2020. szeptember 19. szombatVilhelmina
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Csángóföld: tárgyalási folyamat kezdődött a magyar misézésről

2012. január 25. 17:29, utolsó frissítés: 17:49

A csángóföldi falvak helyi magyar szervezetei kezdeményezésére elindult egy tárgyalási folyamat a magyar nyelvű misézés kérdéséről a jászvásári római katolikus püspökséggel. A helyi civil szervezeteket – például a klézsei Szeret-Klézse Alapítványt vagy a pusztinai Szent István Egyesületet – tömörítő Csángó Tanács képviselői január 17-én tárgyaltak a püspökség székhelyén Petru Gherghel püspökkel, Cornel Cadar és Felix Măriuţ páterrel, valamint Petre Dorcuval, a püspökség kancellárjával, szemináriumi tanárral.

A csángó szervezetek képviselői ígéretet kaptak arra, hogy a megbeszélésen átnyújtott dokumentációjukat a püspökség legtöbb két hónapon belül áttanulmányozza, és írásban válaszol. Voltak helyi jellegű, illetve közös kérések is; ezek közt van a rendszeres magyar nyelvű miseszolgáltatás engedélyezése azokon a településeken, ahol ezt kérték vagy kérni fogják; a páter és a kántor kinevezése során a magyar nyelv ismeretének és használatának figyelembevétele ott, ahol ezt kérik vagy kérni fogják; a magyar nyelvű vallásgyakorlat alkalmankénti engedélyezése a plébánosnak vagy olyan páternek, aki ismeri a magyar nyelvet.

A püspökség képviselői konkrétan ugyan nem ígérték meg, hogy teljesítik a kéréseket, de mindenképpen elindult egy tárgyalási folyamat, amelyet ezúttal az érintettek kezdeményeztek; hogy ez milyen irányba halad tovább, sok tényezőtől függ – számolt be a Transindex kérdésére Duma András író, a Szeret-Klézse Alapítvány vezetője. A püspökség képviselői szóvá tették, hogy eddig csupán nagyon kevesen kérték a falvakban a magyar nyelvű misét, ezért annak bevezetése attól is függ majd, hányan kérik a továbbiakban – számolt be Duma. Abban egyetértettek a tárgyaló felek, hogy nem szükséges új „csángó nyelvű” misekönyveket kiadni, hanem lehet használni a magyar misekönyveket, ezzel közvetve elismerték, hogy a csángó nyelv a magyar nyelv része.

A továbbiakban minden a felek közös hozzáállásától függ – az egyház részéről, amely egy nagy hálózat, nemcsak a jászvásári püspökség, hanem a Vatikán vagy akár a magyarországi egyház viszonyulása is mérvadó lehet – magyarázta Duma. Fontosnak nevezte, hogy „a politika ne szóljon bele” ebbe a kérdésbe anélkül, hogy a helyi érintettekkel egyeztetne előzőleg.

A csángó civil küldöttségben helyet kaptak a Csángó Tanács küldöttei, úgymint a forrófalvi (Faraoani) Phoenix Egyesület elnöke, Antal János, a külsőrekecsini (Fundu Răcăciuni) Rekecsinért Egyesület elnöke, Gyurka Valentin, a csíkfalusi (Ciucani) Csángó Rádió főszekesztőjét, Lőrincz Cselesztint képviselő Duma Dániel, a pusztinai (Pustiana) Szent István Egyesület elnöke, dr. Nyisztor Tinka, valamint a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke, Duma András író.

Pusztinán a csángómagyar hívek egyébként a kilencvenes évek elejétől harcolnak a magyar nyelvű misézés engedélyezéséért, több ízben is aláírásokat gyűjtöttek. Nyisztor Tinka néprajzkutató többször kérte a püspökségtől az anyanyelvű misézést, és a Vatikánban is előterjesztette a csángók kérését. Mindeddig azonban csupán alkalomszerűen tették lehetővé egyes csángó falvakban a magyar vagy vegyes nyelvű mise celebrálását a híveknek. (hírszerk.)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS