Sürgősségi rendelettel módosította a kormány az ügyészségi vezetők kiválasztásának szabályait
2019. február 19. 20:18, utolsó frissítés: 2019. február 20. 15:25
Sürgősségi rendelettel módosította a kormány kedden az új igazságügyi törvénycsomag azon rendelkezéseit, amelyek az ügyészségi vezetők - köztük a legfőbb ügyész és a korrupcióellenes főügyész - kiválasztására vonatkoznak. Klaus Johannis államfő az igazságszolgáltatást meggyengítő újabb támadásnak minősítette a jogszabályt.
Tudorel Toader igazságügyi miniszter a kormányülést követő sajtóértekezletén elmondta: ezentúl a vádhatóságok vezetését nem lehet ideiglenes ügyvivőkre bízni, a jelenleg tisztségben lévő ügyvivők mandátuma 45 napon belül lejár. Egy másik előírás szerint immár bírák is pályázhatnak az ügyészségi vezetői posztokra, ha korábban ügyészként dolgoztak. Toader szerint így bővülni fog a vezetői posztra pályázók köre.
A titokban előkészített, a bírák és ügyészek szakmai szervezetének elfogadása előtt néhány órával véleményezésre megküldött sürgősségi kormányrendelet tervezete szerint a romániai igazságszolgáltatás szereplői által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló ügyészséget (SIIJ) kivonnák a legfőbb ügyész hatásköre alól, erről azonban Toader sajtóértekezletén már nem beszélt.
A kormány azt követően módosította az ügyészségi vezetőkre vonatkozó szabályozást, hogy Klaus Johannis államfő megtagadta a miniszter által jelölt új a korrupcióellenes főügyész kinevezését.
Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha az államfő nem nevezi ki 45 napon belül a miniszter által jelölt új ügyészségi vezetőt, Toader nem adott egyértelmű választ, csak annyit mondott: a törvény két döntéshozó között osztja meg a kinevezés felelősséget, de az, hogy az egyik döntéshozó nem tesz eleget hatáskörének, nem akadályozza meg a másikat jogköre gyakorlásában.
Az ellenzéki sajtó értelmezése szerint a kormány azért módosította az alig néhány hónapja hatályba lépett, sok vihart kiváltó igazságügyi törvénycsomagot, hogy kiiktassa az államfőt az ügyészségi vezetők kinevezéséből, és megkönnyítse egy „szófogadó” - a kormánypárt befolyása alatt álló - főügyész kinevezését a korrupcióellenes ügyészség (DNA) élére.
A DNA korábbi vezetőjének, Laura Codruta Kövesinek a leváltását tavaly nyáron érte el az igazságügyi miniszter, de új jelöltje kinevezésére már nem tudta Johannist rákényszeríteni. Azóta Kövesi volt helyettesei ideiglenes ügyvivőként vezetik a DNA-t.
Johannis államfő kedd este Facebook-bejegyzésben bírálta a kormány sürgősségi rendeletét, amellyel szerinte a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) a törvénysértőknek akar kedvezni, és vezetői személyes érdekei miatt „rögeszmésen” igyekszik gyengíteni az igazságszolgáltatást. „Romániát nem szolgáltathatjuk ki azoknak, akik politikai felügyelet alá akarják vonni az igazságszolgáltatást” - szögezte le a román államfő.
----------------------------------------------------
Frissítés: Liviu Dragnea a PDS elnöke azt állítja, hogy a kormány tiszteletben tartotta az átláthatóság elvét a törvénycsomag módosítása kapcsán. Viorica Dăncilă miniszterelnök kedd esti sajtótájékoztatóján azt nyilatkozta, hogy találkozni fog az Európai Bizottság első alelnökével, Frans Timmermansszal, és tájékoztatni fogja őt is arról, miért volt szükség a kormányrendeletre, és mit tartalmaz a jogszabály.
Dăncilă állítása szerint azért nem beszélt a jogszabályról a kormányülés előtt, mert nem tudta, hogy az megkap-e minden jóváhagyást, amely szükséges ahhoz, hogy napirendre tűzzék. A miniszterelnök hozzátette: tudomása szerint az igazságügyi miniszter előzetesen egyeztetett a rendeletbe foglaltakról, a többi között a Legfelsőbb Bírói Tanáccsal is.
A PNL és az USR az igazságügyi miniszter lemondását követeli
A PNL a Velencei Bizottsághoz fordul majd az új igazságügyi törvénycsomag módosításai miatt, jelentette be Alina Gorghiu a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora.
A PNL és az USR egyszerű indítványt nyújtott be szerdán a képviselőházba az igazságügyi miniszter lemondását követelve.
A Tudorel Toader és PSD-ALDE, el a piszkos kezekkel az igazságszolgáltatástól címet viselő indítványban a kezdeményezők azt állítják, „a meghunyászkodás, a hazugság, a felelőtlenség és a rosszhiszeműség az oka az igazságszolgáltatás térdre kényszerítésének”, ezért azt kérik Tudorel Toadertől, mondjon le tisztségéről.
Az indítványban élesen bírálják az igazságügyi törvényeket módosító legutóbbi sürgősségi kormányrendeletet, hangsúlyozva, hogy az alkotmányellenes, ellentmond a jogállamiság elveinek, és veszélyt jelent a romániai demokráciára, eszköz a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) számára „a parancsaiknak nem engedelmeskedő bírák és ügyészek elnyomására”.
„Ez a sürgősségi rendelet volt az utolsó csepp, amelytől a csordultig telt pohár kiömlött. Ez már tényleg túl sok az ön és a kormány részéről”- fogalmaznak az aláírók, és reményüket fejezik ki, hogy a törvényhozók többsége megérti, milyen „veszélyeket” hordoz magában ez a jogszabály, és milyen káros hatása lenne a romániai demokráciára nézve annak, ha Tudorel Toader tisztségben marad.
Bírálják a minisztert a büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvényének „csődje” miatt is, és azt is felróják neki, hogy nem történt előrelépés a börtönök zsúfoltságának csökkentése téren.
A PNL és az USR szerint ugyanakkor Tudorel Toader közvetlenül felelős azért, hogy az utóbbi időben szinte kizárólag bírálatok érték Romániát az Európai Bizottság, az Európa Tanács korrupcióellenes államcsoportja (GRECO), a Velencei Bizottság, az amerikai külügyminisztérium, valamint a nyugati országok diplomáciai képviselői részéről, és hogy továbbra sem sikerült elérni a romániai igazságügyi reformot nyomon követő Ellenőrzési és Együttműködési Mechanizmus (MCV) megszüntetését, sőt: visszalépés történt ezen a téren.
--------------------------------------------------------------------
Frissítés: Az Európai Bizottság (EB) nagy aggodalommal követi a román jogállamisággal kapcsolatos legutóbbi fejleményeket - nyilatkozta szerdán az EB egyik sajtószóvivője.
A szóvivő rámutatott, az igazságügyi törvények sürgősségi kormányrendelet útján, az érintettekkel való előzetes egyeztetés nélkül történő módosítása szembemegy az EB ajánlásaival, amelyeket a román igazságügyi reformot nyomon követő Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) keretében is több ízben megfogalmaztak, ezért a Bizottság magyarázatot fog kérni a román kormánytól a legutóbbi módosításokról.
Nyilatkozatában a sajtószóvivő emlékeztetett, az MCV keretében novemberben kiadott jelentésében az EB többek között arra intette Romániát, hogy világos, átlátható kritériumokra alapozó és a Velencei Bizottság által is jóváhagyott eljárást alkalmazzon a vezető tisztséget betöltő ügyészek kinevezésekor, illetve hogy a Velencei Bizottság és az Európa Tanács korrupcióellenes államcsoportja (GRECO) ajánlásai alapján vizsgálja felül az igazságügyi törvényeket. „A legutóbbi változások nem ezt az irányt követik” - tette hozzá.
„Romániának sürgősen vissza kell terelnie a reformfolyamatot a helyes útra, előre kell haladnia, nem hátrafelé, és tartózkodnia kell az olyan intézkedésektől, amelyek megsemmisíthetik az elmúlt években elért fejlődést” - zárta nyilatkozatát az EB szóvivője.
(mti/Agerpres/rfi.ro)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!