A PNL szerint diszkriminatív is lehet az egészségügyben anyanyelvi beszélőket biztosító törvény
2017. április 21. 15:10, utolsó frissítés: 15:11
Az egészségügyi reformról szóló, 2006/95-ös, illetve a szociális ellátást szabályozó, 2011/292-es törvénnyel kapcsolatban elfogadott módosítások "akadályozzák az érintett intézmények tevékenységét, ugyanakkor többletköltséget rónak a helyi hatóságokra a finanszírozási forrás megjelölése nélkül" - többek között erre hivatkozva támadta meg a PNL és a PMP az alkotmánybíróságon azt a törvénymódosítást, amely a kisebbségek anyanyelvén beszélő személyzet alkalmazására kötelezi a kórházakat és a szociális szolgáltatásokat nyújtó intézményeket.
"A képviselőház által nemrég elfogadott szabályozás olyan előírásokat tartalmaz, amelyek áthágják a törvény előtti egyenlőség és diszkriminációmentesség elvét" - írja a PNL az AGERPRES hírügynökségnek küldött pénteki közleményében.
Néhány formai kifogás mellett az is az alakulat által felhozott indokok között szerepel, hogy az elfogadott tervezet a közigazgatási törvény által előírt 20%-os küszöb mellett bevezeti az 5000 lakos jelentette alternatív küszöböt. Ez a beadvány aláírói szerint diszkriminatív lehet más nemzeti kisebbségekre nézve.
"Az alkotmánybíróság joggyakorlatától eltérően ugyanakkor a törvénytervezet nem jelöli meg az intézkedés gyakorlatba ültetéséhez szükséges finanszírozási forrást" - áll még a PNL közleményében.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök csütörtöki állásfoglalásában úgy fogalmazott, "érthetetlen és elfogadhatatlan" az ellenzéki alakulatok "pálfordulása", hiszen április 11-én támogatták a parlamentben az RMDSZ által benyújtott tervezetet.
"Ez a hozzáállás, sajnos, azt bizonyítja, hogy ezen pártok részéről nem érvényesül az a nyitottság és a kisebbségek iránti tisztelet, amelyet képviselőik gyakorta használnak szólamok szintjén nyilvános szerepléseikkor. Sőt, a PNL egykori elnöke, jelenlegi államfő egyenesen modellértékűnek nevezi Romániát a kisebbségvédelem szempontjából' - írja állásfoglalásában Kelemen Hunor.
A képviselőház múlt kedden döntő házként fogadta el azt a törvénytervezet, miszerint az egészségügyi és szociális szolgáltatásokat nyújtó intézményekben kötelesek lesznek magyar nyelven is beszélő személyzetet alkalmazni azokon a településeken, amelyekben a magyarok számaránya eléri a húsz százalékot vagy az 5.000 főt. (agerpres)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!