2021. június 21. hétfőAlajos
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Az EU nem szól bele, hogyan kezelik a kisebbségeiket a tagállamok

hírösszefoglaló 2009. február 05. 10:51, utolsó frissítés: 10:04

A magyar EP-képviselők párttól függetlenül uniós kisebbségvédelmi szabályozást sürgettek. Nehogy már csak azokat jutalmazzuk, akik erőszakos úton harcolnak jogaikért! #b#[vita az EP-ben]#/b#



Az Európai Bizottságnak nincs hatásköre arra, hogy átfogó kisebbségvédelmi politikát érvényesítsen a tagországok tekintetében, de a hátrányos megkülönböztetéssel szemben fel tud lépni – hangsúlyozta Jacques Barrot, az EU igazságügyi biztosa kedden Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) késő esti vitáján. A vitát Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője, a Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup elnöke kezdeményezte.

Barrot mind a vitanyitó felvetésre adott válaszában, mind a vita összefoglalásakor kiemelte: az EU tagállamai nem adtak felhatalmazást, jogkört az unió végrehajtó testületének a kisebbségvédelem ügyeiben való eljárásra, ezért


a kisebbségekről való gondoskodás minden tagállam saját teendője és felelőssége.


Az Európai Bizottság alelnöki rangú igazságügyi főilletékese ugyanakkor megígérte, hogy minden olyan esetben, amikor diszkriminációra derül fény, a Bizottság keményen fel fog lépni, mert erre uniós előírások adnak jogalapot.



A nemzeti kisebbségek, a romák és a bevándorló közösségek európai szintű védelméről folytatott élénk eszmecsere több résztvevője sajnálattal állapította meg, hogy határozathozatalra ezúttal nem kerül sor, a problémákat nem állásfoglalás-tervezet, hanem csak az Európai Bizottsághoz intézett kérdések sora veti fel.

Napirendre került az a hagyományos nemzeti kisebbségek védelmére kidolgozott dokumentum, melynek bemutatását és elfogadását – az EP eljárásrendi szabályainak értelmében – az Európai Bizottsághoz (EB) intézett szóbeli kérdés előz meg. A plenáris ülésen elhangzott szóbeli kérdés vitaindító szerepet játszott.



A témában pártpolitikai csatározásokon felülemelkedő összefogás alakult ki a magyar EP-képviselők között. A fideszes Gál Kinga, az SZDSZ-es Szent-Iványi István, a szlovákiai néppárti Bauer Edit, az RMDSZ-es Sógor Csaba és Winkler Gyula, illetve Tőkés László független EP-képviselő egyaránt felszólalt a vitában.

Több román és néhány más országbeli EP-képviselő ellenezte a területi autonómia gondolatának felvetését. A románok különösen nagy számban méltatták saját országuk kisebbségi politikáját – tudósít az MTI a vitáról.


A vita a jól ismert törésvonalak mentén zajlott:

a kisebbségi jogok szorgalmazói úgy vélekedtek, hogy konszenzusos alapon, az úgynevezett szubszidiaritás elvét követve – vagyis a lakossághoz mindig a lehető legközelebb eső döntéshozatali szintre törekedve – mód nyílhat az autonómiatörekvések teljesítésére. Mások ebben az állami egység felbomlásának veszélyét látták, és arra szorítkoztak, hogy a kisebbséghez tartozó egyénnek is joga van a hátrányos megkülönböztetéstől mentes életre.

A kedd esti vitában az előterjesztők nevében Tabajdi kiemelte, Európában több mint 300 különböző nemzeti és etnikai kisebbség, nyelvi közösség él, az EU 27 tagállama polgárainak pedig mintegy 15 százaléka valamely történelmi nemzeti kisebbség vagy bevándorló közösség tagja. „Miközben az Európai Unió célja a kulturális sokféleség megőrzése, a kisebbségi nyelveket és népcsoportokat a kihalás, az asszimiláció veszélye fenyegeti” – mondta a képviselő.


"Vajon hiteles-e az Európai Unió,

amikor az emberi és kisebbségi jogsértéseket bírál harmadik országokban?" – tette fel a kérdést Tabajdi. A magyar EP képviselő szerint aki ezekkel a kérdésekkel nem akar szembenézni, az Európa jövőjével játszik. Az EU-nak szavatolnia kell helyi, regionális, nemzeti, uniós szinteken az őshonos, a történelmi kisebbségek, a romák, az önálló államisággal nem rendelkező népek, nemzetek jogait – mondta az Intergroup elnöke.

Tabajdi szerint szomorú paradoxon, hogy Európa az esetek többségében azon nemzeti kisebbségeket jutalmazta, amelyek erőszakos eszközökkel léptek fel, holott a békés, alkotmányos eszközökkel küzdő nemzeti kisebbségeket kellett volna jutalmaznia. Kiemelte: a Kárpát-medencei kisebbségi magyar nemzeti közösségek


mindenkor kizárólag békés, alkotmányos, parlamentáris

eszközökkel harcoltak jogaikért. Sógor Csaba arra figyelmeztetett, hogy az újonnan csatlakozott tagállamok közül sokaknak nincs kisebbségi törvénye, majd utalt a közelmúltban Szlovákiában elkövetett, kisebbségi közösség civil tagjai ellen irányuló rendőri túlkapásra, valamint a Romániában – az új kormány hivatalba lépése óta – történt korlátozó intézkedésekre a kisebbségi szimbólumok használata terén.

“A hagyományos nemzeti kisebbségek tagjaitól senki nem kérdezte meg, hogy szeretnének-e állampolgárságot változtatni, egy újabb hivatalos államnyelvet elsajátítani. Ők a háborúk, gazdasági válságok, belpolitikai csaták, asszimilációs kényszerkörülmények ellenére sem hagyták el őshonos, régi-új hazájukat. Részükről a lojalitás töretlen, ezért érthetetlen, miért fél a nagy országok több tízmilliós lakossága néhány százezres, esetleg félmilliós, másfél milliós kisebbségtől?” – hangoztatta Sógor az utólag kiadott közleménye szerint.

Lévai Katalin az EP szocialista frakciója nevében azt mondta, ma, amikor a rasszizmus kísértete járja be Európát, a kisebbségi politikát nem söpörhetjük többé a szőnyeg alá.


„A lisszaboni szerződés ratifikálása kulcsfontosságú,

ennek két cikkelye a magyar kormány munkájának köszönhetően a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is magában foglalja. Elfogadása hatalmas előrelépés lehetne az Európai Unió eddigi történelmében. A jelenlegi gazdasági válság nem kedvez a kisebbségeknek, elmérgesíti a konfliktusokat, teret enged a szélsőjobboldali demagógiának. Európa most különösen nem engedheti meg, hogy nem hallgat a kisebbségek szavára, a válságban a kisebbségeket nem hagyhatja magukra” – fogalmazott Lévai Katalin.

„Míg bármilyen más, a diszkrimináció tilalma által védett, a társadalomban kisebbségben élők esetében erőteljes az érdekérvényesítés, a hagyományos nemzeti kisebbségek esetében szégyenlős az európai jogvédelem és még szégyenlősebb a politikai akarat” – vélte a néppárti Gál Kinga. A képviselőnő szerint „ki kell mondanunk végre, hogy ezen közösségek problémái nem rendezhetők csupán általános emberjogi vagy diszkriminációt tiltó rendelkezésekkel”.

„Igenis pozitív és vállalható jövőt adhatnak e közösségeknek az autonómiaformák, köztük akár


a területi autonómia is, amit nem misztifikálni kell,

hanem kibeszélni, hiszen ha az egyik tagállamban pozitív megoldást jelent az állam területi integritásának sérelme nélkül, úgy lehet megoldás másik tagállamban is” – mondta Gál Kinga.



„Emberjogi téren az unió legnagyobb adóssága a kisebbségvédelemmel kapcsolatos. Bár a hatékony kisebbségvédelemnek a jogi alapjai léteznek, a politikai szándék ezek érvényesítésére gyakran elégtelen” – vélte Szent-Iványi István. A politikus szerint a kisebbségek pozitív jelzésnek tekintenék, ha az új Bizottságban egy biztos kifejezetten és kizárólag kisebbségi ügyekkel foglalkozna.

„Nacionálkommunista időkre emlékeztető diktatórikus álláspontnak tartom Traian Băsescu államelnöknek az erdélyi magyarok kollektív jogok és autonómia iránti jogos igényét visszautasító budapesti kijelentéseit” – fogalmazott Tőkés, aki szerint az unió nem halogathatja a nemzeti, etnikai és vallási kisebbségek intézményes és törvény által szabályozott védelmét.

A szlovákiai Bauer Edit szerint az unióban kettős mérce érvényesül, ugyanis a csatlakozó országokra kisebbségi jogok tekintetében vonatkoznak a koppenhágai kritériumok, ilyenek viszont a közösségi jogban nem léteznek. Szerinte


elkerülhetetlen, hogy belső jogi normák szülessenek

a kisebbségek jogállásának biztosítására, annak érdekében, hogy a kisebbségek a saját dolgaikban saját maguk dönthessenek.

Winkler Gyula szerint az Európai Parlamentnek fel kell vállalnia, hogy kidolgoz és elfogad egy olyan keretszabályozást, amely minden tagállamra kötelező érvényű, s amely tartalmazza rendelkezései között azt, hogy a különböző, a többség és kisebbségek közötti konszenzusra épülő autonómiaformák megvalósítása a járható út a kisebbségi közösségek megfelelő státusának biztosítására.

„Az Európai Unió jelenleg nemzetállamok föderációja” – szögezte le a vita végén Barrot, hozzátéve: ez azonban nem tiltja a legjobb kisebbségvédelmi gyakorlatok megosztását. A biztos lesújtónak nevezte az unióban élő romák helyzetét. A romák integrációja az unió és a Bizottság prioritása – tette hozzá. „A Bizottság úgy véli, hogy az etnikai megközelítés kontraproduktív” – fogalmazott Barrot. A biztos azt mondta, sajnálja, „hogy nem adhatott jobb választ”, de kötelessége, hogy az unió aktuális jogi helyzetének megfelelő módon feleljen.

Forrás: EP-sajtószolgálat, MTI, sajtóközlemények

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS