Regionalizáció: az RMDSZ-nek kötelessége felhívni a figyelmet a folyamat veszélyeire
2013. április 05. 17:07, utolsó frissítés: 17:07
Csütörtökön délelőtt a Szilágy megyei RMDSZ székházában tartott sajtótájékoztatót a regionalizációról Seres Dénes parlamenti képviselő, a szervezet megyei elnöke, Végh Sándor Szilágy megyei szenátor és Cseke Attila képviselő, a képviselőház közigazgatási és területrendezési bizottságának alelnöke.
Seres Dénes szerint valamennyi politikai szereplőnek meg van és meg kell legyen a felelőssége a közigazgatási reform kapcsán, hiszen ilyen méretű átszervezést nem minden évben visz véghez egy ország. „Ha ez a közigazgatási reform megvalósul és következményei nem hoznak pozitív irányú változást, akkor az elsősorban a ma döntésjoggal rendelkező kormányzó pártok felelőssége. Az RMDSZ kötelessége az, hogy felhívja a szilágyságiak figyelmét arra, hogy ez a folyamat mekkora veszélyeket rejt magában. Szilágy megyének fejlődnie kell, mert a jelenlegi helyzetben a megye fejlettségi szintje csökken” – mondta a képviselő, aki szerint a fejlesztési régióknak minnél kisebbeknek kell lenniük.
Cseke Attila leszögezte, hogy Romániának nincs semmiféle uniós kötelezettsége arra, hogy adminisztratív hatáskörökkel rendelkező régiókat hozzon létre. Az Európai Unió célkitűzésével szemben, mely a fejlesztéspolitika legfontosabb céljának a régiók és a régiókon belüli megyék közötti fejlődési különbségek csökkentését irányozza elő, Romániában a nyolc fejlesztési régió nagysága és összetétele miatt pontosan a fordítottja történt. A megyék közötti fejlesztési különbségek az elmúlt években egyre inkább növekedtek – mondta.
„A jelenlegi nyolc fejlesztési régiós struktúra azt eredményezte, hogy két régió fejlődik csak, mégpedig Bukarest és a Temesvár központú Nyugati régió, míg az összes többi hat régió, köztük az Észak-Nyugati régió is, amelyben Szilágy megye található, fejlettségében lemaradt és az utolsó húsz európai régió között foglal helyet” – fogalmazott a szenátor.
Megjegyezte: ha az Észak-Nyugati régió hat megyéje fejlődési tendenciáit vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy egy megye fejlődik folyamatosan, Kolozs, míg az összes többi megye, amely ebben a fejlesztési régióban van, így Szilágy megye is, fejlődésben leszakad.
„A fejlődés ebben a régióban Kolozs megyére és Kolozsvárra koncentrálódik, miközben az Európai Unió fejlesztéspolitikája azt írja elő, hogy a megyék közötti különbségeket csökkenteni kell. Ezzel szemben ha a régió átlagához viszonyítunk, akkor a Kolozs és Szilágy megye közötti különbség 1995-ben 22% volt, míg 2011-re ez a különbség 55%-ra nőtt, vagyis a különbség több, mint a kétszerese lett. Ez azt mutatja, hogy ha az Észak-Nyugati régió a jelenlegi struktúrájában marad sőt, esetleg még adminisztratív hatáskört is kap, akkor Szilágy megye fejlődési perspektívái minimálisak lesznek. Szilágy megye érdeke az, hogy kisebb fejlesztési régióban legyen úgy, ahogy az RMDSZ a parlamentbe 2009-ben benyújtott törvénytervezete javasolja. Sajnos vannak olyan kormányzati tervek, mint az egészségügyben, ahol a megyei hatóságok jogi személyiségét szüntetnék meg és emelnék fel regionális szintre. Ennek következménye az lesz, hogy az állampolgárok nagyobb utat kell majd megtegyenek, mint ma azért, hogy a közszolgáltatáshoz hozzáférhessenek” – magyarázta Cseke Attila.
Végh Sándor szenátor ugyancsak arra hívta fel a figyelmet, hogy megvan annak a veszélye, hogy a decentralizáció helyett központosítás történjen és ezáltal megyéktől vennék el a hatásköröket. (közlemény)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!