Tisztújításra készül a Kolozs megyei RMDSZ: van, ahol nehéz betartani a női kvótát
2018. május 14. 10:46, utolsó frissítés: 10:52
A Kolozs Megyei RMDSZ nevében tartott sajtótájékoztatót május 11-én, Kolozsváron Csoma Botond, Oláh Emese és Antal Géza, akik a tisztújításról, a közigazgatási átszervezésről, a hírszerző szolgálatok működéséről, a város további zöldövezetesítéséről, valamint a családon belüli erőszak áldozatai számára alapított menhelyről is beszéltek.
Csoma Botond elmondta, hogy év végéig, de legkésőbb jövő év elejéig szeretnék a tisztújításokat megoldani. Mint kifejtette, nemcsak formális tisztújításról volna szó, hanem egy új lendületet szeretnének adni a szervezetnek, amit új emberek toborzásával érnének el. Ennek a folyamatnak a végcélja a 2020-as önkormányzati választásokra való felkészülés. Jövő évben a szervezetnél megyei szinten is tisztújítás lesz, és itt is arra szeretnék helyezni a hangsúlyt, hogy új tagokat sikerüljön toborozni és nem csak a már aktív tagok mandátumát megújítani.
A zilahi kongresszuson elfogadott elvek értelmében az új tagok tizenöt százaléka fiatal kellene legyen, egyharmada pedig nő. Csoma elismerte, hogy nem mindenütt könnyű ezt az alapelvet érvényesíteni, azonban a folyamatos próbálkozások vannak minden helyi szervezetnél ezen alapelvek betartatására. Hasonló terv az oktatási intézmények dolgozóinak, a gazdasági élet, az egyházi élet képviselőinek, a kulturális szervezetek dolgozóinak a bevonása az RMDSZ szervezeti munkájába. A cél egy valódi szövetség létrehozása a merev pártstruktúra helyett.
Ezután arra a törvénytervezetre is kitért, amely a közigazgatási kódexről szól. Az RMDSZ sok szempontból nem ért egyet vele és egy megérvelt elutasító véleményt fogalmazott meg vele szemben – magyarázta Csoma. A legproblémásabb pontja a tervezettnek a kormánymegbízott hatáskörének megnövelése, amivel az RMDSZ nem érthet egyet, ugyanis a kormánymegbízott nem egy választott személy és így egy demokratikus berendezkedésű államban semmiképpen nem célszerű az, hogy egy kinevezett személy előnyt élvezzen a választott testületekkel, önkormányzatokkal szemben.
A tervezet szerint a prefektus kiszállást szervezhet az önkormányzatok területére és ott bizonyos ellenőrzési tevékenységeket végezhet – részletezte Csoma. A jelenlegi törvénykezésben úgy szerepel, hogy az egyik fő hatásköre a prefektusnak, hogy az önkormányzati határozatok törvényességét ellenőrízze. Ha pedig úgy látja, hogy törvénytelen határozatot fogadott el egy önkormányzat, akkor a közigazgatási bírósághoz fordulhat.
Csoma szerint az RMDSZ hozzáállása az, hogy jó volna, ha a prefektus hatásköre megmaradna ennyiben. Tartalmaz még érdekességeket a tervezet: a kormánymegbízott beépülhet a helyi dekoncentrált intézmények és minisztériumok közé. Tulajdonképpen minden hivatalos ügyet, amely felmerül egy minisztérium és annak dekoncentrált intézménye között, csakis a prefektuson keresztül lehetne intézni. Egy másik kitétel, hogy a jegyző aláírása nélkül az önkormányzat nem is vitathat meg bizonyos határozatokat, tervezeteket.
Oláh Emese is elmondta, hogy a szövetség döntése értelmében a helyi szervezetekben a nők aránya egyharmados kell legyen. Ez alól ki lehet térni vagy a felettes bizottság beleegyezésével ezt az arányt mellőzni lehet. A területi és országos testületekben ugyanakkor tizenöt százalékos kvótát kell alkalmazni. Oláh szerint a kvóta azért vált szükségessé, mert az elmúlt évek bizonyították, hogy a nők szerepvállalása nőtt, azonban bizonyos sztereotípiák miatt még mindig nem elégséges sem az európai normák, sem a méltányosság elve szerint eljárni. Ez azért is fontos, mert a nők rálátása, a nők hozzáállása sok esetben egy pozitívumot hozhat magával, ami egy hozzáadott érték, ami a döntéshozást illeti.
Antal Géza a tisztújítás részleteiről számolt be és elmondta, hogy három olyan szervezet van, ahol nőt választottak a szervezet élére és bár azt nem sikerült elérni, hogy minden harmadik személy nő legyen, azt azonban igen, hogy minden választmányban legyenek nők. Mint mondta ez azért is nehézkes, mert vannak olyan települések, ahol maga a magyar lakosság részaránya is kicsi. Legalább ennyire fontos, hogy minden választmányban legyenek 35 évnél fiatalabbak, mert mint mondta: a megújulás szempontjából ennek különös fontossága van. Ugyanakkor számukra is előnyös lehet, hiszen megismerik a szervezeti munkát, megtanulják, hogy miként kell belépni a közösség életébe. Ezért szükséges mindig új tagokat toborozni.
Hat településen lesz májusban tisztújítás és további tizenkét településen az elkövetkezendő hónapokban. Harminchat olyan szervezet van, ahol még nem sikerült a tisztújítás pontos dátumát leszögezni. Több mint hatvan tisztújítási gyűlés fog lezajlani még idén, mondta, és vannak olyan szervezetek, ahol az alapoktól kezdődően próbálják újraszervezni az RMDSZ választmányát. Előzetes találkozókat szerveznek a véleményformálókkal, az egyházi képviselőkkel, a vállalkozókkal és intézményvezetőkkel, hogy egy olyan választmány jöhessen létrel, amely valóban tud foglalkozni a közösség képviseletével és ügyeivel. (tudósítonktól)
Fotók: Zelina Konrád
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!