2022. január 17. hétfőAntal, Antónia
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A prefektúrának nem kell kétnyelvű helységnévtábla

K. M. K. M. 2009. július 22. 09:42, utolsó frissítés: 16:06

Noha az aranyosgyéresi városvezetés kétnyelvű helységnévtáblát helyezne ki, a prefektúra úgy gondolja: 9 százalékos magyar közösségnek nem jár magyar felirat. #b#[kommentekkel]#/b#



Pénteken nyújtott be felfolyamodást az aranyosgyéresi városvezetés a Kolozs megyei törvényszék június 19-i határozata ellen, amely alapfokon a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezéséről szóló helyi tanácsi határozatot semmisítette meg. A kétnyelvű táblák kihelyezését elrendelő határozatot a Kolozs megyei prefektúra támadta meg.

Németi András, az aranyosgyéresi RMDSZ elnöke megkeresésünkre elmondta, érvényesíteni kell a városvezetés határozatát, hiszen helyi szinten létezik a közös akarat, amely ráadásul senkit nem sért. Így a prefektúrának sem kellene kikezdenie a kétnyelvű helységnévtábla elhelyezéséről rendelkező döntést. Elmondása szerint annak ellenére, hogy a 19 fős helyi tanácsban az RMDSZ részéről


csupán két tanácsos tevékenykedik,


politikai lobbi hatására nemcsak a tanácsosok zöme, hanem a PD-L-s polgármester is belátta, hogy a kétnyelvű felirat kihelyezésének csupán pozitív hatásai lehetnek. Rámutatott, a kétnyelvű felirat a város multikulturalitásáról árulkodik, amire az idegenek is kíváncsiak lehetnek, így évente több ezer átutazó turistát maradásra lehetne bírni.


A helyi határozat megtámadásakor a prefektúra többek között azzal érvelt, hogy a törvény szerint csupán olyan településeken kell kitenni a kétnyelvű helységnévtáblát, ahol a kisebbség számaránya eléri az összlakosság 20 százalékát. Azon településeknek esetében, ahol a kisebbség aránya ennél alacsonyabb - például Aranyosgyéres esetében, ahol ez az arány


csupán 9 százalékos

- a törvény nem rendelkezik. A prefektúra további indoklása szerint az „ami nem tiltott, az szabad” elve azért nem tartható, mert nem tehetnek hozzá a törvényhez olyan dolgokat, amelyet ez nem tartalmaz. Így a Kolozs megyei törvényszék elrendelte az aranyosgyéresi tanácsi határozat megsemmisítését.

Czika Tihamér jogász, az RMDSZ Szabadelvű Körének alelnöke volt az egyike azoknak a személyeknek, akiknek közreműködésével terjesztette fel a táblabíróságra a felfolyamodást a gyéresi tanács. Szerint a Kolozs megyei törvényszék határozata egy logikai csavar, és egyértelműen rossz törvényértelmezés.

„Azzal, hogy a törvényszék kimondja, hogy 20% alatt nem lehet kitenni a kétnyelvű táblát, gyakorlatilag ő maga is hozzáad a törvényhez egy olyan megszorítást, amelyet a jogszabály nem tartalmaz” - hangsúlyozza Czika. Szerinte a gyéresi tanács jogosan járt el, amikor ezt a határozatot elfogadta, mert a helyi közösség érdekeit szem előtt tartó döntést hozott egy, a hatáskörébe tartozó kérdésben.

„Erdély-szerte léteznek hasonló példák, ahol a városi tanácsok megtisztelték a kisebbséget a két-, vagy háromnyelvű táblával, bár számarányuk nem éri el az összlakosság 20 százalékát: ilyen település Szeben, Brassó, Segesvár, Radnót, Szinérváralja vagy Medgyes” - példálózott a jogász.

Kapitány Balázs, a nyelvijogok.ro munkatársa szerint annak ellenére, hogy Romániában nincs hivatalosan precedensjog, vagyis ugyanolyan esetben egy másik bíróság teljesen máshogy is dönthet a Legfelső Semmitő és Ítélőszék elé kerülése esetén, az ott hozott ítélet orientáló erejű lehet. „A jelen ügy két dolog miatt mégis nyugtalanító, és nem egyedi: az egyik a prefektúra szerepe, vagyis hogy a prefektus indította az eljárást.

Ha a prefektúra egy ilyen határozatot megtámad, és a pert megnyeri, állampolgári panaszra meg fogja tenni ezt más települések esetén, hiszen a prefektúra a törvényesség őre, és saját helyzetét lehetetlenítené el, ha azt, amit egyik esetben törvénytelennek talált, a másik esetben nem támadja meg. A másik pedig az, hogy ha elterjed a magyar közösségekben, hogy törvénytelen 20 százalék alatt a magyar felirat, ez minden ilyen kezdeményezést ellehetetlenít.


Nem is fognak próbálkozni”

- véli az anyanyelv-használatért küzdő aktivista. Elmondta, mivel Aranyosgyéres is Kolozs megyei város, például Kolozsvár esetében is akadályokba ütközhet a magyar nyelvű feliratozás. „Ha a magyar műemlék-feliratokért és helységnévtáblákért folytatott aláírásgyűjtés sikeres lenne, és a tanácsban vitára kerülne sor a magyar táblákról, biztos, hogy a román oldalról felmerülne, hogy jogellenes követelésről van szó, hiszen Aranyosgyéres esetében ez már - úgymond - kiderült, a bíróság is így döntött.

Ha politikai kompromisszum keretében valami csoda folytán ennek ellenére mégis megszavaznák, a prefektúra megtámadná, vagy akárki kérésére meg kellene támadnia. Ennyiben tehát nem egyedi ügyről van szó” – mutatott rá Kapitány.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS