2020. szeptember 30. szerdaJeromos
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A világörökség részévé válhat a csíksomlyói búcsú

2012. március 27. 17:35, utolsó frissítés: 17:41

Kelemen Hunor szövetségi elnök, kulturális és örökségvédelmi miniszter március 26-án aláírta azt a dokumentumot, amely révén az UNESCO szellemi világörökség listára felterjeszti a csíksomlyói búcsút. A jelöléshez szükséges iratcsomót ma délután el is küldte a tárca Párizsba, az UNESCO székhelyére.

Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter már mandátuma kezdetén elmondta, egyik legfontosabb célkitűzése kulturális tárcavezetőként a csíksomlyói búcsú felvétele az UNESCO szellemi világörökség listájára. A tárcavezető szerint a zarándoklat egyike azon vallási, kulturális hagyományoknak, amelyek meghatározóak a Kárpát-medencei magyarság életében, ezért kellene a búcsúnak felkerülnie az UNESCO szellemi világörökségi listájára. „A csíksomlyói pünkösdi búcsú az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségeinek egyikévé vált, minden évben majd félmillióan zarándokolnak ide Erdélyből, de szerte a világból is. Az UNESCO világörökségéhez tartozva a csíksomlyói búcsú fokozottabb védelmet is kapna, ugyanakkor méltó elismerést jelentene a székelység több mint 500 éves hagyományának. Ezzel egyfajta nemzetközi elismertséget nyerne; egy olyan közös székelyföldi, erdélyi, magyar értékünk kerülne fel a nyilvántartott nemzetközi értékek közé, amely méltó módon képviselne romániai magyar értékként először bennünket ezen a listán” – jelentette ki Kelemen Hunor.

A Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium hatáskörébe tartozó, Országos Szellemi Örökség Bizottság tavaly szeptember 13-án szavazta meg azt a javaslatot, mely szerint felterjesztik a világörökségi státusz elnyerésére a csíksomlyói búcsút. Az elfogadott javaslat alapját a Dr. Tánczos Vilmos egyetemi docens által összeállított dokumentáció képezte, amelyet a kutató az RMDSZ Főtitkárságának támogatásával készített el. Ezt követően Kelemen Hunor kulturális tárcavezető szakértői bizottságot hozott létre a jelölési dosszié összeállítása céljából. A szakértői bizottság munkája során a búcsú eredeti lelkiségének és szellemiségének, identitásának a megőrzését tartotta kimondott célnak. A bizottság vezetője dr. Paulina Popoiu, a bukaresti Falumúzeum igazgatója, egyetemi tanár, a bizottság tagjai voltak: Tánczos Vilmos néprajzkutató, egyetemi tanár, Bőjte Mihály OFM, az erdélyi ferences rend képviselője, Pozsony Ferenc egyetemi tanár, néprajzkutató, Süveg Éva, a Hargita Megyei Tanács tanácsosa, dr. Doina Isfanoni, a bukaresti Falumúzeum kutatója, Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere, Hegedűs Csilla miniszteri tanácsos, valamint dr. Virgil Stefan Nitulescu, a Román Parasztmúzeum igazgatója.

Csíksomlyón 1352 óta megszakítatlanul van jelen az obszerváns ferences szerzetesrend, amely az évszázadok folyamán vallási, kulturális értékek sokaságát hozta létre. A kegyhely búcsúkiváltsága 1444-ből származik, de a kegyhelyre történő tömeges zarándoklatok még régebbiek. IV. Jenő pápa búcsúkiváltságról szóló pápai bullája szerint Csíksomlyóra naponta nem szűnik meg összeseregleni („confluere esse”) a vallásos nép. Kiemelkedő művészi és vallási értékű az 1510-1515 táján készült csíksomlyói Mária-kegyszobor, amely Európa legnagyobb fából készült gótikus Mária-szobra. Csíksomlyó több évszázadon át lokális jelentőségű búcsújáróhely volt, vonzáskörzete kezdetben csak a Székelyföld katolikus részére és a moldvai csángóságra terjedt ki, de a 20. században ez a kör kiszélesedett, és 1989 után magyar nemzeti kegyhellyé, sőt az európai katolicizmus egyik jelentős kegyhelyévé vált.

Az UNESCO fele elküldött felterjesztési dosszié tartalmaz egy rövid dokumentumfilmet is, ebben Jakubinyi György, gyulafehérvári római-katolikus érsek a következőképpen vélekedik a csíksomlyói búcsú jelentőségéről: „Nagy jelentősége van a csíksomlyói zarándoklatnak, mert ilyenkor a világ minden részéből érkező magyarok – felekezettől függetlenül – megerősödnek keresztény hitükben és magyarságukban is. A kettő annyira összefonódik, hogy ha hivatalosan nem is, de a magyarság nemzeti Szűzanya-kegyhelye az Csíksomlyó.”

Tánczos Vilmos néprajzkutató, egyetemi tanár a következőt mondja a csíksomlyói búcsúról: „Nekünk, magyaroknak a Mária-kultusz rendkívül fontos, mert a néphagyomány szerint a magyarság Mária népe. Az első magyar király koronáját Máriának ajánlotta fel, és ez a népi tudatban nagyon mélyen gyökerezik: Mária megvédi az ő népét, aki a magyarságot bántja, az Máriát bántja, és ezért is van az, hogy a XX. század történelmi viharai által megtépázott erdélyi magyarság a csíksomlyói Szűzanyához, mint égi patrónushoz menekül és tőle kér segítséget.”
A kulturális tárca által elküldött jelölési dosszié tartalmazza még az Erdélyi Ferences Rend, a Hargita Megyei Tanács, Csíkszereda Városi Tanácsa, a Hargita Megyei Kulturális Központ, az alfalusi Polgármesteri Hivatal, a gyulafehérvári Caritas, a Kriza János Néprajzi Társaság, az alfalusi Római-katolikus egyházközség, a Pogány-havas Kistérségi Társulás, a Csíksomlyó Egyesület, valamint a pusztinai Szent István Egyesület egyetértését és támogatását. A felsorolt szervezetek és intézmények részt vettek a jelölési dosszié előkészítésében, a kulturális minisztérium ezúton is köszönetet mond munkájukért és támogatásukért.

Hegedüs Csilla miniszteri tanácsos a civil szervezetek és a helyi hatóságok támogatásáról elmondta: „az UNESCO-jelvény, ami ezután nemcsak a búcsút, hanem az ebben részt vevő önkormányzatokat, civil szervezeteket, közösségeket fogja kísérni, pályázati lehetőségeket nyit meg előttük. Ez helyi szinten fejlődési lehetőséget jelent: a vallási, kulturális örökséget arra használjuk, hogy a helyi közösséget fejlesszük. Végső soron ez az, amit mi akarunk, egy életerős erdélyi közösséget, és ez az, amiért javasoltuk az UNESCO-listára való felkerülést.”

Románia első alkalommal terjeszt az UNESCO fele ilyen jellegű, vallási, kulturális örökségre vonatkozó javaslatot. (hírszerk.)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS