Szövegértelmezés: a nemzetközi átlagot sem érték el
K. M. 2008. szeptember 16. 10:36, utolsó frissítés: 2008. szeptember 15. 17:24Nem tudják, mit olvasnak a negyedikes romániai gyerekek – ez derült ki a PIRLS frissen kiértékelt felméréséből.
Romlott a romániai negyedikes diákok olvasási és szövegértelmező képessége a 2001-es felméréshez képest – derül ki a PIRLS (PIRLS 2006 - Progress in International Reading Literacy Study) ötévente megszervezett, negyedikesek számára kidolgozott nemzetközi tesztek nemrég publikussá tett kiértékeléséből.
A 2006-os felmérésben 45 ország vett részt, Románia a nemzetközi átlagot sem érte el: a legtöbb 1000 megszerezhető pontból
489 ponttal a 35. helyen végzett,
messze rosszabb eredménnyel, mint 2001-ben, amikor a felmérésben résztvevő 33 országból Románia ugyancsak 1000 pontból megszerzett 512 ponttal 22. lett.
A legjobb eredményeket Oroszország 565 ponttal, Hong Kong 564 ponttal, Szingapúr és Luxemburg 558 ponttal, Olaszország és Magyarország 551 ponttal, Svédország 549 és Németország 548 ponttal érte el.
Az átlagnak számító 500 pontot Moldva és Belgium érte el, utánuk 498 ponttal Norvégia következik. Ebben a három országban 2001-hez képest stagnál az eredmény.
A lista alsó felében szerepelő Romániával kezdődik azon országok sora, amelyek esetében
hanyatlást mutattak ki
a negyedikesek szövegértése terén: kisebb pontszámot ért el, mint a 2001-es PIRLS-felmérésben.
A tesztelt negyedikes diákok átlagéletkora 10,9 év, ami a többi, a tesztben résztvevő diákokhoz képest magasnak számít, hiszen a nemzetközi átlag 10 év.
Az összesítés szerint a szövegértés esetében a lányok 14 ponttal teljesítettek jobban, mint a fiúk, akik 483 pontot értek el. A 2001-es eredményekhez képest azonban 22 pontos visszaesést mutattak ki mindkét nem esetében.
A lányok jobb teljesítménye nemzetközi viszonylatban is érvényes: a lányok szövegértési képessége minden ország esetében
meghaladta a fiúkét.
A PIRLS-felmérés arra derít fényt, hogy milyen a tesztelt gyerekek szövegmegértési képessége, vagyis azt vizsgálja, hogy a negyedikes diákok mennyire tudják visszaadni első olvasás után egy ismeretlen szöveg tartalmát, irodalmi jellegzetességeit, a különböző részletekből származó információkat, valamint a felépítését.
A gyerekeknek két szöveget kellett elolvasniuk, majd 90 perc leforgása alatt 15 kérdésre kellett felelniük.
A tesztet lebonyolító nemzetközi bizottság megjegyezte, több tényező is meghatározza a diákok teljesítményét. Befolyásoló elem például az, hogy
milyen környezetből
származnak a gyerekek, milyen a tanáraik felkészültségi szintje, hogy telik a diákok iskolában töltött ideje, mennyire jellemző rájuk a lógás, mivel foglalkoznak a szabadidejükben, milyen jellegű iskolába járnak.
Jobb eredményeket értek el a tanult szülők gyerekei, akik otthon választékosan beszélnek, számítógépes hozzáférhetőséggel és könyvek százaival rendelkeznek.
Az átlagnál 75 százalékkal magasabb pontszámot, azaz több mint nyolcszáz pontot azoknak a felsőfokú végzettségű szülőknek a gyereke érhet el, akinek a családi könyvtárában
több mint 100 könyv
található (és ebből 25 a neki szánt olvasmányt tartalmazó kötet), ha van saját íróasztala, számítógépe, és hozzáfér egy előfizetett újsághoz.
Azonban a felmérésben szereplő gyerekek kevesebb, mint egynegyede ért el a PIRLS átlagnál, azaz 500 pontnál nagyobb eredményt.
A statisztika szerint ugyanakkor a középfokú végzettségű szülők gyermeke csak az átlagos pontszámot érheti el, még akkor is, ha saját íróasztalt biztosítanak számára, számítógéppel és újságra való előfizetéssel, de kevesebb, mint 25 könyvvel rendelkezik a családja.
forrás: timss.bc.edu/pirls2006, cotidianul
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!