A szenátus elfogadta a kisebbségi anyanyelvhasználatot is szabályozó közigazgatási törvénykönyvet

Az RMDSZ nyelvi jogok bővítését és decentralizációt célzó javaslatait is tartalmazza a közigazgatási törvény tervezete amelyet ma elfogadott a szenátus, tájékoztat a szövetség szerkesztőségünkbe eljuttatott közleménye.

„Az RMDSZ több tíz módosító javaslattal járult hozzá az új közigazgatási törvénykönyv jobbításához, kezdeményezéseink zöme a kisebbségek nyelvi jogainak bővítését, az önkormányzatok erősítését, a valós decentralizációt, a közszolgáltatások javítását és a prefektus hatalmának alkotmányos keretek közé vonását célozták.

Ezen elvek egyike sem újkeletű, több mint húsz éve megfogalmazott igényeink ezek, amelyeket mindig szem előtt tartottunk, valahányszor alkalmunk volt a döntéseket alakítani.

A közigazgatási törvénykönyv parlamenti különbizottsági munkálatai során sikerült elfogadtatnunk javaslataink többségét. A jogszabály, amely ma a szenátus asztalára került, tartalmazza a számunkra fontos elveket, ezért az RMDSZ támogatta a szenátusban” – nyilatkozta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője hétfőn, a közigazgatási törvénykönyv plénumi szavazását követően.

A Szövetség közigazgatási szakpolitikusa kifejtette, a közigazgatási törvénykönyv eddigi munkálatainak egyik legfontosabb megvalósítása a kisebbségi jogok jelentős kiterjesztése.

„Az RMDSZ javaslatára ezután a kisebbség nyelvén is ki kell írni az utcák, terek, parkok nevét is ott, ahol egy adott kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot.

Kiterjesztettük továbbá az anyanyelvhasználatot a prefektúra intézményére, illetve a helyi és megyei önkormányzatok többségi tulajdonában lévő, közérdeket ellátó kereskedelmi társaságokra, mint például a közszállítási vállalatok, víz- és hőszolgáltatók.

Ez azt jelenti, hogy ezután magyarul is kommunikálhatunk ezekkel az intézményekkel, ahol a magyarság számaránya eléri a húsz százalékot” – hangsúlyozta Cseke Attila.

Hozzátette, bekerült a törvény szövegébe az RMDSZ azon javaslata is, amely anyanyelvű formanyomtatványok bevezetésével segítené a kisebbségi személyek ügyéntézését azokban az önkormányzatokban, ahol az adott kisebbség aránya meghaladja a húsz százalékot.

Ezáltal jelentősen egyszerűbbé válik az anyanyelven történő ügyintézés, vélte a szenátor.

„Pozitív változás az is, hogy ezután nem lesz kötelező a húsz százalékos számarány ahhoz, hogy érvényesítsék a kisebbségi jogokat az önkormányzatok. A helyi vagy megyei tanács akkor is dönthet például többnyelvű helységnévtáblák, utcanévtáblák kihelyezéséről, ha a kisebbség aránya húsz százalék alatti”– hangsúlyozta Cseke Attila.

Az RMDSZ közigazgatási szakpolitikusa emlékeztetett, az új közigazgatási törvénykönyv eredeti formájában a központosított állami berendezkedést erősítette volna: olyan jogkörökkel ruházta volna fel a prefektusokat, amelyekkel eddig nem rendelkeztek, és amelyek segítségével tovább akadályozhatták volna a helyi és megyei önkormányzatok munkáját.

„Az RMDSZ kérte minden egyes olyan cikkely törlését vagy módosítását, amely decentralizáció helyett központosított volna, amely a prefektust vizsgálati, ügyészségi jogkörökkel ruházta volna fel.

Elmondhatjuk, hogy az RMDSZ munkájának eredményeként sikerült a közigazgatási törvény elveit olyan irányba módosítani, amely segíteni fogja az önkormányzatok tevékenységét, a közszolgáltatások javítását.

Elfogadta például a jogszabályt vitató különbizottság azt a decentralizációs javaslatunkat, amely értelmében ezután a prefektus alárendeltségéből a megyei tanács hatáskörébe kerül át a jogosítvány-kibocsátási és gépjármű-bejegyzési közszolgáltatás. Az intézkedés következtében várhatóan javulni és gyorsulni fognak ezek a szolgáltatások, hiszen a megyei tanácsnak lehetősége lesz a megfelelő infrastruktúra biztosításával ezt elősegíteni” – összegezte Cseke Attila.

A közigazgatási törvény tervezete a szenátusból a képviselőház asztalára kerül, amely a végső döntést hozza a kérdésben. (mti)