2020. szeptember 19. szombatVilhelmina
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Az RMPSZ három pontban foglalta össze, hogy miként lehetne megreformálni a közoktatást

2019. december 05. 14:23, utolsó frissítés: 14:30

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) Országos Elnöksége állásfoglalásában fejtette ki véleményét a napokban közzétett PISA-felmérések eredményeire vonatkozóan, szerintük ugyanis hatékony és hosszútávú reformra van szükség, alapos megfontolások után.

„Mindezen mérések következtetései határozott módon rávilágítanak a közoktatásunk válságos, nem performáns, a gyermekközpontúság teljes hiányát bizonyító állapotára” – mutatott rá az RMPSZ Országos Elnöksége.

Mint azt a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményükben írták a nemzetközi mérési eredmények következtetéseit a szakmának és a közoktatási döntéshozatalnak komolyan kell vennie. Ennek eredményeit és következményeit felelősségteljesen és következetesen kell elemeznie, értékelnie, valamint a közoktatáspolitikai intézkedések alapjául vennie.

„Úgy értékeljük, hogy a nemzetközi mérés mutatóit elbagatellizálni, lekicsinyítő módon kezelni, illetve hatását közoktatásunk teljes egészére nem relevánsnak minősíteni szakmai felelőtlenség. Ennek a hatása tovább súlyosbítja az amúgy is katasztrofális állapotban levő közoktatásunk helyzetét” – írták.

Mint kiemelték a PISA-felmérések – akárcsak a közoktatásban alkalmazott más mérési formák – a rendszer egy-egy sajátosságára, területére összpontosítanak, és eredményeik révén más-más funkciójára, illetve ezek erősségeire vagy gyengeségeire mutatnak rá (közvetett vagy közvetlen módon). A PISA-vizsgálat célja annak felmérése, hogy a közoktatás kereteit elhagyó 15 éves tanulók milyen mértékben rendelkeznek azokkal az alapvető kompetenciákkal, amelyek a mindennapi életben való boldoguláshoz, a továbbtanuláshoz vagy a munkába álláshoz szükségesek.

Az RMPSZ szerint a vizsgálat során elsősorban nem az iskolai tananyag számonkérése a cél, hanem annak felmérése, hogy a tanulók megállják-e helyüket a mindennapi életben, képesek-e tudásukat hasznosítani, új ismereteket befogadni és azokat alkalmazni. A korszerű 21. századi oktatásnak már nem a tananyag számonkérésére, a lexikális tudás ellenőrzésére, az információátadás-központú oktatási gyakorlatokra kell alapoznia, hanem a PISA-felmérés által is fontosnak tartott alapkompetenciák fejlesztését kell céljának tekintenie, amelyek a mindennapi életben való boldogulást, az eredményes továbbtanulást szolgálják.

Hozzátették, ugyanakkor meggyőződésük, hogy a PISA-felmérések szövegértési kompetenciákra vonatkozó következtetései határozott módon relevánsak nem csak a fent említett alapkompetenciák rendszerszerű fejlesztése, hanem a klasszikusnak mondható ciklusvégi értékelési formák (nyolcadikos záróvizsga vagy érettségi) eredményességének növelése területén is.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy a mindenkori oktatási döntéshozatalnak és az oktatáspolitika véleményformálóinak, egy alapos, rendszerszerű, mélyremenő, holisztikus szemléletmódú – „a közoktatás és pedagógusképzés teljes vertikulumát és valamennyi területét érintő” – hosszútávú reformintézkedésre van szükség, amelynek keretén belül rövid- és középtávon hatékony intézkedéseket kell tenni.

Amelyeket az RMPSZ három pontban foglalt össze. Hatékony intézkedésnek vélnék első sorban, ha gyermekközpontúan modernizálnák a kerettanterveket és a tananyagot, amelyet nem csak megújítani, decentralizálni is kellene. Szükségét érzik a pedagógusképzés, a továbbképzés és az átképzés alapos reformjára. Harmadik pontként pedig a hatékony finanszírozást, illetve az értékelési és oktatási módszerek változatossá és hatékonnyá tételét hangsúlyozták.

„Mindaddig, amíg a fentiek szellemében nem történnek határozott és következetes előrelépések, a diákok eredményei továbbra is romlani fognak, közoktatásunk állapota évről évre válságosabbá válik” – összegezett az RMPSZ Országos Elnöksége.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS