" klubjába: Lengyelország. Korea pontszáma 556 volt, míg a finn diákok átlaga 547.
>> Előzmény: Már megbuktunk, de senki se veszi észre >>
>> a 2006-os PISA-felmérés részletes eredményei >>
Nem túl biztató, hogy az ellenkező végleten Románia áll
kilenc másik országgal együtt: itthon nem éri el az 1 százalékot sem a kiváló szövegértési képességekkel rendelkező tanulók aránya. Ugyanez a helyzet Azerbajdzsánban, Indonéziában, Jordániában, Kirgizisztánban, Mexikóban, Montenegróban, Szerbiában, Thaiföldön és Tunéziában.
A romániai, 396 pontos átlageredmény finoman szólva nyugtalanságra ad okot – főleg azért, mert a részletezett statisztikákból kiderül, a 15 éves diákok kicsivel több mint negyede (25,6%) még az első szinten sem teljesített a felmérésben. (Bár tény, hogy van még mit alulmúlni: a kirgizisztáni 285 pont volt a legrosszabb olvasási eredmény.)
Az első és második szinten álló diákok aránya 27,9–27,9%, harmadik szinten 15,1% teljesít; ehhez képest negyedik szintre csupán 3,2% ér el, ráadásul az ötödik szinten teljesítők aránya csupán 0,3%.
Magyarán a diákok több mint fele esetében az alapvető készségek fejlesztése nem volt sikeres az iskolapadban eltöltött nyolc év alatt: egy részük valószínűleg funkcionális analfabétaként, más részük legalábbis komoly szövegértési problémákkal küszködve kezdi a kilencedik osztályt, kerül át az általános iskolaiból a középiskolai képzésbe. A funkcionális analfabetizmus röviden azt jelenti, hogy a diákok mechanikus értelemben éppen tudnak olvasni, de nem értik a mondatokat, bekezdéseket:
A PISA-felmérés összefoglalója a szintek kapcsán így ír:
"A diákok többsége – az OECD-országok 80%-ában – az alapszintű olvasási kézségek birtokában van, vagyis a 2. szinten teljesít. Képesek nyilvánvaló információkat azonosítani a szövegben, alapszintű következtetéseket levonni, egy jól meghatározott szövegegységgel dolgozni és némi külső információ bevonásával értelmezni a részletet.
Ausztráliában, Dániában és Kanadában évről évre megismételt (longitudinális) olvasáskutatási mérések azt mutatják, hogy az első szintre vagy az alá besorolt diákoknak nagy valószínűséggel gondjuk akad az írott tananyagok használatával, ezáltal a tudásszerzéssel".
A magyarországi eredmények összképe szebb:
az átlagpontszám 482. Az első szint alatt mozgók aránya 6,6 százalék, s első szintre 14% került. Biztató, hogy a 15 éves diákok többsége a második-harmadik szinten képes szövegértelmezési feladatokat teljesíteni: a 2-es szintűek aránya 25,3, míg a harmadik szintűeké 30,6%. A legkiválóbbak, a negyedik-ötödik szintesek aránya 18,8, illetve 4,7%.
A lemaradás érzékeltetése végett: Dél-Koreában a szövegekkel hadilábon állók – az első alatt és első szinten teljesítők – aránya csupán 5,7%, az alap- és közepes szinten mozgók (második-harmadik szint) aránya 40%, míg a kiválóak (negyedik-ötödik szint) 54,4%!
Érdekesség, hogy általában a lányok jobbak a szövegértelmezésben, mint a fiúk: a finn és a koreai lányok több mint 60%-a kiváló volt (vagyis 4-5. szinten teljesített). Hasonló a helyzet Romániában és Magyarországon is. Itthon az amúgy sem fényes eredményt a fiúk 374 pontja rontja (a lányok előnye 44 pont), míg Magyarországon a fiúk átlaga 463 pont volt, a lányoké pedig 503.
Melyek a jó matekes diák jellemző tulajdonságai?
Képes az összetett és pontos kérdésfeltevésre, a számára szokatlan problémák megoldására a reflexió és a kreativitás együttes mozgósításával, továbbá érvelni is tud, vagyis képes szöveges magyarázatot adni az eredményre. A PISA-mérés országaiban átlagban mindössze 13%-nyi diák tudta elérni ezt (vagyis az 5-6. szinten teljesíteni).
A kiváló diákok aránya Tajvanon (32%) és Dél-Koreában (27%) volt a legmagasabb, de a diákok egyötödének matematikai tudása kiemelkedőnek bizonyult Belgiumban, Hollandiában és természetesen Finnországban is.
A toplista első helyén 549 ponttal Tajvan, másodikon 548-cal Finnország, a harmadikon pedig 547-547 ponttal Hongkong és Dél-Korea áll. A finn, a hongkongi és a koreai oktatási rendszerek kiválóságát bizonyítja, hogy diákjaik több mint 90%-a az elégségesnek számító 2. szinten vagy afölött teljesített matematikából.
A romániai diákok valamivel jobban teljesítenek matekből,
mint szövegértelmezésből: az átlag 415 pont. A nagyon lemaradók és a kiválók között viszont hasonló űr tátong, mint a másik tesztsorozat eredményeit nézve. A hazai 15 éves iskolások 24,7%-a nem éri el az 1. szintet sem, a legtöbben – 28 százalék – az 1. szinten mozognak. A 2. szintet már valamivel kevesebben érik el (26,5%). Harmadik szinten csak a diákok 14,1%-át találjuk; 4. szinten 5,4%, 5. szinten 1,1%, végül 6. szinten 0,1% teljesít.
Az ellentmondások mélységét jelzi, hogy az utóbbi két évtizedben romániai diákok sorra nyerték a nemzetközi matematikai diákolimpiákat, iskolatársaik többsége viszont az alapszint alatt teljesít.
A PISA-felmérést összefoglaló szakemberek "baseline levelként", vagyis elégségesként határozzák meg a bűvös 2. szintet. Az ilyen teszteredményű diák a matematikai kézségfejlesztés alsó szintjén áll, azaz már képes aktívan mozgósítani matekes gondolkodását, de csak direkt következtetéseket igénylő feladatokat tud azonosítani és megoldani, információkat egyetlen forrásból képes feldolgozni.
Magyarország 491 ponttal szinte-szinte hozza az 500-as átlagot.
Első szint alatt a diákoknak csak a 6,7%-a maradt. Az első szintet 14,5% érte el, elégséges teljesítményt 25,1% nyújtott. Harmadik szintre került a 15 éves iskolások legnagyobb része, vagyis 26,5%-uk, míg negyedik-ötödik-hatodik szinten 16,9–7,7–2,6% teljesített.
Ami a nemek közti különbséget illeti, matematikában a fiúk oldalára billen a mérleg, de nem akkora a két nem közti különbség, mint a szövegértés terén.
A 60 résztvevő ország közül 35-ben volt szignifikánsan jobb a fiúk matekeredménye a lányokénál; 21 államban nem volt jelentős eltérés, míg Katarban a lányok teljesítettek jobban ezen a tesztsorozaton, mint a fiúk. Magyarországon a fiúk átlagosan 10, Romániában 7 ponttal teljesítettek jobban. (A legnagyobb, 23 pontos eltértést Ausztriában mérték.)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
