2021. aug. 2. hétfőLehel
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Sólyom: a legfontosabb, hogy együtt vagyunk

2009. március 14. 23:05, utolsó frissítés: 2009. március 15. 04:10

Sűrű hóesésben érkezett meg Sólyom László magyar köztársasági elnök konvoja 16:30 körül a Nyergestetőre, a Csíkkozmás község által szervezett 1848-as forradalmi megemlékezésre. A mintegy kétórás ünnepségen ott voltak Hargita és Kovászna megye elöljárói, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is.


A legfontosabb, hogy minden nehézség ellenére együtt vagyunk, együtt ünnepelünk – kezdte beszédét a magyar államfő. Március 15-ét, augusztus 20-át és któber 23-át az egész világon megünneplik a magyarok, ezek az ünnepek a közösség megélésének alkalmai. Soha nem fogom elfelejteni, amikor egy hasonló alkalomkor, Szlovákiában egy idős emberből kiszakadt a mondat: „de jó magyarnak lenni”. Én is ezt érzem most: jó magyarnak lenni itt a Nyergestetőn, a szabadság megszentelt földjén – mondta Sólyom László.



Lehet akadályokat görgetni a nemzeti ünnep útjába, de a szívekből semmilyen külső hatalom nem tudja kitörölni azt; mindenhol a szabadságharc helyszínein a Kossuth- és Petőfi-szobrok mellett megőrizték azon helybeliek emlékét is, akik – mint Gál Sándor vagy Gábor Áron – életüket adták a szabadságért. „Egyes emlékhelyek kimagaslanak a többi közül, jelentésük gazdagodik: itt, a Nyergestetőn ezt az 1893-ban állított keresztet hála Istennek nem bontották el, az út túloldalán az akkor még álló fenyőerdőben fél évszázaddal ezelőtt elkezdtek kis kereszteket állítani azok, akik idejöttek, hogy noha rejtekben, de szabadon ünnepelhessék március 15-ét” – idézte fel az emlékmű és kopjafakert történetét a magyar államfő.

„Szokták mondani, hogy a magyarok a vereségeiket ünneplik. Nem így van. Itt is, most is arra emlékezünk, hogy vannak helyzetek, amikor nem lehet tovább visszavonulni, amikor neki kell vetni a hátat egy sziklának, egy fenyőnek, és szembe kell fordulni az ellenséggel” – mondta Sólyom, hozzátéve: ez nem egyszerű sírkert, itt sokkal több fájdalmat és ugyanakkor reményt hordoznak a keresztek. Március 15., a vértelen forradalom napja és az ezzel egyidőben elkezdett jogi út, a birodalmon belül Magyarország önálló kormányzása megteremtésének erőfeszítései azóta is örök minta számunkra, mondta.



Eddigi tapasztalatai szerint az emberek Erdélyben tudnak ünnepelni, szívügyük mindegyik nemzeti ünnep. Felidézte, amikor 2007-ben a Kolozsvári Magyar Operában először ünnepelt az erdélyi magyarokkal; akkor az volt az üzenet, hogy az Európai Unióban remélhető a kisebbségi jogok kibontakozása. Tavaly Csíkszeredában szólt Székelyföld azon igényéről, hogy „gazdasági fejlődéséhez történelmi egységének megfelelő igazgatási keretet kapjon”. „Most a nemzet egységét szeretném hangsúlyozni” – mondta.

Bejelentette, holnap átadja Kányádi Sándornak a magyar állam legmagasabb kitüntetését, a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét. „Kányádi itthon van a magyar nyelv, a magyar kultúra és a magyar történelem alkotta közösségben, abban a gazdag örökségben, amit közösen birtokolunk. Ez az örökség a magyar nemzet alapja. De a nemzet része az is, hogy legyen közös szándékunk arra, hogy ezt az örökséget folytatni akarjuk. Itt, Nyergestetőn, a honvédek sírja fölött különös súlya van annak, ha kimondjuk: a nemzet az élők, a halottak és a még meg nem születettek szövetsége. Köszönöm, hogy ezt a szövetséget együtt idézhetjük fel” – mondta az államfő.

>> Részletes beszámoló az ünnepségről >> (tudósítónktól)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS