2023. március 26. vasárnapEmánuel
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Orbán Viktorral ünneplik a reformáció 500. évfordulóját Kolozsváron

2017. szeptember 30. 10:37, utolsó frissítés: 16:24

Szombaton 11 órától a kolozsvári Farkas ucai templomban tartott istentisztelettel vette kezdetét az a kétnapos ünnepségsorozat, amelyen Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor is részt vesz.


A reformáció 500. évfordulóját ünneplő Erdélyi Református Egyházkerület szombaton megnyitja a Protestáns Teológiai Intézet szomszédságában kialakított Erdélyi Református Múzeumot, amelynek kegytárgyakat tartalmazó gazdag kiállítását március 25-ig lehet megtekinteni.

Vasárnap az egyházkerület új, tágasabb helyre költözött levéltárát is felavatják, illetve felszentelik a Kolozsvárral szomszédos Szászfenesen épült református templomot – Orbán Viktor ezen az eseményen is részt vesz.
















Balog Zoltán a 11 órakor kezdődő istentiszteleten elmondta, a reformáció fél évezredes jubileumán a magyar egyházak együttlétét kell hozzátenni a reformáció igazához. Magyarország emberi erőforrások minisztere beszédében arra figyelmeztetett, hogy az ünneplőknek, a magyar egyházak képviselőinek együtt kell maradniuk és tovább menniük. "Ezt az együttet kell hozzátennünk a reformáció igazához" - fogalmazott a miniszter.

Kozma Zsolt nyugalmazott teológiai professzor prédikációjában kijelentette: ha nem is tudjuk, mi lesz ezután, hogy megtelik-e 500 év múlva is a kolozsvári Farkas utcai templom, de "hinni kell, hogy Isten velünk van, és ha ő velünk, kicsoda ellenünk". Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke a Kolozsváron született Dávid Ferencre, az Unitárius egyház alapítójára emlékeztetett az évfordulón. Úgy vélte az erdélyiek bölcsességére vall, hogy 1568-ban a rendek törvénybe iktatták, "hitéért senkit üldözni nem szabad, mert a hit Isten ajándéka".

Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke az erdélyi hegyek között több mozdony által vontatott csíksomlyói zarándokvonatokkal példázta, hogy az erők összeadására van szükség a cél eléréséhez. "Akkor tudunk nagy célokat elérni, ha úgy, mint a mozdonyok, összeadva erőinket együtt húzzuk a lelki szerelvényt a cél felé. Egymásra vagyunk utalva" - fogalmazott.

A magyarországi református egyház üdvözletét Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a Királyhágómelléki Református Egyházkerületét Csűry István püspöke, a protestáns egyházak világi vezetőinek az üdvözletét pedig Farkas Emőd, az unitárius egyház főgondnoka tolmácsolta.














Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke beszédében úgy értékelt, reformáció nélkül nem lenne ma magyarság, és nem lenne Európa sem. Továbbmenve, úgy fogalmazott, van a reformációnak gyógymódja az Európa gyötrő betegségekre – a kulturális elernyedésére, gazdasági térvesztésére, demográfiai zsugorodására, és az idegen kultúrákkal szembeni önfeladásra. "Öt évszázaddal ezelőtt a reformáció volt a válasz egy kétségek közt hányódó, meghasonlott és utat tévesztett Európa számára. Öt évszázaddal ezelőtt a reformáció jelölte ki nekünk, magyaroknak is a megmaradás ösvényét. Megteremtette nemzeti nyelvű irodalmunkat, és felépítette a nemzeti ellenállás végvárrendszerét, a protestáns iskolákat" – érvelt a miniszterelnök. Orbán Viktor beszédét ide kattintva foglaltuk össze bővebben.

Kelemen Hunor a Protestáns Teológia udvarán elmondott beszédében kijelentette, nem túlzás azt állítani, hogy az erdélyi észjárás a Reformáció korában kristályosodott ki, vált egyedivé – a maga korában egyenesen különlegessé. "Amikor a tordai országgyűlés 1568-ban kimondta a vallásgyakorlás szabadságát, az akkor művelt Nyugaton még nagyban folyt a vallásüldözés" - mutatott rá.

Az RMDSZ elnöke elmondta, az erdélyi magyar észjárás lényege az, hogy sokfélék vagyunk és mindezt derűsen, békével vesszük tudomásul. "Összeköt bennünket kultúránk, nyelvünk, de különbözünk hitünkben, és tiszteletben tartjuk a másokét. Nem kényszerítjük rá azt senkire. És ez így van 450 esztendeje" - mondta Kelemen. Kelemen Hunor beszédét bővebben itt foglaltuk össze.

Kató Béla református püspök szerint az erdélyi magyarok lojális állampolgárai akarnak lenni annak az országnak, amelyben élnek, de protestáns hitük miatt sem fogadhatják el másodrangúságukat. Elmondta: az ünnepségen részt vevő Orbán Viktor miniszterelnök gyakran megkérdi tőle: megéri-e ma Erdélyben magyarnak lenni? "Hogyan lehetne erre igennel válaszolni, ha az egyházi tulajdonban levő iskolaépületek omladoznak, dohosak, és gyengén felszereltek. Hogyan lehetne igennel válaszolni, ha apáink örökségét elveszik, és börtönbe is zárnak, ha merjük azt visszakövetelni" - fogalmazott a püspök.



(tudósítónktól, mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS