2020. október 31. szombatFarkas
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mire jó egy európai kapcsolatháló?

B. D. T. B. D. T. 2009. május 08. 14:51, utolsó frissítés: 14:59

A partnerségek nemcsak készpénzre, de fejlesztésre válthatók: például az árkosi tanulmányi központ vagy a székelypetőfalvi borvízfürdő.



Öt éve csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz. Szokás beszélni a csatlakozás veszteseiről, tönkremenő ágazatokról, mindezt megspékelve az aktuális válságról való apokaliptikus víziókkal. Eger – és Heves megye, legalábbis a döntéshozók szemszögéből – eddig a nyertesek közé tartozott.

A hatvanezres városka – bár hétköznap este kihaltak a történelmi épületek szegélyezte utcák, pangás van a rengeteg kocsmában, kávézóban és vendéglőben, a helyiek szerint pedig egyik napról a másikra máris rengeteg belvárosi kisbolt bezárt – Európa öt legdinamikusabban fejlődő régiója egyikének a központja.


Az Európai Unión belüli kapcsolatrendszer,


ennek a szerepe a regionális fejlesztési projektekben, illetve a kompetenciaalapú oktatás a témája annak a konferenciának, amelyre a Heves Megyei Önkormányzat a romániai testvérmegyét, Kovásznát is meghívta. Jelen van a lengyel, svéd, francia, osztrák, szlovák testvérmegye, illetve –régió képviselete is.



A hasonló együttműködések mögötti tartalomba – a valóban létező közös programokban résztvevők kivételével – általában nem lát bele a nagyközönség. A „veri szökszeszfúl ívent”, „díp rilésönz”, „grét potensöl”, „cséndzsing ekszpíriönsz” kulcsszavak ütemes ismételgetése is erősíti a kívülállók benyomását: tartalmatlan, protokolláris tanácskozásokról, workshopokról és megbeszélésekről lehet szó. Pedig a lényeg voltaképpen láthatatlan, körülírhatatlan, hiszen működésében él.

Az emberi kapcsolatokról van szó. Van például egy e-learning projektem, partnereket keresek hozzá – egyrészt mert érdekesebb közösen dolgozni, tanulhatok belőle, én is hozzáadok valamit a közös szellemi termékhez, másrészt mert az EU-tól így inkább szerezhetek támogatást rá. Az integráció nemcsak tartalmatlan szlogenné silányult varázsszó: annyit jelent, hogy benne lenni egy európai kapcsolathálóban.


Ennek egyik csomópontja Eger.

Mint ahogy Sós Tamás, a Heves megyei közgyűlés elnöke megnyitó beszédében kiemelte, ők kihasználták azokat a lehetőségeket, amelyeket az EU biztosított. Amit pedig a testvérkapcsolatok révén a svédektől és osztrákoktól, régebbi uniós országoktól tanultunk, abból Kovászna megyének adtunk át tapasztalatokat, és azt tervezzük, Kárpátaljával is hasonló együttműködést kezdeményezünk – mondta.

A partnerségek nemcsak készpénzre, de fejlesztésre válthatók: például a Varmland-Heves-Kovászna megyei együttműködésnek volt a gyümölcse közvetve vagy közvetlenül az árkosi tanulmányi központ létrehozása vagy a svéd példa nyomán átalakított székelypetőfalvi borvízfürdő. A szlovákiai Beszterce körzetével elsősorban a közös turisztikai promóció, szakkiállítások és vásárok szervezése terén működnek együtt a magyarországiak, Felső-Ausztriával az oktatás terén. Mint ahogy az osztrák előadó megállapította, a kis projektekben résztvevő partnerek folyamatban lévő együttműködésén múlik mindaz, amit EU-integrációnak nevezünk. A transznacionális és régiók közti élénk kapcsolatokból pedig párbeszéd és megértés, vagyis az EU legfőbb értékeinek terjesztése születik.

A svéd partnernek például az a fontos, hogy azokban a régiókban, vagyis Kelet-Közép-Európában, ahová a legtöbb uniós fejlesztési támogatás megy 2007-2013 között, megbízható kapcsolatai legyenek, nyomon követhessék a fejlesztések ütemét, és a svéd cégek és szervezetek számára megfelelő, befogadó közeget találjanak. A Svédületes! projekt vagy a CultNet (www.strategicpartnership.eu) is végső soron erről szól. Ugyanakkor a partnerrégiók további partnerei révén gyakorlatilag


szinte az egész EU területén kerül valaki,

akitől egy projektben segítséget, szakmai tapasztalatot, vagy csupán kontaktszemélyt, útbaigazítást lehet kérni és kapni. Vagy adaptálni különböző, máshol már kipróbált módszereket, vagy segítséget kérni pályázatírás terén.

Tóth Szabolcs, a Kovászna megyei Europe Direct iroda vezetője Háromszék turisztikai potenciálját mutatta be a konferencia résztvevőinek. Beszélt a különböző multikulturális projektekről – képzőművészek alkotótábora, filmklubok együttműködése, a gazdasági és turisztikai szempontból egyaránt fontos kolbászfesztiválok, táborok fiataloknak, ahol közelebbről is megismerik az EU szerkezetét, mibenlétét.

A konferencia gyakorlati és élvezetesebb része a Magyarországon egyes tanintézményekben már 3-4 éve kísérleti jelleggel bevezetett, a kompetenciaalapú oktatást segítő módszerekbe adott betekintést a testvérmegyék küldötteinek. A jelszó – „Minden gyerek tehetséges” – szemmel láthatóan valóban inspirálta a pedagógusokat is, nemcsak a gyerekeket. A játszva tanulás lényege, hogy a gyerek nem érzi kényszerítve magát, hogy elvégezzen bizonyos feladatokat; a matematikaoktatásban például társasjátékokkal, szituációs gyakorlatokkal tanítják meg a gyerekeket bonyolult műveletekre, az írástanulást testneveléssel kombinálják stb.



A kultúrák közti párbeszédben fontos helye van a művészeti ágaknak. Mint ahogy Sós Tamás az egyik helyi iskola táncprodukciója és egy hatvani kamarazenekar koncertjét követően rámutatott: a tánc, a zene nyelvén kommunikálhatunk egymással. De ide tartozik az is, hogy a francia Loire-Atlantique megyével közösen az egri Gárdonyi Géza Színház – meg egy cseh és egy szerbiai partnerintézmény – színházi fesztivált szervezett.

A Quartet Nemzetközi Színházi Fesztivál vándorol városról városra. A tavaly indították útjára Újvidéken, idén márciusban Csehországba, Chebbe költözött, októberben pedig Eger lesz a házigazdája. Jövő tavasszal a franciaországi Ancenisben kerül sor a szemlére. A fesztivál lényege, hogy a különböző nemzeti színházi kultúrák bemutatkozzanak egy, az otthonitól teljesen eltérő közegben, a színészek, rendezők, dramaturgok megismerjék egymás módszereit, stílusát, szembesüljenek a különbségekkel, illetve a közönség eltérő reakcióival – mondta Laurent Maindon rendező, a franciaországi Theatre du Rictus alapítója.

A konferencián egyébként Göncz Kinga volt külügyminiszter, szocialista EP-képviselőjelölt is beszélt. A kampánynak és a konferencia témájának megfelelően az elmúlt időszak eredményeit ecsetelte – Magyarország a johgarmonizációban élen jár, schengeni zónához való csatlakozás, munkaerőpiaci nyitás, az európai innovációs központ Budapestre kerülése –, illetve annak fontosságát hangsúlyozta, hogy


továbbra is ott kell lenni és szövetségeseket keresni

a döntéshozatalban, mert egyre inkább az EU-ban dőlnek el a mindannyiunk életét befolyásoló döntések.

Magyarország uniós tagságának köszönheti, hogy olyan gyorsan segítséget kapott a Nemzetközi Valutaalaptól – vélte, hozzátéve, egész más súlyt ad egy majdnem félmilliárdos létszámú közösséghez tartozni, mint egyedül, kis országként érdeket érvényesíteni. Az oktatás terén ugyanakkor nagy terhet ró a magyarországi pedagógusokra, hogy a gyerekeket immár nemcsak a saját kortársaikkal való versenyre kell felkészíteni – mondta, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy sokkal több fejlődési, továbbtanulási lehetőség is adódik Európában. Már most természetesnek számít például az Erasmus-programban résztvevőknek, hogy a baráti körükben mindenféle náció képviselői megtalálhatóak.

A 2011-es magyar EU-elnökségre már most készül az ország – hangsúlyozta. Mintegy hétszáz köztisztviselő menedzseli majd az ezzel járó feladatokat, melyek lényege nyilván nem az, hogy az éppen soros elnöki tisztséget betöltő ország fél év alatt gyorsan megoldja a saját gondjait.


Az EU békeprojektként jött létre,

és állandó, hosszadalmas tárgyalásokra van szükség ahhoz, hogy működni tudjon. Nagyon erős a késztetés a különböző érdekek integrálására, arra, hogy olyan megoldás szülessék, amelyet mindenki elfogad mint lehető legjobbat adott körülmények között. Magyarországnak minél több ilyen jó döntést kell összehoznia – szögezte le, majd mindenkit a július 7-i EP-választáson való részvételre buzdított.




Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS