2021. aug. 2. hétfőLehel
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Băsescu megköszönte a magyar forradalmat

Bakk-Dávid Tímea Bakk-Dávid Tímea 2008. október 24. 10:28, utolsó frissítés: 06:24

Csíkszeredában találkozott a román és a magyar államelnök, négyszemközt beszélgettek, majd egymás mellett álltak a pódiumon az '56-os emlékműnél. Közben a város… #b#[szubjektív beszámoló + a beszédek kivonata]#/b#



A csíkszeredai buszállomáson még semmi nem utal arra, hogy a megyeszékhely két államfő találkozójának ad otthont – ám ahogy közeledünk a Szabadság tér, alias tapstér felé, egyre több az egyenruhás, és egyre kevesebb az autó. A román elnöki gárda és fúvószenekar már 17 óra körül megérkezik, próbálgatják, hogy csattog a beton a díszlépéstől, kíváncsi csíkszeredaiak tömege figyeli őket.






A tér a hétköznapokban gördeszkások, görkorisok és biciklisek pályája – egy csapat gyerek október 23-án sem hagyta otthon a bringát, vígan kerekezve követik a gárda kolbászolását a prefektúra lépcsői alatt. A környéken lezárták a forgalmat, taxit alig lehet fogni. Az elnöki helikopter 18 óra környékén zúg el a város fölött; a magyar konzulátus előtti téren, az 56-os emlékműnél már szintén kezdenek gyülekezni – elvégre, elnöki látogatások ide vagy oda, a magyar forradalom és nemzeti ünnep napja van.

A tapstéren mégis nagyobb a tömeg. Nem tudom eldönteni, Sólyom vagy Băsescu miatt – bár papírforma szerint


a magyar köztársasági elnök jelenléte a nagyobb dobás,

hiszen, még ha nem hivatalos is a látogatása, Băsescut gyakrabban láthatták.

Két kislány előttem arról beszélget, milyen lehet, ha a biztonsági emberek minden lépésedet vigyázzák. A fúvósok himnuszt játszanak, a sajtósok a képzeletbeli vörös szőnyeg két oldalán torlódnak, fel egészen a prefektúra bejáratáig. Eszméletlen – ekkora gyúródást utoljára Szeben főterén láttam Scorpions-koncerten.

A lépcső tetején találkoznak, kezet fognak, integetnek, majd a Hargita megyei és csíkszeredai elöljárók, RMDSZ-vezetők és számtalan – valszeg nemcsak román – 190 centi magas marcona öltönyös kíséretében bevonulnak. Fél perc múlva utánuk a sajtósok – akinél fotógép van vagy kamera,


bemehet a terembe 20 másodpercre,

közlik. Gyúródás a hatványon, aki 170-nél alacsonyabb, csak fejbúbokat – egy őszet és egy kopaszt – kaphat le. Kifelé.



Pár perc holtidő, közben elkezdődik a fáklyás felvonulás. A sajtósok egy része elindul a tömeggel, a többiek reménykedve várnak, pedig úgy tudni, az államfők nem nyilatkoznak az ünnepi beszédek előtt.











Az '56-osok terén kordonokkal járdaszigetekre beszorított emberek nyújtogatják a nyakukat, pedig még sehol semmi – de a biztonságiak szigorúak, a fekete kocsiknak kétsávnyi hely kell, csendőrök és meghatározhatatlan rendvédelmi egységhez tartozó kapucnis román vagányok néznek farkasszemet a tömeggel. Érthető, nyugtatgatom magam, valahogy el kell jussanak az államfők az emelvényig, szegények.

Megérkeznek, kiszállnak, felhőnyi biztonsági rebbenti szét a tűzközelbe igyekvő sajtósokat. A járdaszigeten állok szemben két kapucnissal, akik


nem hatódnak meg egy sajtóigazolványtól,

mögöttem nyűgös gyerekét nyugtatgató anyuka, állhatatosan várakozó nyugdíjas nénik és egy mázlista kiscsávó, aki az apja nyakából nézheti végig az egészet. Vagyis… ja bocs, itt nincs is semmi látnivaló, ami nagyobb baj, hogy hallani sem igazán lehet. Egy fotós mellettem, külföldi lehet, azon csodálkozik, hogy "csak ennyi"? Mármint a security. Hiszen amott nyitva áll egy ablak.

Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere megköszöni Băsescunak, hogy elítélte a parlament előtt a kommunizmust, nagy taps. Sólyom László felolvasott beszédéből csak foszlányok jutnak el a résztvevőkhöz – utólag be lehetett ugyan szerezni a szöveg fénymásolt változatát, amit korlátozott példányszámban kiosztottak a sajtó képviselőinek, de az nem egyezett meg teljesen a felolvasottal (egy példa: a nyomtatott beszédben szerepelt konkrétan, hogy Sólyom igazságosnak és támogatandónak tartja a Székelyföld egységes fejlesztési régióvá minősítését, de ez a mondat végül nem hangzott el).



Miután Sólyom felolvas, Băsescu hájjal keneget, hogy aztán ő is megkapja a jutalmát. Először is, kétszeres hangerővel szólal meg, már első mondata után hatalmas tapsot kap, és végig szabadon beszél, néha időt sem hagyva tolmácsának, hogy végigmondja a fordítást. Tapsok, főleg mikor olyasmiket mond: a magyar etnikumú román állampolgárok nagyon fontosak Romániának. (Erre fel a Hotnews magyar etnikumú románokat ír.)



Băsescu kellemes estét kívánva elköszön, Sólyom udvariasan az autóig kíséri, angolul váltanak pár szót, a kapitányt ismét megtapsolják, pedig csak annyit mond, viszontlátásra, la revedere. Elhajtanak. A mégis inkább megkönnyebbültnek tűnő csíkiak birtokba veszik a Gloria Victis emlékmű körüli teret, összébb húzódik a kör, Székely Himnuszt énekelnek, készülnek koszorúzni, egyházfők beszélnek, végül este fél kilenckor be is fejeződik az ünnep – amely csíkszeredaiak szerint máskor nagyon szép és méltóságteljes szokott lenni. Érződik is, hogy


a csúcspolitikusok jelenléte feszélyezettebbé,

protokollárissá tette; többen arra panaszkodnak, hogy nem hallották a magyar államfőt. Ráduly Róbert végül megköszöni Sólyom Lászlónak, hogy eljött és megtisztelte jelenlétével az ünnepet; együtt, gyalogszerrel vonulnak át a Fenyő szállóba, ahol a hallban a magyar államfő párperces nyilatkozatot ad. Elmondja, Băsescu elnökkel hosszú, négyszemközti beszélgetést folytatott, amely során szó esett a globális pénzügyi válság hatásairól is. Érdeklődött a román államelnök véleménye iránt a fejlesztési régiókról, mire az


történelemleckét tartott arról,

hogyan alakultak ki a romániai megyék, és kifejtette: ő annak a híve, hogy ezek a régiók minél nagyobbak legyenek, de ne akkorák, mint a mostaniak. A két ország kapcsolatáról is szó volt, meg a romániai 56-os meghurcoltak kárpótlásáról. Ez utóbbi ügy megoldása folyamatban van, ígérte Băsescu.

Állófogadás: kiderül, Sólyom senkinek nem ad interjút vagy exkluzív nyilatkozatot. Az asztalok között kisebb csoportok verődnek össze és válnak szét, udvarias mosollyal biccentenek egymásnak MPP-sek és RMDSZ-esek, gyorsan fogy a párolt kelbimbós-brokkolis murok, Sólyomhoz sorra mindenki – úgy értve, „mindenki, aki számít” – odazarándokol. De itt már mindenki elvileg megközelíthető, lehet beszélgetni, és fel sem tűnik a biztonságiak (ezúttal magyar) jelenléte, mindaddig, amíg tudtomon kívül át nem lépem a láthatatlan kordont, amely mögött az elnök épp Szász Jenővel társalog. "Mr. 190 cm" ujjával elfele bök, mutatva a terelőutat.



23.00-kor már csak néhányan tengnek-lengnek a teremben, az államelnök régen aludni tért. Korán kel.


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS