Képzettség alapján korlátoznák a munkavállalást a britek
2006. augusztus 31. 14:11, utolsó frissítés: 14:11
Képzettségi szintjük alapján korlátozná a román és a bolgár munkavállalók bevándorlását a két ország EU-csatlakozása után a brit kormány – írta magas rangú kormányforrást idézve a csütörtöki The Guardian. A legnagyobb baloldali brit napilap értesülése szerint a rendszert úgy állítanák össze, hogy az általa támasztott követelményeknek "csak viszonylag kevés" román és bolgár munkavállaló feleljen meg.
A név nélkül idézett kormányforrás szerint a két új EU-tagállamból érkezőknek igazolniuk kell majd, hogy olyan területeken tudnak elhelyezkedni, amelyeken hiány van képzett munkaerőből.
Az EU-n kívüli országokból érkezőkre jelenleg is alkalmazott, pontrendszert használó brit engedélyezési gyakorlat előnyben részesíti az egyetemi végzettséget, a szakmai képesítést és a potenciális keresőképességet. A The Guardian szerint valószínű, hogy hasonló rendszert fognak alkalmazni a Romániából és Bulgáriából érkezők esetében is.
A lap szerint a románok és a bolgárok munkavállalását engedélyhez kötő rendszert a brit belügyminisztérium, a munka- és nyugdíjügyi minisztérium, valamint a pénzügyminisztérium is pártolja. Jóllehet a kérdés még nem került a kabinet elé, a kormánytagok szerint azonban a jelenlegi légkörben, amelyet a biztonsággal, az ország multikulturális jellegével és a bevándorlással kapcsolatos lakossági aggályok jellemeznek, "egyszerűen nincs politikai támogatottsága" annak, hogy szabad munkavállalást engedjenek a románoknak és a bolgároknak – áll a The Guardian mai cikkében.
A bevándorlást ellenző, jobboldali irányultságú brit lobbicsoport, a Migration Watch úgy becsüli, hogy a két ország belépése utáni első húsz hónapban 80 ezer bolgár és 200 ezer román szeretne Nagy-Britanniában munkát vállalni.
A Financial Times, a legnagyobb londoni gazdasági napilap ugyanakkor épp e héten közölt, a kelet-európai munkaerő-beáramlásról összeállított elemzésében azt írta: nem biztos, hogy Románia belépése olyan súlyos (munkapiaci) hatással jár, amilyentől sokan tartanak. Annyi román dolgozik ugyanis már most külföldön, hogy az illetékesek szerint kétséges további jelentős számú munkavállaló elindulása az EU-felvétel után.
Nagy-Britannia volt a legnagyobb régi EU-tagállam, amely a 2004-es bővítési hullám után azonnal megnyitotta munkapiacát az új tagállamok előtt, lemondva a csatlakozási szerződés által lehetővé tett átmeneti korlátozásokról. A brit kormány annak idején arra számított, hogy évente legfeljebb 5-13 ezer tartós letelepülő érkezik Kelet-Európából, a legutóbbi hivatalos adatok szerint azonban az eddig nyilvántartásba vett munkavállalók száma megközelíti a 450 ezret, sőt az egyéni vállalkozókkal együtt, akiknek nem kell bejegyeztetniük magukat, a Nagy-Britanniában dolgozó kelet-európai EU-polgárok száma elérheti a 600 ezret. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!