2024. március 5. keddAdorján, Adrián
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Kígyók Szigete-per: Romániának adott igazat a Nemzetközi Bíróság

S. Z. 2009. február 03. 15:22, utolsó frissítés: 15:02

Persze senkit nem a szikladarab érdekelt, hanem a fekete-tengeri kontinentális talapzatban rejlő kőolaj- és földgáz-tartalékok. Románia mindent visz.



Romániának adott ma igazat a hágai Nemzetközi Bíróság a Kígyók Szigete körüli perben. A döntés értelmében a román partoktól 45 kilométerre levő földdarab jogi besorolása szikla, nem pedig sziget. A Kígyók Szigete körüli vita több éve tart Románia és Ukrajna között; a román fél 2004-ben fordult a Nemzetközi Bírósághoz a földdarab ügyében.

A jelenleg ukrán fennhatóság alatt levő, 17 hektáros csupasz szikladarab ugyanis fontosabb, mint első pillanatra gondolnánk: stratégiai fontosságú katonai támaszpont működik itt, de ennél is lényegesebb, hogy a '80-as években a fekete-tengeri talapzatban 10 millió tonna kőolajat, valamint 100 milliárd köbméter földgázat találtak.


Ez nem sok, de nem is kevés:


2007-ben a román földgázfogyasztás 16,4 milliárd köbméter volt; ebből 11,6 milliárd köbmétert saját termelésből fedeztek, 4,6 milliárd köbmétert pedig importáltak. Tehát a talapzatban levő földgáz körülbelül 5 évig fedezhetné a teljes román fogyasztást. A felmérések pedig folytatódnak, és nincs kizárva, hogy újabb altalajkincsekre bukkannak.



Ha a Kígyók Szigetének a jogi besorolása sziget, akkor a hatályos nemzetközi egyezmények értelmében a két ország közötti határvonalat újra kell rajzolni. Az ukrán fél pedig igényt tarthat a Romániához tartozó 12 ezer négyzetkilométeres kontinentális talapzatban levő altalajkincsek egy részére. A döntéssel azonban a Kígyók Szigete felségvizei


a parttól csupán 12 kilométernyire terjednek.

A felek olyannyira számítottak a kőolaj-kitermelés elkezdésére, hogy már a kőolajcégekkel is leszerződtek: Ukrajnának a British Petroleum (BP) és a Royal Dutch Shell dolgozott volna, a Total pedig Romániának. Pikáns részlet, hogy a román Petrom tulajdonosa, az osztrák OMV a Naftogaz Ukrainy és Chornomornaftogaz cégekkel szerződött a szóban forgó terület koncessziós versenytárgyalásán való részvételre.

A Kígyó-Szigeten 1991 óta ukrán katonai támaszpont működött: egy nagy hatótávolságú radar volt elhelyezve itt, mely Líbia partjaiig képes vizsgálni a légteret, továbbá lehallgató-berendezéseket telepítettek. Ugyanitt volt egy raktár, mely Ukrajna atomfegyvereiről szóló dokumentációt tárol. Kis kikötő, helikopter-leszállópálya, energiatermelő berendezések és egy világítótorony is volt itt.

A nemzetközi jog szerint a szigetek egyik ismérve, hogy állandó lakossággal rendelkeznek. Ha sikerült volna bizonyítani, hogy a sziget lakott, akkor Ukrajna 20 kilométeres körzetben igényt tarthatott volna a kontinentális talapzatra. Ukrajna a földdarab lakott voltát bizonyítandó az utóbbi években


demilitarizálta a szigetet,

és "civil" létesítményeket kezdett telepíteni ide: postahivatal, bankfiók, hotel, elsősegély-pont létesült, a hosszú távú tervek pedig a turizmus fejlesztéséről szóltak. Igaz, ivóvíz nem volt a szigeten – azt helikopterrel szállították a közeli szárazföldről. Ez pedig komoly ellenérv volt, amit a román fél ki is használt.


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS