2020. szeptember 19. szombatVilhelmina
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A külügyminiszter megpróbálta elmagyarázni, hogy miért nem vették fel Romániát a schengeni övezetbe az EU-s elnökség alatt

2019. július 02. 16:35, utolsó frissítés: 16:35

Románia első mandátuma az Európai Unió Tanácsának soros elnökeként sokak szerint sikeresnek mondható, hiszen az elmúlt félévben sikerült lezárni azt a 90 jogalkotási dossziét, amelyek között voltak biztonsággal kapcsolatosak, mint például a Frontex határvédelmi ügynökség megszilárdítása, illetve az új, nehezebben hamisítható személyazonosító igazolványokhoz kapcsolódóak is. Az ország azonban, a rendszer jellegéből adódóan, az elkövetkező 14 évben nem fogja betölteni ezt a tisztséget.

Az elnökség lezárultával az elmúlt fél évet értékelte Teodor Meleșcanu külügyminiszter a Digi24-nek. A műsorban a legégetőbb kérdésnek a schengeni övezethez való csatlakozás elmaradása mutatkozott.

Megjegyzésként kívánkozik ide, hogy Románia tagja annak a schengeni egyezménynek, amely elsősorban a belső határőrizet megszüntetését és a külső határok közös ellenőrzését jelenti, azonban az országot még nem vették fel abba az övezetbe, amely megszüntetné a belső határőrizetet.

Meleșcanu szerint az ország övezethez való csatlakozása “evidens módon egy politikai döntés” és nincs ahhoz köze, hogy mennyire tartja tiszteletben Románia a schengeni övezet szabályait.

Arra a kérdésre, hogy az ország elnöki pozíciójából nem tudott-e volna jobban tárgyalni politikai szinten is a kérdésben, Meleșcanu azt válaszolta, hogy “nem volt célunk előnyöket szerezni az EU Tanácsának elnöki tisztségéből.”

A következőkben arra a kérdésre, hogy egyáltalán felhozták-e a témát politikai szinten, a külügyminiszter azt válaszolta, hogy “ez a téma az IB-Tanács (az Európai Tanács bel- és igazságügyi testülete - szerk. megj.) napirendjén szerepel”.

Majd egy metaforával érzékeltette Románia tulajdonképpeni helyzetét: “Ez egy körhinta, amelyen néha-néha cserélődnek azok, akiknek különböző okokból fenntartásaik vannak a mi schengeni csatlakozásunkkal kapcsolatban.” Majd hozzátette, “haszontalan lett volna erőltetni, mert a játszmák nagyon jól el vannak rendezve”.

Arra a felvetésre, hogy Románia az elnökséget követően megerősödve tárgyalhat-e a schengeni övezethez való csatlakozás kérdésében, Teodor Meleșcanu kijelentette, hogy “a probléma sokkal inkább ahhoz kötött, hogy mit jelent manapság Schengen”. A külügyminiszter meglátása szerint nagyon sok problémával néz szembe az egyezmény, mert egy sor tagállam újból bevezette a határellenőrzést. Hozzátette, új Schengenről is beszélnek és sok a bizonytalanság az egyezmény jövőjével kapcsolatban.

Meleșcanu azt is kijelentette, hogy “lehetséges, hogy jelezzék” Romániának az elkövetkező hónapban, hogy beléphet a schengeni övezetbe, legalábbis a repülőtéri ellenőrzések esetében.

A külügyminiszter a schengeni egyezmény problémáit tovább ecsetelve, elmondta a rendszer főként az áruszállításhoz kötött és nem az állampolgárokhoz. “Az egyetlen valós tényező az áruszállítás idejének lecsökkentése a határainknál” - tette hozzá.

Ezt követően Meleșcanu hosszas magyarázkodásba kezdett azzal kapcsolatban, hogy egyes országok miért is blokkolják az ország csatlakozását az övezethez. Meglátása szerint a fő akadályozó tényező, hogy a közvélemény részéről nyomás nehezedik a nyugat-európai vállalatokra, hogy azok ne helyezzék át telephelyeiket Közép- vagy Kelet-Európába, amely elkerülhetetlen lenne, ha Románia a schengeni övezet részesévé válna, hiszen az országban “bizonyos előnyökben részesülnek” az ide költözők: első sorban alacsonyabbak a bérek és a munkaerő “eléggé képzett”. A külügyminiszter emlékeztetett a Nokia példájára, amely Kolozsvár mellé telepítettek, és amely utólag mégis bezárta a gyárat, amivel munkahelyek szűntek meg. (digi24)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS