Így módosítanák a büntetőeljárási törvénycsomagot
2018. június 07. 19:33, utolsó frissítés: 19:40
Jóváhagyta csütörtökön az igazságügyi törvényekkel foglalkozó parlamenti különbizottság a büntetőeljárási törvénykönyv módosításait - írja az Agerpres. A javaslatcsomagot 15 támogató és három ellenszavazattal fogadta el a testület.
Az egyik módosító indítvány értelmében a gyanúsított vagy vádlott ellen a bírói testület legtöbb 30 napra rendelhet el - az ügyész alapos indoklására vagy hivatalból - hatósági felügyeletet, amely maximum 160 nappal hosszabbítható meg.
Az előzetes letartóztatást a bíró csak abban az esetben rendelheti el, ha alapos a gyanú, hogy a gyanúsított vagy vádlott bűncselekményt követett el. A javaslat azt is leszögezi, hogy az előzetes letartóztatást elrendelő bírónak meg kell indokolnia döntését. "A vádlottnak az általa értett nyelven tudomására kell hozni azokat az okokat, amelyek az előzetes letartóztatását indokolják" - olvasható az elfogadott szövegben.
A bizottság arról is döntött, hogy az 1991/51-es törvény alapján jóváhagyott megfigyelések és lehallgatások nyomán gyűjtött adatokat és információkat kizárólag a nemzetbiztonsággal kapcsolatos bűncselekmények kivizsgálására lehet felhasználni. Az ezen rendelkezések megszegésével szerzett információk más büntetőeljárásban nem használhatók fel, függetlenül attól, hogy az milyen szakaszban van.
Egy másik módosító javaslat szerint abban az esetben is kérhető egy jogerős bírósági határozat felülvizsgálata, ha az eljáró bíró nem vett részt a határozat megszövegezésében vagy nem írta alá azt. A jogerős ítélet felülvizsgálatának kérvényezésére akkor is van lehetőség, ha az ügyben eljáró ügyész vagy bíró fegyelmi büntetésben részesült szolgálati hanyagság vagy tisztségének rosszhiszemű gyakorlása miatt - áll még az elfogadott javaslatban.
A testület azt is leszögezte, hogy a másodfokon eljáró bíróság csak új bizonyítékok alapján változtathat az elsőfokon kimondott felmentő ítéleten. (agerpres)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!