2021. december 8. szerdaMária
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Az egykori besúgók leleplezését célzó átvilágítási folyamat megbénulásától tartanak

2006. augusztus 10. 17:24, utolsó frissítés: 17:24

Alig kezdődött el ismét, eddig talán példátlan lendülettel a politikusok, bírók és jogászok, valamint tisztviselők átvilágítása annak érdekében, hogy megállapítsák, ki volt közülük besúgó, a folyamat megbénulni látszik, hiszen az átvilágító testület (CNSAS) erejét felülmúlja a több mint 80 ezer személy múltjának ellenőrzése.


A nagy leleplezéseket előrevetítő jóslat azonban egyelőre csak részben igazolódott be, hiszen az akták kutathatóvá tételéről döntő Legfelső Védelmi Tanács július végi zöld jelzése után máris 29 politikus dossziéja került át az átvilágító bizottsághoz anélkül viszont, hogy valakiről is bebizonyosodott volna, hogy besúgó volt.

Ezt követően a központi sajtó több politikusról is megszellőztette, hogy együttműködött volna a kommunista rezsimet kiszolgáló Securitatéval. Közöttük olyan Bukarestben jól ismert arcok szerepelnek, mint például Adrian Năstase volt miniszterelnök, Radu Berceanu jelenlegi közlekedési miniszter, Mona Muscă liberális képviselő, aki a közvélemény-kutatások szerint az ország egyik legnépszerűbb politikusa.

A sajtó az RMDSZ csúcsvezetőségéből is szép számban gyanúba kevert politikusokat, hiszen együttműködéssel vádolták Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, Borbély László területrendezési megbízott minisztert, valamint Verestóy Attila és Frunda György szenátort. Borbély László kivételével, aki közölte, egyáltalán nem írt alá az egykori politikai rendőrségnek jelentések megfogalmazására kötelező nyilatkozatot, a többi megvádolt romániai magyar politikus azt hangsúlyozta, hogy ők csak megfigyeltek voltak és nem besúgók. Egyébként a botrányt kirobbantó lap újságírója elismerte, hogy a cikk megírásával nem is szándékoztak különbséget tenni a besúgók és megfigyeltek között, pusztán azt a tényt jelezték, hogy az említett politikusokról szóló akták kerültek az átvilágító bizottsághoz.

A híresztelések elszaporodása kapcsán sokan a CNSAS átláthatatlan működését teszik felelőssé. Ezért több meghatározó véleményformáló is szorgalmazta: a testület hozza nyilvánosságra, éppen mely politikus aktáját vizsgálja, ezt követően pedig egy hónapon belül mondjon "ítéletet" az illető múltjáról. A CNSAS elnöke, Claudiu Secasiu elismerte, hogy a szűk székhely és a túl kevés alkalmazott miatt lehetetlenné válik 80 ezer személy ellenőrzése.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a politikai pártok által kinevezett CNSAS-tagok az elmúlt napokban több ellentmondásos döntést hoztak, ezért komoly kételyek merültek fel többek részéről a testület függetlenségével és szakmaiságával kapcsolatban. A bizottság ugyanis egy liberális képviselőt és egy bírónőt is felmentett másodfokon az együttműködés "vádja" alól. Szinte megismétlődött a történet a miniszterelnök-helyettesi tisztségre javasolt Dan Voiculescu médiacézár esetében, hajszálon múlott, hogy fellebbezése után ne mentsék fel.

A testület "bizonytalankodásaiért" egyesek az átvilágítást szabályozó törvény hibáját teszik felelőssé, hiszen szerintük a CNSAS-nak elég lenne csak azt megállapítani, hogy valaki írt-e jelentéseket a Securitaténak, ezek tartalmát pedig tegyék közzé, hogy a lakosság alkothasson véleményt az érintettek múltjáról. E javaslat szellemében szorgalmazták azt is, hogy a politikusok aktáit hozzák nyilvánosságra a világhálón. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS