Eurokonform a státustörvény legújabb változata
2003. január 03. 12:46, utolsó frissítés: 15:20
Február elõtt semmiképpen nem kerül a magyar parlament elé a státustörvény nemrég elkészült legújabb módosított szövegtervezete, amelyet Budapest már el is juttatott Pozsonyba. A parlamenti szavazás elõtt Magyarországnak feltétlenül egyeztetni kell Szlovákiával és Romániával is, a magyar és a szlovák külügyminiszter talán már januárban tárgyalhat a kérdésrõl. A MÁÉRT által tavaly õsszel elfogadott módosítás a decemberi EU-állásfoglalás hatására tovább változott. A legújabb változat messzemenõen figyelembe veszi a Brüsszelbõl érkezett bírálatokat és ajánlásokat, amelyeket Günter Verheugen, az EU bõvítési biztosa levélben jutatott el Medgyessy Péter kormányfõnek. Ennem utalt arra, hogy a törvény nem eurokonform, mert például az EU-tagországok állampolgárait etnikai alapon különbözteti meg.
A HTMH által elkészített legújabb szakmai anyag kimondja: a jogszabály nem vonatkozik az EU-országok polgáraira. Figyelembe véve a Verheugen-levélben megfogalmazottakat, a legújabb módosítás szerint a magyarigazolvány kizárólag a kedvezmények igénybevételére jogosít, így nem használható személyazonosításra. A hozzátartozói igazolvány pedig csak azoknak az országoknak az állampolgárai számára adható, amelyeknek a hatóságai ezt nem kifogásolják. (Románia például ellenezte a hozzátartozói igazolványt, Szlovákia nem ellenkezett e tekintetben.) A státusirodák a jövõben nem végezhetnek adatkezelést, ha az érintett ország törvényei ezt nem engedélyezik. Egyedül a magyarigazolvány iránti kérvényeket gyûjthetik össze és továbbíthatják Budapestre. A legújabb módosítási változat azt is tartalmazza, hogy a státustörvény bírja a határon túli magyaroknak otthont adó országok elõzetes egyetértését.
Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára kijelentette, ha a szöveg lényegesen eltér a korábbi módosítástól, ismét össze kell hívni a MÁÉRT-et, erre pedig talán márciusban kerülhet sor. Szlovákia abban az esetben nem veti el a kedvezménytörvényt, ha kikerülnek belõle a Pozsonyban diszkriminatívnak és területen kívülinek tartott elemek. Szlovák szakértõk ugyanakkor azt állítják, hogy a szlovákiai magyar oktatási és kulturális intézmények anyaországi támogatását az alapszerzõdés keretében kellene megoldani. (népszabadság)