2024. március 4. hétfőKázmér
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Nincs egyetem korrupció nélkül?

Fülöp Noémi 2009. április 15. 17:06, utolsó frissítés: 17:06

A Tiszta Egyetemekért Szövetség nem talált egyetlen korrupciómentes állami egyetemet sem Romániában. Magyari Tivadar nem tulajdonít túl nagy jelentőséget a felmérésnek.



Egyetlen romániai állami egyetem sem ért el maximális pontszámot a Tiszta Egyetemekért Szövetség felmérésén, amely a korrupció mértékét vizsgálta a felsőoktatási intézményekben. Magyari Tivadar, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese azonban nem tulajdonít túl nagy jelentőséget a felmérésnek – a BBTE egyébként a rangsor középmezőnyében helyezkedik el.

A szövetség az ország 56 állami egyeteméből 42 intézményben vizsgálta meg a korrupció mértékét a – a felmérésből kihagyták a művészeti, rendőri, tengerészeti és hadászati egyetemeket, mivel ezek esetében nem volt alkalmazható a szervezet kritériumrendszere.

A szövetség az adminisztráció korrektsége és átláthatósága, az akadémiai korrektség, a vezetés minősége és a pénzügyi menedzsment területén vizsgálódott az egyetemeken. A maximális öt csillagot (amely 80 pontnak felelt meg) egyetlen egyetemnek sem sikerült elérnie, négy csillagot pedig csupán három felsőoktatási intézmény gyűjtött össze. Emellett azonban


hat egyetem nulla pontot ért el:


a felmérés szerint ez súlyos kihágásokat, folyamatos korrupciós botrányokat, nepotizmust jelent. A legjobb pontszámot a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a kolozsvári Iuliu Haţieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, valamint a Iaşi-i Alexandru Ioan Cuza Egyetem érte el. A sereghajtók a Târgu Jiu-i Constantin Brâncuşi Egyetem, az aradi Aurel Vlaicu Egyetem, a bukaresti Politikai és Adminisztratív Tudományok Országos Iskolája, a resicabányai Eftimie Murgu Egyetem, a bukaresti Carol Davila Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, valamint a bukaresti Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem.

>> A Tiszta Egyetemekért Szövetség felmérésének kiértékelése >>

A felmérést szakértőkből, illetve diákokból álló csoportok végezték, amelyek meglátogatták az összes érintett egyetemet, és találkoztak a vezetőséggel, a hallgatókkal, szakszervezetekkel és más érdekelt felekkel. Elsőként számos, közérdekű dokumentumot kértek az egyetemektől: többek között a költségvetést, az egyetem vezetőségi tagjainak vagyonnyilatkozatát, a vizsgák lebonyolítására vonatkozó szabályzatot, a fizetések listáját, a kollektív munkaszerződést.

Az egyetemek végső pontszámát az is befolyásolta, hogy a 16 pontos listáról hány dokumentumot küldtek el a szövetségnek. Az ezekben szereplő információkat a vizsgálatot végző csapatok más forrásokból (internetről, személyes megbeszélésekből, sajtóból) egészítették ki. Ellenőrizték, milyen eljárásokkal próbálja az illető egyetem megfékezni a plagizálást, illetve figyelembe vették a doktoranduszok és az oktatól tudományos publikációit is. A végső pontszámba beleszámított az egyetemi állásokba történő


alkalmazás procedúrájának törvényessége,

illetve hogy léteznek-e olyan családok, amelynek több tagja is az illető intézmény alkalmazottja. Vizsgálták az egyetem vezetését is, különösen azt, hogy mekkora beleszólásuk van a diákoknak a döntéshozásba.

Pontlevonás járt azért, hogyha az egyetem pert vesztett alkalmazottaival, illetve diákjaival szemben, ha az utóbbi négy évben korrupció, szexuális zaklatás, diszkrimináció miatt indult vizsgálat az intézmény ellen, ha ebben az időszakban az adóhivatal, a pénzügyőrség stb. negatív jelentést bocsátott ki az egyetemről, illetve ha az utóbbi tíz évben súlyos hamisításokra volt példa az intézményben.

A legsúlyosabb problémák egyikének a kiértékelés szerint az ”egyetemi családok”, azaz az egy intézményben dolgozó családtagok bizonyultak – a vizsgált egyetemek 95 százalékánál jó néhány család dolgozott. Volt példa olyan esetre is, amikor egyetlen intézményben három férj-feleség és öt apa-fiú párost alkalmaztak. A Bákói Egyetem alkalmazottai között mintegy száz családot fedeztek fel.

Az adminisztratív folyamatok átláthatósága csupán az egyetemek 38 százalékát jellemzi, és a legtöbb intézmény


nem rendelkezik a plagizálás megfékezéséhez szükséges eszközökkel.

A szövetség szerint az állásokat előre meghatározott személyeknek ítélik oda, a gondot pedig súlyosbítja a megfelelően képzett munkaerő hiánya.

A diákok csupán az egyetemek 21 százalékának esetében vesznek részt ténylegesen a döntéshozási folyamatban, 16 százalékuk pedig vesztett már pert az alkalmazottakkal vagy diákokkal szemben. Az anyagi helyzetre vonatkozó dokumentumokat az intézmények 38 százaléka nem bocsátotta a felmérést végzők rendelkezésére.

Korrupció, szexuális zaklatás, diszkrimináció vádjával az egyetemek 14 százaléka ellen indult vizsgálat az utóbbi négy évben, a különböző ellenőrző szervek az intézmények 17 százalékáról bocsátottak ki negatív jelentést. Súlyos diplomahamisítási ügyeket az egyetemek 10 százalékánál tapasztaltak. Magyari Tivadar, a BBTE rektorhelyettese a Transindexnek azt nyilatkozta:


nem tulajdonít túl nagy jelentőséget a felmérésnek,

mivel az mendemondákra, a megszólaltatott személyek vélekedésére alapoz. Úgy véli, hiteles rangsort a nemzetközi gyakorlat által szentesített kritériumok – azaz az egyetemek tanárainak és diákjainak tudományos publikációi, újításai, a kapott díjak alapján lehet felállítani.

Ugyanakkor kifejtette, nehéz összehasonlítani a különböző intézményeket, hiszen a felmérésben szerepeltek nagyon kis egyetemek is. “Ahol csupán egy-két szak működik, ott könnyű jól teljesíteni egy hasonló felmérésen” – mondta Magyari.

“Ez a felmérés azt veszi figyelembe, melyik egyetem helyzete negatívabb. A negatívumok persze részei lehetnek bármelyik intézménynek, ám csupán akkor könyvelhetők el, amikor legitim testület: például bíróság, törvényszék, ellenőrző bizottságok mondja ki őket” – fogalmazott a rektorhelyettes. A Tiszta Egyetemekért Szövetséggel kapcsolatban hozzátette, a civil szervezetek vizsgálódására szükség van.

Ami a konkrét problémákat: például az egy egyetemen dolgozó családtagok nagy számát illeti, Magyari Tivadar szerint ez


nem csak nepotizmussal magyarázható.

“Magam is ismerek olyan házaspárt, akik ugyanazon az egyetemen dolgoznak – értelmiségiek körében gyakori, hogy azonos szakmában házasodnak. Hogyan lehet eldönteni, hogy melyik esetben mi a magyarázat?” – tette fel a kérdést a rektorhelyettes.

A plágiumot illetően Magyari kijelentette: amíg egy erre vonatkozó perben nem születik jogerős döntés, a gyanúsítottakat megilleti az ártatlanság vélelme. A rektorhelyettes szerint az egyetemi állások odaítélésének terén sem annyira sötét a helyzet, mint ahogyan azt a felmérés lefesti . “Az óraszám főállású oktatók általi lefedettségére világszerte a 70 százalék a kedvezőnek megítélt arány. Hogy a maradék órákat az egyetem oktatói között osztják le, az


nem azért történik, mert nem mást nem engednek álláshoz jutni,

hanem mert a fennmaradó óraszámból nem jönne ki egy-egy teljes katedra” – magyarázta. Hozzátette, a BBTE esetében a lefedettségi arány az utóbbi években kezdődött állásmeghirdetési hullámmal idén nagy valószínűséggel eléri a 70 százalékot.

Ami pedig a diákok beleszólását illeti a döntéshozatalba, Magyari Tivadar elmondta: azt, hogy az egyetem diákjai hogyan alakítják ki saját képviseletüket, az egyetemisták saját ügyének tekinti. “Néha engem is meglep az inaktivitás, az, hogy az aktívabb diákok panaszkodnak arra, mennyire nehéz saját képviselőiket megválasztani” – fejtette ki a rektorhelyettes.

Hozzáfűzte, ő annak volna híve, hogy minél több, a diákokat érintő döntést adjon át az egyetem vezetősége a hallgatók kezébe. “Lehet, hogy nem adott minden lehetőség a döntéshozásba való beleszólásra, ám létezik sok olyan lehetőség is, amelyet a diákok nem használnak ki” – fogalmazott Magyari.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS