2023. március 26. vasárnapEmánuel
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Olvasási készség az EU-ban: Románia teljesít a legrosszabbul

2011. július 12. 12:02, utolsó frissítés: 12:03

Az Európai Unióban minden ötödik 15 éves és sok felnőtt európai nem tud rendesen olvasni – derül ki egy tanulmányból (.pdf-ben letölthető), amelyet az Európai Bizottság tett közzé hétfőn Brüsszelben.


A jelentés megállapította, hogy még további erőfeszítésekre van szükség a tagállamokban. A legfőbb hiányosságnak az mutatkozott, hogy sok országban nem sikerült a legveszélyeztetettebb csoportokra összpontosítani, köztük a hátrányos családi hátterű gyermekekre és a bevándorlók gyermekeire.

Az uniós tagállamok oktatási miniszterei célul tűzték ki, hogy 2020-ra a rossz olvasók arányát 20 százalékról 15 százalék alá csökkentik – emlékeztetett a bizottság. Ezt a 15 éves korosztályban eddig csupán Belgium, Dánia, Észtország, Finnország és Lengyelország érte el. Magyarország a tanulmány statisztikái szerint mintegy 17 százalékon áll;


Románia és Bulgária teljesített a legrosszabbul,

közel 40 százalékos aránnyal. A jelentés megemlíti, hogy ez utóbbi két ország teljesít uniós szinten a leggyengébben a nemzetközi PISA felméréseken is.

A negyedik osztályos, a felmérésben résztvevő európai kisdiákok átlag 20 százaléka képtelen volt a cselekményt megérteni az olvasott szövegből, vagy kiszűrni belőle a nem explicit információkat.

A 2006-os PIRLS felmérésben azokat a diákokat, akik nem érték el a 475 pontot, gyenge olvasási képességgel rendelkezőként azonosították be. Két kategória van ezen csoporton belül: azok, akik ugyan rendelkeznek alapszintű olvasási készséggel (elérték a 400 pontot), illetve azok, akik még ezzel sem (400 pont alatt). Akik elérték a 400 pontot, felismertek, beazonosítottak és reprodukáltak a szövegben expliciten megjelenő információkat.

Azok aránya, akik még alapszintű olvasási készséggel sem rendelkeznek, átlag közel 5 százalékot tesznek ki az EU-ban.


Romániában a legnagyobb a kvázi analfabéta

– a 400 pontot sem elérő – diákok aránya: 16 százalék.

Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős biztos úgy nyilatkozott, hogy "nem nyugodhatunk bele, hogy olyan sok fiatal európainak még mindig alapvető gondjai vannak az írással és az olvasással. A társadalmi kirekesztődés fenyegeti őket, sokkal nehezebben találnak munkát, és elmondható, hogy az életminőségük is rosszabb emiatt."

A tanulmány szerint csupán nyolc országban (Dániában, Finnországban, Izlandon, Írországban, Máltán, Norvégiában, Svédországban és az Egyesült Királyságban) alkalmaznak kifejezetten olvasásfejlesztési szakembereket az iskolákban, hogy segítsék a tanárok munkáját ezen a téren. (mti/hírszerk)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS