2020. szeptember 22. keddMóric
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Jakubinyi György élesen elítélte a gyergyóditrói segédlelkész uszítását

2020. január 31. 13:53, utolsó frissítés: 14:03

Pénteken a RomKat portál közölte Jakubinyi György nyugalmazott érsek, apostoli kormányzó sajtóközleményét a ditrói események kapcsán.

A közlemény elsőként felhívja a figyelmet Ferenc pápa 53. béke világnapi üzenetére: „A megbékélés útja türelmet és bizalmat igényel. (…) A legfontosabb az, hogy higgyünk a béke lehetőségében, higgyünk abban, hogy a másiknak, akárcsak nekünk, békére van szüksége. Ebben az Isten iránti szeretet ösztönözhet bennünket, amely felszabadító, korlátlan, szabad és fáradhatatlan szeretet. A félelemből gyakran erednek konfliktusok, ezért fontos, hogy legyőzzük emberi félelmünket és ismerjük fel, hogy rászoruló gyermekek vagyunk, akiket Isten – éppúgy, mint a tékozló fiút az apja – szeret és hazavár (vö. Lk 15,11–24). A testvérek közötti találkozás kultúrája szétzúzza a fenyegetés kultúráját. Minden találkozás Isten nagylelkű szeretetének ajándékát és lehetőségét nyújtja, arra indítva bennünket, hogy túllépjük szűk látókörünk határait, hogy mindig törekedjünk az egyetlen mennyei Atya gyermekeiként az egyetemes testvériséget élni.


Az állásfoglalás tisztázza az Erdélyi Római Katolikus Egyház álláspontját, ami nem azonos Bíró Károly gyergyóditrói segédlelkész megnyilvánulásaival.

Sajnálatos módon Bíró Károly gyergyóditrói segédlelkész egy olyan konfliktus középpontjába keveredett, ami meghaladja kompetenciáit, és ami egyházunk álláspontjával nem egyezik.

Jakubinyi határozottan tisztázza az általa képviselt Egyház álláspontját:

– A Szentírás figyelmezteti a választott népet, hogy jól fogadják az idegeneket, mert ők is bevándorlók voltak Egyiptomban;
– az Úr Jézus főparancsa a szeretet, a keresztényt ezen felül az ellenségszeretet is jellemzi; mennyivel inkább kell a keresztényeknek keresztény testvéreiket befogadni, sőt más vallású embertestvéreinket is!
– Szent István királyunk Intelmeiben figyelmezteti fiát, Szent Imrét, hogy fogadja be az idegeneket, mert az egynyelvű ország gyenge.
– a Katolikus Egyház Katekizmusa e konkrét esetre vonatkoztathatóan így fogalmaz: „A munkához és hivatásszerű foglalkozáshoz mindenki számára biztosítani kell a lehetőséget minden igazságtalan megkülönböztetés nélkül: férfiaknak és nőknek, egészségeseknek és csökkent munkaképességűeknek, őslakosoknak és bevándorlóknak. A körülmények függvényében a társadalomnak a maga részéről segítenie kell az állampolgárokat, hogy munkát és alkalmazást szerezzenek maguknak.” (lásd KEK 2433.)” - áll a sajtóközleményben.

A nyugalmazott érsek arra is kitér, hogy ezzel együtt „egyházunk a világban él, egy ország, egy világközösség részeként, érvényesnek fogadja el, aláveti magát a vonatkozó törvényeknek, így tudatában van annak, hogy:

– Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata értelmében  „minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.” (lásd Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 3. cikk), illetve: „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogalanyiságát bárhol elismerjék.” (lásd Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 6. cikk).

– az ország, amelyben élünk, törvénykönyvében így rendelkezik: „Valamennyi személynek joga van az élethez, az egészségéhez, testi és lelki épségéhez, a méltóságához, saját képmásához, a magánélet tiszteletben tartásához, valamint más hasonló, a törvény által elismert jogokhoz.” (lásd Román Polgári Törvénykönyv 58. cikk 1.); „Minden személy életét, egészségét, valamint testi lelki épségét a törvény egyenlő módon garantálja és óvja.” – (lásd Román Polgári Törvénykönyv 61. cikk 1.) – amint ennek a jognak az elismerését és betartását saját híveink számára elvárjuk, úgy mi is tiszteletben tartjuk minden más esetben is.” - foglalja össze az Egyház álláspontját.

Ugyanakkor hozzáteszi a sajtóközlemény, hogy "természetesen elvárjuk minden vendégtől, befogadottól, a közösségbe ideiglenesen vagy hosszabb távra bekerülő embertársunktól, hogy alkalmazkodjanak országunk, népünk, közösségünk társadalmi rendjéhez. Részünkről a befogadás kultúrája annál is inkább kívánatos, mert egy percig sem feledhetjük, hogy emberekként mindannyian jövevények vagyunk e földön, akik Isten kegyelméből élünk; nem feledhetjük azt sem, hogy saját közösségünk tagjai, honfitársaink ezrei kényszerültek a jobb megélhetés miatt külföldön munkát vállalni, és őket is emberiesen fogadják vendégmunkásként, mi magunk is ezt várjuk el, ezt tartjuk természetesnek."

Végül az egyházi elöljáró elsősorban a jelen esetben érintett gyergyóditrói közösség figyelmébe ajánlja az álláspontot, de más, hasonló helyzetben levő közösség figyelmét is felhívja arra, "hogy az indulatok helyett az emberiesség, a józan ész, és mindenekelőtt a keresztény szeretet és türelem elveit tartsák szem előtt, a békére törekedjenek. Egyházunk hivatalos képviselői, papjai pedig a közösség szolgálatát értelmezzék úgy, mint amely a felszított indulatok lecsillapítására, s nem szítására vonatkozik, és a párbeszéd útjára vezet, nem a gyűlölködés és megosztás irányába." - áll a Gyulafehérvári Főegyházmegye állásfoglalásában. (közlemény)

Nyitókép: A gyergyóditrói római katolikus Jézus Szent Szíve templom / Fotó: wikipedia

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS