2020. aug. 12. szerdaKlára
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Két PSD-s szenátor ünnepnappá szeretné tenni a trianoni békeszerződés aláírásának napját

2019. június 29. 12:09, utolsó frissítés: 12:09

Titus Corlățean és Șerban Nicoale PSD-s szenátorok sürgősségi eljárással olyan törvénytervezetet nyújtottak be a szenátusba, amely szerint június 4-ét a trianoni békeszerződés napjává tenné - adta hírül a Digi24.

A provokatív tervezet indoklásában a kezdeményezők azt állítják, hogy a trianoni békeszerződés “egy olyan politikai és jogi dokumentum, amely különösen fontos a román nemzet számára és a jelenlegi európai szintű geopolitikai valóság lényeges eleme”.

Hasonlóképpen a két szenátor azt írja, hogy ezt a napot azért szükséges ünnepelni, mert “az elmúlt időszakban számos kísérlet történt a trianoni békeszerződés jelentőségének torzított megjelenítésére”.

A dokumentumban azt is kijelentik, hogy “Az Európai Unióban ma nem fogadható el a történelem újraírása, a revizionista álláspontok felvetése”.

A törvénytervezet szerint az országos és helyi hatóságok központi vagy helyi költségvetésből “kulturális-nevelő” rendezvényeket szervezhetnének a trianoni békeszerződés megünneplésére.

A tervezet azt is megkövetelné, hogy a helyi és központi hatóságok ezen a napon függesszék ki Románia zászlaját.

A trianoni békeszerződés az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként a háborúban vesztes Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai között létrejött békeszerződés, amely többek között az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország új határait.

A békeszerződés aláírására 1920. június 4-én a Trianon-palotában került sor. Az ország területe az addigi 283 ezer km2-ről 93 ezer km2-re csökkent, ezzel Magyarország a területe kétharmadát elvesztette. A Felvidéket és Kárpátalját Csehszlovákiához, Erdélyt, Partiumot és a Bánát keleti részét Romániához, a Szerémséget, Bácskát, a Bánság nyugati részét és a Muraközt a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, nyugaton pedig egy keskeny sávot, a későbbi Burgenlandot, Ausztriához. Az ország népessége 18,2 millió főről 7,6 millióra csökkent, az elcsatolt területeken 3,3 millió magyar került kisebbségbe. Megközelítőleg 400 ezer magyar menekült az utódállamokból az anyaországba, ezzel családok ezrei kényszerültek átmenetileg vagonokba, nyomorúságos körülmények közé.

A trianoni békeszerződésre emlékezve június 4-ét a magyar Országgyűlés 2010-ben a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. (hírszerk./digi24)

Nyitókép: HVG

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS