Barna Gergő: korrigált mutatókkal számolva az 1996-os arányt is eléri a részvétel
2014. november 17. 18:33, utolsó frissítés: 2014. november 18. 09:25
A 90-es évek óta nem látott módon mobilizálódtak a szavazók a választások második fordulójában, ennek okairól beszélt kérésünkre Barna Gergő szociológus, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a Székelyföldön – noha országos átlag alatt maradt a mobilizáltság – mégis nagyobb számban mentek szavazni, mint a korábbi elnökválasztásokon.
Mivel magyarázható az, hogy a második fordulóban magasabb volt a részvételi arány, mint az elsőben?
Barna Gergő: – Erre magyarázatot abból kapunk, ha megnézzük, hogy a második fordulóban hol volt jelentősen magasabb a részvétel: egyértelműen kirajzolódnak bizonyos települések és bizonyos társadalmi kategóriák.
Egyrészt Erdélyben volt nagyobb mértékű növekedés az első fordulóhoz képest a részvételben, másrészt Bukarestben és vonzáskörzetében, Ilfov megyében mobilizálódtak nagyobb mértékben, harmadrészt a városokon nőtt a részvétel az első fordulóhoz képest, továbbá külföldön körülbelül két és félszer annyian szavaztak a második fordulóban, mint az elsőben.
Ezek az okok veszettek oda, hogy olyan részvételt regisztráljunk a második fordulóban, amelyre 18 éve nem volt példa. Nagyon kimagasló mobilizáltság volt az államelnök-választások második fordulójában. Utoljára 1996-ban volt ilyen magas fokú a részvétel.
Nyilván, itt azt is érdemes bekalkulálni, hogy nagyon sok román állampolgár külföldre migrált, és nekik továbbra sem volt meg az a lehetőségük, hogy ilyen arányban szavazzanak, mint az itthoniak. A választási listák sem felelnek meg a valóságnak, masszívan felülbecsülik a Romániában tartózkodó felnőttkorú lakosságot. Hogyha korrigált mutató alapján számolunk, nem kizárt, hogy akár az 1996-os arányt is eléri a mostani. Úgy látom, hogy vasárnap 10-ből 7 ember elment szavazni.
Mi az oka annak, hogy Székelyföldön, noha az országos részvételhez képest alacsony volt a részvétel, a régió önmagához képest jól teljesített, azaz a második fordulóban végül többen mentek szavazni, mint az elsőben?
– A Székelyföldön érdekesen alakult a részvétel a második fordulóban, egyértelmű, hogy a magyarok, és a magyar választók is jelentős tétet tulajdonítottak ennek a választásnak, ami nyilván összefügg az országos tendenciával. Noha az országos átlaghoz képest kisebb volt a Székelyföldön a részvétel, a választók mobilizáltsága viszont jelentősen meghaladta mind az első fordulóban, mind a korábbi választásokon megfigyelhető részvételt.
2012-ben, az önkormányzati választásokon volt hasonlóan magas részvétel Székelyföldön, egyes magyarlakta megyékben (Bihar, Szilágy, Kolozs) most meghaladta ezt a szintet. A magyarok is jelentős tétet láttak abban, hogy ki lesz Románia államelnöke, és most már az eredmények tükrében is látjuk, hogy Klaus Johannis mellett szavaztak a székelyföldi magyarok.
Mit gondol, a tüntetéseknek volt-e Johannis melletti mobilizáló hatásuk?
– Egyértelműen igen, ha az eredményeket is figyelembe vesszük, elmondható, hogy nem Johannis nyert, hanem Ponta veszítette el ezt a választást. Ennek a kampánynak a hangulata részben a 90-es évekbeli hangulatot idézi, amikor az alapvető szabadságjogokért, emberi jogokért harcolnak az emberek. Másrészt a 2004-es választásokhoz hasonlóan a korrupcióellenes harc motívuma jelent meg a kampányban.
Az a tény, hogy a külföldiek szavazati lehetőségét nem tudta a Ponta-kormány megfelelően kezelni, jelentősen mobilizálta azt a társadalmi réteget, amely azt gondolja, hogy ilyesmi 2014-ben nem megengedhető. Ez az egyike azoknak az okoknak, amiért Ponta-ellenes volt a tegnapi szavazás. Nyilván, sokkal több mindenről szól, de ez bizonyára hozzájárult ahhoz, hogy tüntessenek az emberek a választások alatt.
Az urnazárást követően közölt exit pollok nagyjából 50% köré pozicionálták mindkét jelöltet, az eredmény köszönőviszonyban sincs ezzel az aránnyal. Azzal együtt, hogy az exit pollokba nem kerültek bele a külföldön leadott szavazatok, a kutatóintézetek melléfogtak. Mi az oka ennek a tévedésnek?
– Szerintem ez egy elég nagy feladat volt a közvélemény-kutatóknak. Tudjuk azt, hogy részben nagyon nehéz megszervezni egy exit pollt, és minden választáskor van egy jelentős arányú válaszadó, aki nem nyilatkozik arról, hogy kire szavazott. Itt történhetett egy enyhe tévedés, hiszen mindenki Ponta győzelmét valószínűsítette. Sokan nem nyilatkoztak a választói opcióikról, és ezek a személyek többségében Johannis szavazói voltak.
Az egész választás pszichológiája arról szólt, hogy Ponta meg fogja nyerni a választást, egyetlen olyan mérés sem volt, amely ennek az ellenkezőjét állapította volna meg. Ilyen szempontból azt gondolom, hogy a PSD-sek egy kicsit elhitték magukat, és nem megfelelő stratégiát alkalmaztak már az első fordulóban sem, a második fordulóban kiváltképpen. A külföldi szavazás megszervezése kapcsán szembementek azzal a közösséggel, amelyről nem gondolták, hogy megfordíthatják a választások kimenetelét.
(kérdezett: Kertész Melinda)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!