2023. március 26. vasárnapEmánuel
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Káoszkeltés volt a cél Temesváron 89 decemberében

hírösszefoglaló 2008. július 10. 09:20, utolsó frissítés: 09:05

A most előkerült hadinapló tanúsága szerint a hatalom diverzióra kiképzett speciális egységeket vetett be a tüntetők ellen.


A Ceauseşcu-rezsim Securitate-ügynököket és speciális egységeket vetett be diverziós célból 1989 decemberében Temesváron, hogy a felelősséget a hadseregre lehessen hárítani. Mindez abból az eddig titkosan kezelt hadinaplóból derült ki, melyet most a temesvári forradalom peranyagaként került nyilvánosságra.

A persorozat a Legfelsőbb Bíróságon (ICCJ) zajlik. A hadinapló a Temesváron lezajlott katonai műveleteket rögzíti december 16-21. között. A dokumentum Stănculescu és Chiţac tábornok ellen több mint egy évtizede folyó eljárás peranyagának a része.


A két volt katonai vezetőt népirtással vádolják.


A naplónak a része egy jelentés, melyet még 1990-ben nyújtott be a hadügyminisztérium a parlamentnek. Ebben az állt, hogy a forrongó városban több ponton is Securitate-ügynökök szivárogtak a tüntetők közé.





A másik technika az volt, hogy vegyes rendfenntartó egységeket vetettek be a hadsereg mellett, melyek a Securitate fegyveres erőiből, terrorelhárító (USLA) egységekből és határőrökből álltak. A jelentés szerint ennek az volt a célja, hogy ne lehessen pontosan megállapítani, ki lő a tüntetőkre. A szöveg civilbe Securitate-fegyvereseket is említ, akik a tömegbe lőttek.

Egy aradi katonatiszt, Marcu Dumitru jelentésében arról beszél, hogy a parancsnoksága alá tartozó egység kötelékében számára ismeretlen fegyveresek jelentek meg, akik nagy fényerejű elemlámpákkal voltak felszerelkezve. Ezzel világítottak meg egyes erkélyeket a Gyiroki úti (Calea Girocului), majd az épületekre lőttek. Dumitru arról ír, hogy minden helyszínen, ahová az egységeit kirendelték, jelen volt a Securitate és a Milícia is,


de neki nem volt információja az utóbbiak feladatairól.


"Temesvár városában 1989 december 16-20. között a valós helyzetre vonatkozó teljes tudatlanság volt a jellemző, melyet súlyosbított a hadsereg, a milícia és a Securitate [katonáinak] nyilvánvaló provokálása, melyet számunkra ismeretlen erők hajtottak végre, mely zavargók csoportjaiban konkretizálódott" -- írja egy másik illetékes, Nicolae Predonescu ezredes.

Dumitru Ionescu
vezérőrnagy arról számol be Temesváron 1989 december 17-22. között végzett tevékenységéről, hogy "nehéz leírni és ugyanennyire nehéz megérteni", hogy milyen káosz volt a városban december 19-én reggelig.

A vezérőrnagy szerint drogok hatása alatt álló, gyúlékony anyagokkal, tűzfegyverekkel, késekkel, kövekkel felszerelkezett csoportok léptek akcióba a városban, feltűnően erős parancsnoki erényekkel és felkészültséggel rendelkező egyének vezetése alatt. Ionescu szerint az ő számlájukra írhatók a tüzek, robbanások, számos haláleset, a rémhírterjesztés, az anarchia és a terror egész légköre.

Ionescu arról is beszámol, hogy december 17-én 15 órakor Vasile Milea tábornok arról informálta, hogy tudomása van arról: felfegyverkezett csoportok meg akarnak támadni katonai egységeket. Milea utasítása szerint minden lehetséges módon védekezni kell, vagyis tüzet kell nyitni a támadók lábára, szóbeli felszólítás,


majd a levegőbe lőtt figyelmeztető sorozat után.


A hadinapló szövegében vannak olyan részek, melyek arról szólnak, hogy a "zavargásokat a kapitalista államok érdekeit kiszolgáló terrorista elemek provokálták ki".

A káoszt az is fokozta, hogy pártutasításra a Hazafias Gárda többezer tagját irányították Olt és Dolj megyéből Temesvárra. Akiknek a vonata a Temesvár-Keleti állomásra érkezett, nem szálltak le, hanem visszafordultak, azonban azok, akik az Északira érkeztek, a tüntetőkkel fraternizáltak, és együtt vonultak a ma már jelképes helyszínre, az Opera épülete előtti térre.

Victor Athanasie Stănculescu és Mihai Chiţac perében különben már született ítélet: a Legfelsőbb Bíróság 15 évi börtönbüntetéssel és lefokozással sújtotta mindkét tartalékos tábornokot, minősített emberölés vádjával.


A két érintett fellebbezett.


Stănculescut ezen felül további hét év és hat hónap börtönbüntetésre ítélték, minősített emberölési kísérlet címén, de a két ítélet közül csak a súlyosabbat kell letöltenie. A két tartalékos tábornoknak mindezen felül részt kell vállalnia annak a kártérítésnek a kifizetésében, melyet a polgári felperesek követelnek a védelmi minisztériumon.

A Legfelsőbb Bíróság ugyanis április 4-én úgy döntött, hogy összesen több mint 1,12 millió euróval kell kárpótolni a temesvári forradalomnak azt a mintegy 200 áldozatát, akik beperelték Stănculescut és Chiţacot. 74 civil felperesnek részben kell kifizetni az erkölcsi és anyagi kárát, 143 érintett kárpótlási kérelmét minősítette teljesen megalapozottnak az ICCJ.

Ugyanebben az eljárásban viszont az ICCJ büntető kollégiuma nem ítélt meg kártérítést további 250 személynek, megállapítva, hogy a megfelelő összegeket már kifizette a polgári érintett fél, a védelmi minisztérium. Ötven személy kártérítési igényét megalapozatlannak vagy a bíróság által befogadhatatlannak minősítették, hetven kérelmet pedig elkésett mivolta miatt utasítottak vissza.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS