Smaranda Enache: legyen összefogás a jobb- és baloldal Európája között
B. D. T. 2009. július 17. 19:54, utolsó frissítés: 21:14Válságban az EU: a néppárti és kereszténydemokrata vízióban a keresztény értékekre való visszatérés menthetné meg. De melyik értékekről is van szó?
Az Európai Unió jövőjéről, értékrendi válságáról, nemzetállamokról, kisebbségi jogok érvényesítéséről beszélgetett ma délelőtt Sógor Csaba EP-képviselő moderálásával Gál Kinga fideszes EP-képviselő, Martonyi János volt külügyminiszter, Smaranda Enache emberjogi aktivista, David Campanale brit újságíró-politikus, valamint Tóth Zsolt, a Forsense közvéleménykutató cég igazgatója.
Tóth Zsolt közlése szerint az EU-tagállamok között jelentős különbségek tapasztalhatók, ami az értékválasztási trendeket illeti: a régi tagállamok polgárai esetében az autonómia-dimenzió mentén az egyéni kedeményezések, a tolerancia, a vállalkozókedv dominál, míg az újaknál erősebb a normatív dimenzió, vagyis a vallási hagyományok tisztelete, az erkölcsi értékekhez való ragaszkodás.
Ugyanakkor a kelet-európaiak kevésbé bíznak másokban, illetve az intézményekben – parlamentben, kormányzatban – mint az EU-polgárok általában.
Ám utóbbiak esetében is csökken a bizalom szintje, emiatt aggódnak is a nyugati politikusok. Egyértelmű, hogy a magyar társadalmat
csalódás érte az elmúlt időszakban,
fogalmazott Tóth Zsolt.
EU-s értékválság van – vélte David Campanale, aki egyetért azokkal, akik a gazdasági válságot a morálisból vezetik le. Az EU racionális, bürokrata arca helyett kellene egy olyan, ami a szív, a lélek értékeinek kollektív kifejeződése.
Ha nem sikerül az európai projektnek egy ilyen dimenziót adni, csak egy gép marad, amit csodálhatunk, de nem inspirál – fejtette ki. A kereszténydemokrata elveket valló politikus, aki egyébként a BBC újságírója, a morális válság jeleire is felhívta a figyelmet: nagyon alacsony Európában a születési ráta, főképp a abortuszok miatt, és mert az embereknek a személyes siker fontosabb, mint a kollektív jövőért érzett felelősség. Európának be kell töltenie a morális űrt, és erre a legalkalmasabb a kereszténység – vélte.
A többi hozzászóló is Európa keresztény gyökereinek fontosságát hangsúlyozta a válság egyik lehetséges kezelési módozataként. Sógor szerint visza kellene térni a 16-17. századi protestáns etikán alapuló bankrendszerre, amely kevésbé szigorú hitelezési politikákat alkalmazott.
Gál Kinga szerint a relativizmus, a semmi sem szent elve kikezdi a családot, a hagyományt, a parlamenteket, a közösségeket, mentalitásváltásra van szükség, egy új Európai Unióra. Eljövetelének jele, hogy a lengyel katolikus Buzeket elnökké választották, és ő a volt pápát, II. János Pált idézte beikató beszédében. Az Európa keresztény gyökereire való utalás nem kerülhetett be az alapokmányba, de fontos, hogy ezt továbbra is szorgalmazza a néppárti frakció.
Martonyi János a legnagyobb gondnak a demográfiai helyzetet nevezte, amelynek súlyosságáért szerinte is az erkölcsi relativizmus felelős.
A szekuláris baloldalt hibáztatta
ezért a relativizmusért, mert az mindent tagad, ami univerzális. De Európában még mindig vannak tartalékok, és az is fontos, hogy egyre többször beszélünk mostanában családról, hazáról. A szekuláris balodal meggyengült, a jobbközép pártok ott is győztek, ahol ellenzékben voltak, és ott is, ahol kormányon. Vége a szekuláris, politikai korrekt nyelvezetnek, valami újat kell kitalálni, nem mindig azt kell keresni, ki a fasiszta vagy kommunista, hiszen felnő egy új generáció, amelynek más problémái vannak, más kategóriákban gondolkodik, vélte Martonyi.
Smaranda Enache a hallgatóságnak és beszélgetőpartnereinek is címezte keserűségét, ami eltölti akkor, amikor megbélyegző szavak használatával szembesül. Családi értékekről beszélnek – de melyik a igazi család? Ahol 12 gyerek van, és verik őket, vagy ahol a pár nem esküdött Isten színe előtt örök hűséget egymásnak, ám humánus nevelést gyakorolnak? Kereszténységről beszélnek – de melyik kereszténységről? Arról,
amelyik megbélyegzi a többi hitet?
Mert ehelyett a kereszténység és Európa igazi értékeit kellene hangsúlyozni, az altruizmust, az empátiát, egymás tiszteletét, a bátorságot, a jóindulatot a másik ember, felebarátunk iránt, hangsúlyozta Smaranda Enache. "Romániában engem, mert fehér vagyok, doamnának szólítanak, ám a 70 éves cigányasszonyt egyből letegezik" – mondta az aktivista, mély csalódásának adva hangot, hogy képmutató nemcsak a romániai, de az európai uniós elit is, ha a kisebbségek jogairól van szó.
Románia a csatlakozás óta visszafejlődött, mert már elérte azt a cél, amiért az elit korábban hajlandó volt engedményt tenni. Kiábrándultság van, mélyponton vagyunk, fáj, hogy a rendszerváltás után nagy reményekkel hoztuk létre a Pro Európa Ligát, és most Becali és Vadim képvisel bennünket az Európai Parlamentben – sorolta a sérelmeket. A válságért szerinte a politikusok, a tőke és a média a felelős, a közéletből kizárják a civil társadalmat, és a többség nem is szólhat bele azokba a kérdésekbe, amely őket érintené – utalt az EP-választásokon tapasztalt 27 százalékos részvételi arányra.
Legyen valódi egyenjogúság, összefogás a kisebbség és többség, jobboldal és baloldal Európája, a szekuláris és keresztény,
zsidó-arab Európa között
– mert mindezek léteznek, és kell róluk beszélni, legyen egyformán szerepük, hitelük, hangjuk – hangsúlyozta a Pro Europa Liga társelnöke.
Közönségkérdésre válaszolva Martonyi azt mondta, a szélsőjobb előretörése nem következett be – megerősödtek, de nem annyira, mint ahogy egyesek jósolták. A néppártban lévő nemzeti pártokról nem mondott véleményt, de közölte, az EPP-t magukénak érzik, fontos pozíciókat magyarok töltenek be.
Gál Kinga szintén kérdésre válaszolva hangsúlyozta, azt szeretnék a néppártban, hogy az EP legyen erősebb, tudja számonkérni például a kisebbségi jogok garantálását a tagállamokon. Már most is nagy előnye van az EU-tagságnak, hiszen van jogbiztonság, diszkrimináció esetén – amilyen akár a szlovák nyelvtörvény – lehet az Európai Bírósághoz fordulni.
Smaranda Enache azt nehezményezte, az Európai Parlamentben is politikai érdekek mozgatják a dolgokat, nincs igazán politikai akarat az általuk javasolt kisebbségi biztosi funkció létrehozására, vagy a kisebbségi direktíva elfogadtatására.
Bár a civil szféra nem független,
azért fel tud mutatni eredményeket: el tudta érni, hogy ne épüljön Drakula-park Segesváron, és Verespatak ügyében is győzni fog. Folytatni kell a harcot európai szinten is a kisebbségi jogokért, a változás kikényszerítéséért – mondta.
A résztvevőket a nemzet és a nemzetállamok európai fennmaradásáról is faggatta a hallgatóság. Campanale kijelentette: ő hisz a nemzetállamban, a brit birodalom mindig is több népet integrált brit polgárként, a magyar hozzászólók azonban természetesen az állam és nemzet különállásának tézisét, az egységes Kárpát-medencei magyar nemzetkoncepciót védték.
„A román nemzet sajnos kialakított egy olyan nemzetmodellt, amelyből könnyen ki tud zárni másokat” – tette hozzá végül Smaranda Enache. A nemzet attribútumait olyan szavakkal nevezik meg, amely a sokszínűség dicséretének ellentéte, vagyis a jó román az, aki románul beszél és ortodox. Ő görög katolikusként szintén jó románnak szeretné érezni magát, ám nem elég az egyén érzelmi kötődése a nemzethez,
a nemzetnek is befogadónak, toleránsnak kell lennie
és felkarolnia a tagjaiban megnyilvánuló sokszínűséget. Arra a kérdésre, miért nem alapítottak pártot a Pro Európa Ligából, azt felelte: tíz éve tervezik egy erdélyi párt alapítását néhány barátjával, ám a feltételek miatt annyi emberrel kellene feltölteni a tagságot, hogy túl sok olyan személy kerülne be, aki nem tartozik közéjük. „És attól félek, mi maradnánk kívül” – zárta szomorkás mosollyal válaszát Smaranda Enache.