2021. április 19. hétfőEmma
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Mit is jelent, hogy szükségállapotba lép az ország?

2020. március 14. 20:20, utolsó frissítés: 20:22

Szombaton Klaus Johannis államfő bejelentette, hogy szükségállapotot hirdet hétfőtől annak érdekében, hogy a hatóságok minél hatékonyabban felvehessék a küzdelmet a koronavírus terjedése ellen.


De milyen lépésekre lehet számítani? A lehetőségek tárháza széles, de annyi biztos, hogy hétfőn már jóval többet fogunk tudni, ugyanis az erről szóló dekrétumban pontosan meg kell határozni, hogy meddig kíván elmenni az állam a szabadságjogok korlátozásában. Mert elsősorban a szükségállapot ezt jelenti, hogy az állami szervek felfüggeszthetik az állampolgárok bizonyos, az alkotmány által garantált jogait.

Ilyen esetekben a hatóságok korlátozhatják vagy megtilthatják például emberek és járművek szabad mozgását, bezárhatnak kávézókat, klubokat, egyesületek székhelyeit, elrendelhetik az élelmiszerállomány fölötti kontrollt és más olyan javak felett, amelyekre a lakosságnak szüksége lehet, például a gyógyszerekre. Továbbá leállíthatnak tengeri-, közúti-, folyami-, légi és vasúti forgalmat is.

A szükségállapotról az alkotmány 93. cikkelye rendelkezik, mindez egy 1999-es, 1-es számú sürgősségi kormányrendelettel jött létre. Eszerint a szükség- vagy ostromállapot kihirdetése után a parlamentnek is szavazni kell erről, ha éppen nem üléseik, akkor sürgősségileg kell összehívni, és öt napon belül meg kell ejteni a szavazást.

Amennyiben a parlament is megszavazza a szükségállapotot, úgy rendkívüli lépések lépnek érvénybe, amelyek addig tartanak, míg az országot fenyegető veszély el nem hárul, legyenek azok biztonsági vagy a jogállamiságra jelentendő veszélyek.

A sürgősségi rendelet harmadik pontja szerint politikai-, társadalmi-, gazdasági- és közrendre vonatkozó döntések léphetnek érvénybe, amelyeket akár az egész országban, akár annak specifikus területein lehet alkalmazni. A mostani valószínűleg a teljes országot lefedő lesz.

“Ostrom- vagy szükségállapot idején a helyzet súlyának megfelelően, de kizárólag szükségesség esetén eltörölhetőek bizonyos, az alkotmány által garantál szabadságjogok, ha azt az igazságügyi minisztérium is jóváhagyja” - áll a szövegben.

A sürgősségi rendelet ugyanakkor a szükségállapotot maximum harminc napos időszakra határozza meg.

Amennyiben a helyzet súlyosbodik, szükségállapotból ostromállapotot, ezután pedig hadiállapotot lehet hirdetni az alkotmányos lépések betartásával. Nyilván, most nincs háború, úgyhogy ez nem fog megtörténni.

A szükségállapot kihirdetése dekrétumának tartalmaznia kell a szükségállapot kihirdetésének okát, a zónát, amelyre vonatkozik, és a periódust, amely ideje alatt életbe lép. Ugyanakkor meg kell határozni azt is, pontosan mely szabadságjogokat vonja vissza a polgároktól, mit ahogy meg kell határoznia azokat a szerveket is, akik a szükségállapotban eljárnak és ezek pontos kompetenciáit. A szükségállapotban a belügyi szervek, és a belügyminisztérium bír a legtöbb hatalommal és felelősséggel.

Azoknak a katonai és civil szereknek, akik szükségállapotban eljárnak, számos dolguk van: egyrészt nekik kell kidolgozniuk az akciótervet a helyzet kezelésére. Másrészt összeszedhetik a lakosság birtokában levő fegyverarzenált, majd dönthetnek úgy, hogy kiosztja azt, ha a helyzet úgy kívánja. Nekik kell továbbá a forgalmat korlátozniuk és meghatározniuk, továbbá biztosítaniuk, hogy az esetleges tiltott zónákba ne jusson be a polgári lakosság.

A kijelölt szerveknek jogában áll tovább nyomozásokat lefolytatni, korlátozni a szabad gyülekezési jogot, azaz feloszlatni csoportokat. Tarthatnak razziákat ezen kívül és eltávolíthatnak egyéneket kényes területekről. Szükség esetén nekik kell megszervezni a menekültekkel való bánásmódot és az ő ellátásukat is. Átvehetik bizonyos mértékig a média fölött is a hatalmat, legalábbis a médiának kötelessége lesz közhasznú, akár katonai jellegű információkat leközölni, másrészt megtehetik, hogy kontroll alá vonják az információkat, azaz csak az ő engedélyükkel lehet csak a vészhelyzettel kapcsolatos információkat közölni. Ugyanakkor az is lehet, hogy ideiglenesen beszüntetnek publikációs felületeket, rádió- vagy televízió csatornákat.

Mint már fent említettük: a nyersanyag-erőforrások fölött is átvehetik az irányítást, illetve rendelkezhetnek különböző szórakozó- és más típusú helyiségek bezárásáról. Ha a szükség úgy kívánja, ők osztják el az élelmiszert a lakosságnak, kiadhatnak katonai rendeleteket, betilthatnak mindenféle közlekedési módot. A belügyminisztériumnak egy delegált ügyész jóváhagyásával jogában áll ilyenkor akár 24 órás letartóztatásba vonni egyéneket. (hírszerk.)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS